Fél évig tartó tárgyalások után megszületett a megállapodás: kényelmes többséggel kormányozhat együtt a következő három és fél évben a holland jobboldal négy pártja. A koalíciós szerződés alapján a migrációs politikában is nagy változások várhatók – mutatott rá keddi Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

A hollandiai választási rendszer az egyik legarányosabb a világon – nincs elérendő százalékos küszöb –, ezért előfordul, hogy akár egyetlen képviselővel kerülnek be a pártok a törvényhozás alsóházába. A pártok nagy számából következik, hogy kormányalakítás csak sok szereplő kompromisszumaival, hosszú tárgyalások után lehetséges. Mark Rutte 2017-ben 208, 2021-ben pedig 271 napnyi egyeztetés után tudta megalakítani kabinetjét. Ez most hasonlóan hosszú idő alatt sikerülhet. A jobboldali koalícióban négy párt vesz részt összesen 88 képviselővel, ami a 150 fős alsóházban kényelmes többséget jelent. A tavaly novemberi választáson győztes Szabadságpárt (PVV) vezére, Geert Wilders viszont nem ül be a kormányfői székbe.

A pártok közzétették 26 oldalas, Remény, bátorság, büszkeség című koalíciós megállapodásukat is, amelyet a parlamenti frakcióknak még jóvá kell hagyniuk, és csak ezt követően mutatják be a plénumon. Elképzelhető, hogy a képviselőcsoportok módosításokat javasolnak. Ilyenkor a többi pártnak azokat is meg kell előbb szavaznia.

Wilders már közölte partnereivel, hogy maga helyett kit javasol miniszterelnöknek, ám az illető nevét még nem hozták nyilvánosságra.

A miniszterek fele politikus, másik fele szakértő lesz. Ehhez hasonló kormány legutóbb 100 éve alakult.

hirdetés

A migrációs politikát illetően – nyilvánvalóan a Szabadságpárt nyomására – átfogó és mély változtatásokra készülnek a szövetség tagjai.

Az idegenrendészeti törvény kivételes helyzetre vonatkozó rendelkezéseit aktiválnák, sőt, ideiglenes menedékjogi válságtörvényt alkotnának. Ez két évig lenne hatályban és olyan intézkedéseket tartalmazna, mint a migránsok regisztrációra kényszerítése, menedékjogi döntéshozatali stop, az eljárás alatt az elhelyezéshez való jog korlátozása, az érvényes tartózkodási engedély nélküli emberek kitoloncolása. Ezek mellett úgy módosítanák a lakástörvényt, hogy megtiltanák a védelemben részesítettek előnyben részesítését a szociális bérlakások kiutalásánál.

Az új kormány opt-out (beleegyezés visszavonás) záradékot nyújtana be az európai menekültügyi és migrációs politikára vonatkozóan az Európai Bizottsághoz.

Az elképzelés szerint Hollandia Európa legszigorúbb befogadási szabályait alkalmazó tagállamai közé tartozna, ezért egyebek mellett szigorítanák és egyszerűsítenék a befogadási eljárást, így például a bírósági szakasznak csak egy foka lenne, a másodikat eltörölnék.

Fokoznák a határellenőrzéseket és határőrizetet, s azokat az irreguláris migránsokat, akiket az országhatárokon igazoltatnak, azonnal visszaküldenék Németországba és Belgiumba, különösen, ha nincs érvényes személyazonosító okmányuk. A kiegészítő védelemben részesülők családegyesítési jogát megvonnák, beutazni is csak a szűk családjukat engednék, őket is csak a kérelmező bizonyos időtartamú Hollandiában tartózkodása után. Nagymértékben korlátoznák a migránsoknak nyújtott jogi segítség lehetőségét és szigorúbban lépnének fel a bűncselekményt elkövetőkkel szemben.

Hollandiában az európai parlamenti választásokat június 6-án tartják. A közvélemény-kutatások szerint a voksoláson a migrációkritikus Szabadságpárt ismét esélyes a győzelemre, sőt, a novemberi parlamenti választás óta harmadával nőtt a támogatottsága.

Címlapkép: Geert Wilders, a holland Szabadságpárt elnöke beszédet mond a kétnapos Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC Hungary) második napján a Millenárison 2024. április 26-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán