A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) több javaslatát is beépítették a szakmai előkészítő munka során az új közoktatási és felsőoktatási kerettörvény tervezetébe, amelyet hétfőn ismertetett a bukaresti oktatási minisztérium, de a szövetség újabb rendelkezések módosításával akar további előrelépést elérni kisebbségi oktatás terén.

Az RMDSZ közleménye a szövetség már elfogadott javaslatai közül kiemelte, hogy a minisztériumnak egy külön országos program beindításával kell majd segítenie a kisebbségi diákokat, hogy elsajátítsák a román nyelvet.

„Ez egy országos program lesz, amely magába foglalja korszerű kisegítő és digitális anyagok elkészítését, valamint román nyelvű táborok, cserediák-programok megszervezését egyaránt”

– idézte a közlemény Szabó Ödön frakcióvezető-helyettest, a bukaresti képviselelőház oktatási szakbizottságának alelnökét.

A politikus szerint a törvény alkotói belátták, hogy az anyanyelvi oktatási rendszer több költséggel jár, ezért a hatékony működéséhez többletforrásra van szükség.

hirdetés

„A tervezet előírja, hogy ott, ahol a diáklétszám 300 fő alatt van, kötelező lesz biztosítani a működéshez szükséges teljes forrást. Ez azt jelenti, hogy a szórvány, illetve a vidéki kisiskolákat biztonságba helyeztük”

– mutatott rá a képviselő. A többletfeladatot elvégző óvónők esetében is a román nyelv oktatását a tanítókhoz hasonlóan külön óraként fogja fizetni a minisztérium a kisebbségi tanintézmények esetében.

Az RMDSZ által kidolgozott javaslatok között egy iskolai prémiumalap létrehozása is szerepelt, amellyel azokat a pedagógusokat lehet motiválni, akik társaikhoz képest több feladatot vállalnak az intézményben. Ez az alap az intézményi bérköltség két százalékát teszi ki. Emellett az új törvénytervezet értelmében az iskolák, intézmények közötti együttműködés támogatására konzorciumi partnerségek jöhetnek létre, amelyek a normatív finanszírozás 25 százalékos emelkedését eredményezhetik azok számára, akik ezt az együttműködést szerződésben vállalják.

Szintén előrelépés, hogy törvényi szintre emelik azt az előírást, mely szerint a diákok azon a nyelven felvételizhetnek az egyetemre, amilyen nyelven tanultak a középiskolában, ez alól csak a nemzetbiztonsági szakok képeznek kivételt.

A román oktatási reformcsomag törvénytervezeteit tíznapos közvitára bocsátotta hétfőn az oktatási minisztérium.

„A közvitát követően a parlamenti szavazásig még néhány pontban módosítani kell a tervezetet ahhoz, hogy bátran elmondhassuk: előrelépés történt kisebbségi szempontból az oktatási törvényben”

– idézte az RMDSZ oktatási szakpolitikusát a szövetség közleménye.

Nyilvánosságra hozták a román oktatási reform törvénytervezeteit

A többéves közvita és előkészítő munka nyomán kidolgozott új közoktatási és felsőoktatási kerettörvény tervezetét hétfőn Ligia Deca, a bukaresti kormány oktatási minisztere hozta nyilvánosságra, a jogszabály egyes részleteiről azonban még nincs teljes egyetértés a kormánykoalíció pártjai között.

A tervezetek a Klaus Iohannis államfő által – már első elnöki mandátuma idején – meghirdetett Művelt Románia országprojektet hivatottak törvény szintjére emelni.

Hétfői sajtóértekezletén Deca a jogszabály által bevezetendő újdonságok között említette, hogy kétszintű érettségit vezetnek be, a rektorok mandátuma ötéves lesz és legfeljebb egyszer lehet újraválasztani őket, a (sok közéleti szereplő esetében plágiumbotrányok témájává vált) doktori disszertációk nyilvánosak lesznek, a doktori címekről pedig nem lehet egyoldalúan lemondani, valamint felsőfokú végzettséget követelnek meg az elemi osztályok kisdiákjait oktató tanítóktól is.

Megmarad a nyolcadik osztályos záróvizsga, az úgynevezett „országos képességfelmérő” és a keresettebb középiskoláknak továbbra is joguk lesz felvételi vizsgát szervezniük azokba az osztályokba, ahol bizonyítottan túljelentkezés van – de csak a helyek 60 százalékára. A maradék 40 százalékot az országos képességfelmérőn szerzett osztályzat alapján osztja ki a számítógépes elosztó rendszer.

A törvényjavaslatok szerint a tanárok – szakmai tapasztalatuk és didaktikai továbbképzések függvényében – progresszív bérezést kapnak, amelyet a mindenkori országos bruttó átlagbérből számítanak ki.

Deca szerint „megvan a politikai támogatás is” ehhez az előíráshoz, de a Hotnews.ro portál úgy tudja, hogy a koalíció legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kiiktatná a bérezésre vonatkozó részt a jogszabályból, arra hivatkozva, hogy a kérdést az egységes közalkalmazotti bértörvényben fogják szabályozni.

A portál szerint a PSD azzal sem ért egyet, hogy főiskolai végzettséget kérjenek a tanítóktól, és a gimnáziumi felvételit is ellenzi. A párt várhatóan a parlamenti vita során próbálja majd elképzeléseihez igazítani az oktatási kerettörvényt, miután nem sikerült annak minden részletéről megállapodnia a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által jelölt, volt elnöki tanácsadó Ligia Decával.

A több mint öt éve beharangozott Művelt Románia országprojekt célkitűzései között szerepel egyebek között, hogy az évtized végéig legalább ötven százalékkal – vagyis húsz százalék alá – csökkenjen a funkcionális analfabéták aránya a 15. évüket betöltött fiatalok körében, a korai iskolaelhagyók aránya pedig ne haladja meg a tíz százalékot.

Szintén 2030-ig el akarják érni, hogy az összes tanár, valamint a nyolcadik osztályt elvégző fiatalok legalább 85 százaléka rendelkezzen alapfokú digitális kompetenciával.

A szakmai és politikai konszenzus hiánya az örökös kísérletezés áldozatává tette a romániai oktatási rendszert. A kommunista diktatúra bukása óta eltelt 33 évben 28 tárcavezető váltotta egymást – átfogó reformokat ígérve – a bukaresti oktatási minisztérium élén. Miután tartalmi újítások véghezvitelére mandátumuk többnyire rövidnek bizonyult, a legtöbbjük megelégedett az érettségi és „országos képességfelmérő” vizsgák és a vakációk időpontjának megváltoztatásával.

(MTI)

A címlapképen Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője, oktatási szakpolitikus, a román képviselőház oktatási bizottságának alelnöke beszédet mond a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) 30 éves fennállásának jubileumi ünnepségén a marosvásárhelyi kultúrpalotában 2022. május 7-én. Forrás: MTI/Kiss Gábor