Az esztergomi kórház műhelyvezetőjéről talán nem is sejtették annak idején, hogy az ország élvonalbeli keresztény könnyű zenészével van dolguk. A profán, világi muzsikálásból érkező fiatalt a dorogi plébánián a pap ezzel a megszólítással fogadta: „testvérem”. Innentől kezdve a korábban svihák, minden lében kanál gitáros Istennek kezdett dalokat írni és énekelni. Ferenczy Rudolf – közismertebb nevén Dax – számára bizonyosság, hogy Isten mentette meg az életét. Beatles, Bródy, Szörényi, Szabad Európa Rádió és a nagymarosi ifjúsági találkozók mind hatottak a művészetére. „A hála tartja bennem a lelket, a rengeteg pozitív élmény, amit átéltem, és a rengeteg negatív, amit megúsztam” – így vallott életéről a veterán keresztény gitáros a Magyar Kurírnak adott interjújában.
A kezdetek
– 1963-ban vettem az első gitáromat ezer forintért, részletre. Anyám 750 forinttal ment nyugdíjba, ami akkor nagy pénz volt. A gitározással kikezdtem anyám idegeit. A szomszéd asszony sokszor a kezével verte az ablakot – mesél a kezdetekről Ferenczy Rudolf keresztény könnyűzenei dalszerző, aki a katonaságnál kapta a Dax művésznevet, aki saját bevallása szerint élni sem akart volna, ha nem engedik gitározni, annyira megragadta a zene.
Akkor tért meg és lett hívő, miután leszerelt a katonaságnál. Egy ismerőse elhívta a dorogi plébániára, ahol az akkor ott szolgáló pap, Diószegi László testvérként fogadta az érkezését. – Ő mondta nekem először azt, hogy testvér, ő volt az, aki először átölelt – emlékszik vissza életének erre a meghatározó pillanatára az énekes.
Dax-Dió
– Dió térített meg, hajnalokig beszélgettünk az Egyházról, a katolikus hitről. Meggyóntam nála. Verseskönyveket adott nekem, és a saját versei megzenésítésére is felkért. Idővel megalakult a Dax–Dió páros, mert addig kért, hogy írjak zenét, amíg meg nem tettem neki. Belemerültem a vallásos irodalomba, az egyházi életbe, és teljesen megváltozott az életmódom is. Akkor már játszottam lagzikban jó pénzért, délután kettőtől másnap reggelig kellett muzsikálni, utána a miséken énekeltünk – árulta el a dalszerző, hogy hogyan került be az egyházi forgatagába.
Jeges Duna
A megtérése után sok minden értelmet nyert Dax életében. Például az az eset is, amikor a jeges Dunából „valahogyan” sikerült kimásznia a stégre, és életben maradt. – Valahogy feljöttem a víz alól, még épp elértem a stéget, kimásztam, azt hittem, ott fagyok meg. A kocsmaajtóból megláttak, behúztak, de akkor már jeges volt a ruhám. Pálinkával melegítettek föl. Erről persze anyám nem is tudott… Amikor megtértem, sokszor éreztem: „Mit gondolsz, ki fogta meg a kezed?” Semmi sem volt véletlen.
Engem úgy teremtett a Jóisten, hogy már tudta, gitározni fogok, és dalokat szerezni az ő dicsőségére – mondta.
hirdetésA kortárs Sillye Jenő
Így is lett. Elég hamar a kommunizmus idején legfrekventáltabb katolikus ifjúsági találkozók, rendezvények egyik kiemelt előadója lett, abban az időben, amikor Sillye Jenőnek már profi, népszerű csapata volt. – Szeretjük, tiszteljük egymást. Ha Jenővel közösen szolgáltunk Nagymaroson vagy egy misén, felosztottuk, ki mit énekel. Érezhette bennem a riválisát, de nekem nem volt zenekarom, csak a gitár, és általában tízen sem voltunk az énekkarban. Én Esztergomból jöttem, ő pedig Budapestről – tárta fel a viszonyukat Jenővel.
Zárt templom, ahol senki sincs – Dax dalának ma is aktuális üzenete van
A szentmise zenei szolgálatáról határozottan állította: fontos számára, hogy a dalai illeszkedjenek a liturgiába. Ennek ellenére több pap is azt állította, hogy az énekei nem felelnek meg a szentmise liturgiájának. Ők ennek ellenére mindent megtettek azért, hogy templomi hívek közösen tudják Istent dicsérni. A szerzői munkásságára nagy hatást gyakorolt Sík Sándor és Dienes Valéria költészete.
A Népstadionban a pápával
A mai napig szép emlékként őrzi a szívében, amikor a halála után szentté avatott II. János Pál pápa első budapesti látogatásakor közösen zenélhetett a Népstadionban Sillye Jenővel és Varga Attilával. – Van egy fotó arról, ahogy Éva (Dax felesége – a szerk.) ráköti a pápa kezére a sálját, miközben a Szentatya mindenkivel kezet fog. Hatalmas élmény volt hatvanezer ember előtt gitárral megszólalni egyedül: én kezdtem el a Hálaadó zsoltárt, aztán egy stadionnyi ember együtt énekelte.
Rengeteg „szívszerinti” gyerek
Sajnos nem lehetett gyermekünk, és nem is fogadtunk örökbe – árulja el szomorúan Dax, aki mégis lelkesen osztja meg, hogy feleségében olyan társat kapott, aki foglalkozásánál fogva is értett a gyerekekhez. A 80-as években az esztergomi Kerektemplom megtelt fiatalokkal, amikor ott gitároztak: „ilyen módon rengeteg gyerek vett körül bennünket” – osztotta meg a gitáros, akinek egy Ave Maria volt az utolsó műve. Azóta nem szerzett új dalokat.
Valaki kihúzott a Dunából
Ferenczy Rudolf mégis hálás az egész életéért. – Azért, hogy megszülettem, és megéltem ezt a hetvenhárom évet, amiről reggelig mesélhetnék. A hála tartja bennem a lelket, a rengeteg pozitív élmény, amit átéltem, és a rengeteg negatív, amit megúsztam. Megtaláltam mindennek a magyarázatát. Fogta a kezem valaki, kihúzott a Dunából. Irányította az agyamat, meg a szívemet, a lelkemet – vallotta meg Dax, aki mindezt az egyik dalának kezdősoraival is alátámasztotta: „Jó utat találtam, Uram, / a kezedet fogom, és el nem eresztem…”
Forrás: Magyar Kurír
A keresztény könnyűzene hőskorszakának veteránjai ma is példák
A kiemelt kép forrása: Nagymarosi Katolikus Ifjúsági Találkozó Facebook/Tibély Gergely
