A trianoni békeszerződés Magyarország területét 282 000 négyzetkilométerről 93 000-re csökkentette. 3,5 millió magyar került idegen, velük ellenséges érzületű államok uralma alá. A néhány falut érintő soproni népszavazást kivéve az ott lakókat nem kérdezték meg, mit szeretnének. Ebből a területből jelenleg Ukrajnához tartozik 12 ezer négyzetkilométer. (A szakadár Donyecki Népköztársaság területe – ami miatt a mostani háború kitört – nem egészen 9 ezer, vagyis a háromnegyede.)
Kárpátalján találhatóak a magyar történelemnek olyan emblematikus helyszínei, mint a munkácsi vár, amelyet Zrínyi Ilona védett hősiesen, s a város, ahol a zseniális festő, Munkácsy Mihály született. Huszt vára, amelyről Himnuszunk költője emlékezett meg. Itt van a Vereckei-hágó, amelyen keresztül Árpádék a Kárpát-medencébe érkeztek, és Ungvár, amiről őseim a nevüket kapták, s amely városról már a Gesta Hungarorum is megemlékezik, sőt Anonymus egyenesen innen eredezteti a hungari nevet, amelyen azóta is neveznek minket a külföldiek.
Igazuk van az orosz támadás után felhördülő nyugati politikusoknak: egy ország területi integritása nagyon fontos dolog. Kár, hogy csak most jöttek rá.
Magyarország és a magyar nép mindig segítő kezet nyújtott a bajba jutottaknak, bár sosem származott belőle hasznunk. Beengedtük a törökök elől menekülő szerbeket – elvették a Délvidéket. A jobb élet reményében a románok beszivárogtak Erdélybe, Trianonban 103 ezer négyzetkilométert kaptak a történelmi Magyarországból. (A Donyecki Népköztársaság 9 ezer!) A keletnémeteket 1989-ben védtük, bújtattuk, élelmeztük, majd szembeszállva a Nagy Testvérrel, kiengedtük őket nyugatra, kiütve így az első téglát a berlini falból. Hálából szivárványos zászlóval gyalázták meg a himnuszunkat. Az önálló Szlovákiát elsőként ismertük el, cserébe nem fogadják el a kettős állampolgárságot, életben tartják a kollektív bűnösségről szóló Benes-dekrétumokat és törvénnyel korlátozzák a magyar nyelvhasználatot. A frissen megalakult Ukrajnát alapszerződéssel nyugtattuk meg, hogy ne tartson tőlünk, vittük a lélegeztetőgépeket a járvány idején, ők viszont korlátozzák a magyarok anyanyelv-használatát, fenyegető feliratokat festenek házak falára, megfélemlítik a kárpátaljai honfitársainkat, robbantanak a KMKSZ székházában.
A nyugati világ (illetve az USA) pontosan olyan arrogáns és aktív nagyhatalmi politikát folytat, mint az oroszok. Kíméletlenül odacsaptak Koreában, Vietnámban, Afganisztánban, Irakban, Jugoszláviában vagy akár a csöppnyi szigetországban, Grenadában.
hirdetésMindkét világháborút egy helyi konfliktusból a nyugatiak robbantották ki. Az Osztrák-Magyar Monarchia és Szerbia viszályából a kölcsönös hadüzenetekkel lett kontinensnyi konfliktus. Lengyelország lerohanását az angol-francia hadüzenet szélesítette világháborúvá. Jól mutatja, mennyire csak ürügy volt ez számukra, hogy a háború végén azt a Lengyelországot, amelynek függetlenségéért az egész kezdődött, szívfájdalom nélkül odalökték a szovjeteknek.
Az orosz terjeszkedéstől persze okkal fél mindenki Kelet-Közép-Európában. Eddig kétszer szálltak meg minket. (56-ot nem számolom, mert akkor már eleve bent voltak.) Először 1849-ben a Habsburgok hívták be őket, másodszor 1945-ben az angolszászok adtak el bennünket nekik. Papírfecniken döntöttek tízmilliók sorsáról.
Harmincévnyi látszólagos nyugalom után megint főhet a fejünk: New York vagy Moszkva csippenti-e le a sápot; Brad Pitt és George Floyd helyett szovjet partizánokat, esetleg Tarkovszkijt kell néznünk?
A világ kicsit sem lett abszurdabb és fenyegetőbb, csak elvarázsolt minket az elképesztő jólét, amibe beleringattak a boldog békeévek.
Most már csak arra vagyok kíváncsi, hogyan nyelik le a brüsszelita liberálisok azt a rettenetes kirekesztést, hogy az ukránok nem engedik ki a 18 és 60 év közötti férfiakat? Ki dönti el, ki mehet? Eddig azért küzdöttek, hogy akár a mosdóhasználatnál is választhasson bárki nemet, most szó nélkül elfogadják, amint egy ukrán határőr ránézésre binárisan férfinak minősít valakit, függetlenül attól, minek vallja magát az illető? Én persze bizakodó vagyok. Az egésznek gyorsan vége lesz, állítólag Putyin úgy engedte el a katonáit: „Mire a tulipánok kinyílnak, hazatértek”.
Címlapkép: Czeglédi Zsolt/MTI
