Közös együttműködéssel adott ki kötetet a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), valamint a Századvég. A Család-Érték-Tér – Tanulmányok a családi értékekről című könyv annak jár utána, mit is jelentenek a családi értékek, mit gondolnak a magyarok a gyermekvállalásról és a párkapcsolatokról. A kötet bemutatóján rendezett kerekasztal-beszélgetésen a családokat érintő kihívásokról, valamint 2010 előtti és utáni helyzetükről diskurált Soltész Miklós, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnöke valamint Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke. A beszélgetést Fűrész Tünde, a KINCS elnöke vezette. 

Fűrész Tünde a beszélgetés elején emlékeztetett, 2010-ben egy paradigmaváltás történt, ekkor készült el a családvédelmi sarkalatos törvény, aminek egyik fontos mondata, hogy a családok védelme és támogatása az állam, az önkormányzatok, civilszervezetek, gazdasági élet szereplőinek, az egyházaknak, és a média szereplőinek is közös és kiemelt feladata. 

Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke leszögezte, nyugodtan kijelenthető, hogy a magyar családtámogatási rendszer a világon egyedülálló. Erre büszkének kell lenni, mert ez egyedülálló, hogy a rendszer fogantatás pillanatától támogatja és segíti a családokat – tette hozzá. Kaposvár polgármestere Kopp Máriát idézte, aki szerint három dolog van a fiatalok fejében a családalapításnál: legyen megfelelő keresete, önálló otthona és legyen jó a település hangulata. Ezeknek a feltételeknek a megteremtésére törekszik Szita Károly polgármesterként, melynek eredményei már látszódnak a 2023-as adatokon. 

Azt gondolom, hogy hasonló állapot volt korábban, mint 1987 előtt, hogy a családosok és a nagycsaládosok magukra voltak hagyva. Amikor valakitől megkérdezték, hogy hány gyermeke van és kiderült hogy öt vagy hat, akkor azt mondták, hogy “szegény”.

– emlékezett vissza Kardosné Gyurkó Katalin. A NOE elnöke elmondta, hogy azok, akik a 2008-2009 körül voltak gyerekek, a devizahitelek bedőlésének idejében, és megélték a válságot, a szüleik elváltak, azok most állnak a családalapítás előtt.  Leszögezte, az utazási kedvezmények, az ingyen tankönyv, és a gyermekétkeztetés támogatása mind a családi pótlék közvetett emelését jelenti. Hozzátette, hogy a nagycsaládosoknak a családi adókedvezmény bevezetése jelentette a legnagyobb segítséget. 

hirdetés

Látni kell, hogy abból az állapotból, amiben a nagycsaládosok “büntetve” voltak, és a jövedelmük több mint hatvan százaléka tette ki a rezsiköltségeket és nem maradt lehetőségük az életre, jelen pillanatban egy sokkal szabadabb életet tudnak élni. 

– fogalmazott Kardosné Gyurkó Katalin. Kiemelte a példák fontosságát, ugyanis szerinte ha a fiatalok látják, hogy három gyermek után is van még lehetőség és milyen megélni a nagycsaládosok örömét, motiválhatja őket a további gyermekvállalásban. 

Soltész Miklós visszaemlékezett, mikor 2002-ben megszüntették az otthonteremtési támogatást, az akkor még sokkal kisebb értékű családi adókedvezményt, és összekeverték a családpolitikát a szociális segélyezéssel. 

Az államtitkár felhívta a figyelmet a lengyelországi történésekre, ahol az új családügyi miniszter olyan pólóban jelent meg, amely azt sugallta, hogy a kereszténységtől meg kell védeni az embereket. 

Látjuk hogy Nyugat-Európában és szerte a világban mi zajlik. Ehhez képest, mi tündérkert vagyunk. Fantasztikus lehetőségeink vannak a családok és a fiatalok irányában.

– fogalmazott Soltész Miklós. A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az anyagi támogatások mellett valóban fontos a lelki oldallal is foglalkozni, mert anélkül nem fognak megszületni a vágyott gyerekek, emellett szerinte vonzóvá kell tenni a nagycsaládos létet a fiatalok előtt, és tudatosítani kell az emberekben azt is, hogy hiába gazdag egy nemzet, ha nem tiszteli a családot, a nemzetet és a hitet, akkor süllyedésnek indul. 

Többször felmerült, hogy mi ez a nyugati szemlélet. Közgazdaságtant tanultam, és ott azt mondták, hogy az ideális fogyasztó az ateista, egoista és szingli. Gyakorlatilag efelé irányul minden döntés és intézkedés, nekünk ezzel kell szembemenni. Otthon a gyermekeimnek azokat az értékeket kell mutatni, amibe a későbbiekben is tudnak kapaszkodni. 

– fejtette ki Kardosné Gyurkó Katalin. Hozzátette, első lépés az, hogy a család és az otthon valóban anyagilag biztonságban legyen, mert így tud fókuszálni a lelki dolgokra is. A NOE elnöke másik problémaként említette a kitolódó gyermekvállalási kedvet. Szerinte fontos, hogy hamar felnőttként kezeljék a szülők a gyermekeket, hogy tudjanak önállósodni. 

A jövő kihívása az, hogy az anyagi jóllét mellett hogyan lehet a demográfiát a középpontban tartani

– fogalmazott Kardosné Gyurkó Katalin.

Szita Károly szerint a hagyományos értékeket megkérdőjelező véleményekre nem legyinteni kell, hanem beleállni a vitákba, és keményen kiállni a véleményünk mellett.