Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint egy olyan merénylet, mint amit Robert Fico szlovák kormányfő ellen elkövettek, megnöveli a hasonló támadások lehetőségének esélyét. „Ha megnézzük, akkor sorra kapták a fenyegetést a lengyelek, a magyarok, és lehet sorban folytatni” – fogalmazott a Vasárnap.hu számára adott interjúban. Nógrádi György továbbra is úgy látja, hogy Ukrajna nem nyerheti meg a háborút Oroszország ellen, aggasztónak találja a palesztin halottak és sebesültek hatalmas számát, s úgy gondolja, hogy történelmi hibát követtek el a szlovák titkosszolgálat tagjai. Ugyanakkor reméli, hogy lesz magyar képviselője az Európai Parlamentben a szlovákiai magyarságnak.
Régóta és szűnni nem akarón folyik az orosz-ukrán háború. Mit gondol, hogyan hat ez a közelgő, június 9-i EP-választásokra?
Gyakorlatilag minden ország – mint mindig a történelemben – minden eseményt a saját javára próbál kihasználni. A Nyugat abból indult ki, hogy Ukrajnát bármi áron tartani kell. Nem érdekes, hogy Zelenszkij és társai mennyit lopnak. Hihetetlen, Zelenszkij körülbelül havonta mondja ki, hogy Ukrajnában nincs korrupció, majd néhány nappal később bejelenti, hogy csak a honvédelmi minisztériumban, szó szerint néhány nap alatt 90 milliárd forint nagyságú összeg tűnt el. Tehát a Nyugat abból indult ki, hogy bármi áron, de Oroszországot gyengíteni kell. Ennek van elmélete, még Kissinger dolgozta ki, aki azt mondta, hogy bármi történik, az akkori Szovjetuniót és Kínát ki kell játszani egymás ellen, és zseniálisan csinálta. A mai amerikai vezetés – élén az elnökkel – azt mondta, hogy az USA-nak két fő ellensége van. Első helyen Kína, második helyen Oroszország. Ezzel Kínát és Oroszországot összehozták. A héten Scholz német kancellár interjút adott, válaszolt arra, hogy Rasmussen és Zelenszkij együttesen kérik, a NATO biztosítsa Ukrajna légterét. Scholz egyszerűen ostobaságnak nevezte az egészet, és közölte, hogy ez elképesztően felelőtlen. Tehát megjelentek ezek a hangok. Az új holland kormány nyilván máshogy fog politizálni.
Bevándorláspolitikai fordulatot ígér Hollandia kormányának koalíciós szerződése
Látszik az ellentét a bolgár kormány és az államfő közt, illetve a horvát kormány és az államfő közt is. Észak-Macedóniában a jobboldal aratott választási győzelmet, de az is látszik, hogy Európa rendkívül lassan indult meg. Gyakorlatilag minél több fegyvert adnak oda, annál inkább elhúzódik ez a háború. Ezt a háborút Ukrajna nem tudja megnyerni, ennek nagy hatása lesz, de érdekes módon a mostani európai választási harcban a témát kerülik. Amíg Merkel volt, nem volt szabad a migrációt elővenni, mert az volt a vélemény, hogy ezzel az AfD-t segítik. Most a német választási kampányban a fő téma a migráció kérdése lett.
Egyes európai, köztük uniós országok is azon az állásponton vannak, hogy el kell ismerni az önálló palesztin államot. Bizonyos országok már meg is tették a bejelentésüket. Mindez kihathat az uniós politikára, a tagországok együttműködésére, illetve akár már az EP-választások eredményeire?
A válasz az, hogy ma mindenki el van foglalva a belpolitikával, de amit ön kérdez, az szörnyű nehéz. A háború kezdetén azt mondtam, hogy brutális dolog, hogy legyilkoltak 1200-1300 ártatlan zsidót, elvittek 200-300 embert fogságba. De ettől kezdve körülbelül két hétig volt a világ Izrael mellett. Utána olyan mennyiségű halott volt… Eddig jelenleg olyan 35-37 ezer palesztin halt meg Gázában, egyharmaduk gyerek. 75 ezer a sebesültek száma. A világ közvéleménye megfordult. Az látszik, hogy Netanjahu és a mai izraeli vezetés semmiben nem egységes. A kétállami megoldást elutasítják, de van olyan vélemény is, hogy Gázában más jellegű palesztin kormány legyen. Miért? Netanjahu eddig mindig azt mondta, hogy nem a palesztinok ellen folytatnak háborút, hanem a Hamász ellen. Most bejelentette, hogy a gázai palesztin lakosság 80 százaléka a Hamászt támogatja. Érdekes az iráni politika, amely megnézi, hogy hol van Európának és az USA-nak ezekben a kérdésekben a tűréshatára. Jó pár ország, ahogy utalt rá, a norvégok, az írek és a spanyolok közölték, hogy elismerik a palesztin államot.
Megoszlik a nemzetközi közösség véleménye a független palesztin állam elismeréséről
Ez egy nagyon nehéz kérdés, ha azt mondják, hogy az 1967-es határokra kell visszamenni, rendben, de a ’67 es határok négy dolgot jelentenek: a Golán-fennsíkot, amiről senki nem mer beszélni, Kelet-Jeruzsálemet, ami életveszélyes téma, Ciszjordániát, ahol a lakosság 13 százaléka zsidó, a többi palesztin – amire azt mondják ma izraeli politikusok, hogy telepítsék ki onnan a palesztinokat, de ez nem túl bölcs ötlet -, illetve Gázát. Tehát ma látszik, hogy körvonalaiban vita van, de megállapodás nincs. Én hosszú éveken át azt mondtam, hogy a közel-keleti békének négy feltétele van. Egy: meg kell állapodni Jeruzsálemről, tárgyalás sincs. Meg kell állapodni a határokról, tárgyalás sincs. Meg kell állapodni a palesztinok visszatéréséről vagy kárpótlásáról, tárgyalás sincs. És meg kell állapodni a vízelosztásról, tárgyalás sincs. Na most, így nehéz.
Említette, hogy megfordult a világ közvéleménye. Több nyugat-európai országban tüntettek ez elmúlt időszakban Izrael ellen. Tartani kell az antiszemitizmus térnyerésétől, elharapódzásától? Vagy ezen már túl is vagyunk?
A válasz az, hogy egyértelműen. Annyit látni kell, hogy van egy arab világ Marokkótól a Shatt el-Arab iraki-iráni határig, és van egy muzulmán világ Marokkótól Indonézia keleti végpontjáig. Ez a világ, bármi történik, antiszemita lesz. Az érdekes, hogy a háború hatására a nyugati közvélemény jelentős része is megfordult, és kimennek Izrael ellen tüntetni.
Berlinben antiszemita rigmusokat skandáltak a palesztinpárti egyetemisták
Azt is látni kell, hogy Izrael legfontosabb stratégiai szövetségese az Egyesült Államok. Az USA megpróbál hatni Ukrajnára is, hogy ne lője az orosz mélységben lévő, különböző olajfinomítókat, egyebeket. Ukrajna már nem hallgat rájuk. Az USA megpróbál hatni Izraelre is, de Izrael válasza az, hogy ők nem Ukrajna, ők meg tudják vívni egyedül is háborújukat, ami csak egy részigazság. Tehát a nyugati közvélemény változott, de van egy dolog: a háború kezdetén Netanjahu azt mondta, hogy két célja van. Egy: megsemmisíteni a Hamászt, nem sikerült. Kettő: a foglyok kiszabadítása, nem sikerült. Az izraeli politika nehéz helyzetben van, és ha választások lesznek, akkor a Netanjahu-féle kormány nagyon nagy valószínűséggel meg fog bukni.
Visszatérve az európai parlamenti választásokhoz. Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt nemrég, hogy Robert Fico „a legfontosabb hónapokban kiesett a munkából”. Vagyis nem tudja kifejezni a békepárti álláspontot az EP-kampányban. Az orosz-ukrán háborút az ukrán győzelemig támogatni vágyó erők jól jártak a Fico elleni merénylettel?
Ez egy szörnyű nehéz dolog, mert rengeteg különböző elmélet jelenik meg ilyen helyzetben. A Fico elleni merényletet követően három dolgot mondtam. Egy: alapvető kérdés az, hogy életben marad-e. A válasz az, hogy igen. A második alapvető kérdés, hogy vissza tud-e térni a politikába. Valószínűleg igen. És a harmadik, hogy a merénylőt ki kell hallgatni, hogy egyedül volt-e, társai voltak-e, satöbbi, ezt most csinálja a szlovák rendőrség.
Egy tény: az, hogy egy merénylő közelről öt lövést leadhat Ficóra, ez a szlovák titkosszolgálat csődje. Ők ezt soha nem fogják bevallani, mert senki nem köp a saját levesébe. Történelmi hibát követtek el, egy lövés után a merénylőt le kellett volna teperni. Fico elé oda kellett volna ugrani. A szlovák titkosszolgálat jelenlévő emberei katasztrofális hibát követtek el.
Veszélyben vannak más békepárti miniszterelnökök is Európában?
Ha megnézzük, akkor sorra kapták a fenyegetést a lengyelek, a magyarok, és lehet sorban folytatni. Persze, minden ilyen merénylet megnöveli a hasonló támadások lehetőségének esélyét.
Magyarországról nézve szürreális, hogy Közép-Európában rálőnek egy vezető politikusra…
Ennyire megosztott a szlovák politika. Ha megnézi azt, hogy 8,5 százaléknyi magyar egy jelöltet sem tudott a szlovák parlamentbe bejuttatni… Most tele vannak – én egy hét alatt kétszer voltam kint – óriásplakátokkal az utcák, hogy szavazzanak a magyarokra. Én boldog lennék, ha legalább egy magyar, a listavezető Berényi József be tudna kerülni az Európai Parlamentbe. Tehát azt látjuk, hogy Szlovákiában az ott élő magyarok sem képesek összefogni. A szlovák politikát jelenleg egy rendkívüli széttagoltság jellemzi, és ennek része volt a merénylet.
Címlapkép: Nógrádi György biztonságipolitikai szakértő. Fotó: Vasárnap.hu/Szennyes Krisztián
