Mint a Vasárnap.hu is beszámolt róla, január 28-án a török nagyváros északi részén két maszkos támadó rontott a hívekre szentmise közben, egy férfi életét is vesztette. A Sariyer negyedben található római katoliksu templomot február elsején Marek Solczyński érsek, törökországi apostoli nuncius, valamint Massimiliano Palinuro püspök, a latin rítusú katolikusok apostoli vikáriusa újraszentelet, az istentisztelet keretein belül a merényletben meghalt Tuncer Cihal lelki üdvéért imádkoztak.

A templomban a támadás idején mintegy 35 hívő tartózkodott. Most a rémület és a hála érzései keverednek az emberekben, mert világosan kiderült, hogy a merényletet úgy tervezték, hogy sokkal súlyosabb kimenetelű legyen, de az Úr azt akarta, hogy ez ne következzen be

– mondta el a Fides missziós hírügynökségnek Julian Pista atya, az isztambuli minorita ferences közösség tagja. A támadás részleteiből az látható, hogy a terrorakció sokkal súlyosabban is végződhetett volna, ha a merénylők fegyverei nem mondanak csütörtököt. Ahogyan azt a török belügyminiszter is megerősítette, a két terrorista 7,65 mm kaliberű pisztolyokkal felfegyverkezve rontott be a templomba, de mindkét lőfegyver „beakadt”, ezért nem lett „rosszabb következménye” a támadásnak.

Mise közben támadtak a hívekre egy isztambuli keresztény templomban

hirdetés

A török hatóságok azóta elfogták azt a két férfit, akiket a misén történt lövöldözéssel gyanúsítanak, mely során Tuncer Cihalt agyonlőtték. A török belügyminiszter azt is elmondta, hogy a gyilkosággal gyanúsított két férfi tádzsik, illetve orosz állampolgárságú, és mindketten az Iszlám Állam tagjai. A terrorszervezet vállalta a felelősséget a merényletért. Massimiliano Palinuro püspök üzenetben fejezte ki háláját a rendfenntartó szerveknek, különösen a belügyminiszternek, amiért a támadást követően mindössze 12 óra leforgása alatt letartóztatták az elkövetőket. Egyúttal kijelentette, hogy az isztambuli katolikus közösségnek szüksége van a török hatóságok támogatására, biztonságuk garantálására a szentmiséken való részvételhez.

Ferenc pápa elítélte az isztambuli katolikus templom elleni támadást

Ezzel kapcsolatban Paolo Bizzeti püspök, anatóliai apostoli vikárius úgy nyilatkozott, hogy a vasárnapi isztambuli merénylet csak az utolsó mozaikdarabja a térségben elharapódzó erőszakhullámnak, amely nem csak Ankarát és környékét érinti. Ebben az olvasatban a legutóbbi támadás nem meglepő. A keresztények és a többi kisebbség többszörös nehézséggel küzd a mindennapokban: bizalmatlanság veszi körül őket, és még a nyugati országokban is kevesen törődnek velük. Az európai kormányok geopolitikai érdekből elfordítják a fejüket, de a közel-keleti országok vezetői sem vállalják fel az ügyüket.

Ma ez a probléma drámai módon jelenik meg újra, holott a keresztények ma is fontos erőforrást jelentenek a Közel-Keleten

– mutatott rá Paolo Bizzeti SJ püspök, akit Ferenc pápa 2015-ben nevezett ki anatóliai apostoli vikáriusnak, és aki jól ismeri a törökországi viszonyokat. A térségben fokozatosan visszaesett a keresztény jelenlét, ma mindössze 0,2 százalékát teszik ki az iszlám többségű lakosságnak.

Paolo Bizzeti egyértelműen „mentalitásváltást” sürget, vagyis azt, hogy a világ vállalja fel a közel-keleti kisebbségek ügyét, akik helyzete egyre csak romlott a két öbölháborútól kezdve. A felhívások, amelyeket akkor Szent II. János Pál intézett, válasz nélkül maradtak, mint ahogyan az őt követő pápák felhívásai is. A politika pedig csak növelte a megosztottságot.

Nem szabad további olajat önteni a tűzre bátortalan politikai döntésekkel; ezeknek a kisebbségeknek joguk van biztonságban és valós autonómiában élniük. Hogyan lehet szabadon megélni a hitet, ha nincs engedélyük templomot vagy katolikus iskolát építeni? A hívek sokszor megijednek, és ez a vasárnapihoz hasonló támadások után teljesen érthető

– hívta fel a figyelmet Bizzeti püspök, aki azt kéri a nyugati keresztényektől, hogy tegyenek meg mindent a változásért, és azért, hogy megváltozzon a vezetők hozzáállása is.

Imádkozni kell azokért a testvéreinkért, akik ezekben a térségekben élnek, de érdeklődni is kell életük iránt, megismerni őket, befogadni a keresztény menekülteket, akik az európai országoktól kérnek menedéket: elképzelhetetlenül gazdagíthatják mindenki hitét

– fogalmazott nyilatkoztában az anatóliai apostoli vikárius.

Forrás és fotó: Vatican News