Jesszumáríjá

Jesszumária: Jézus édesanyja, minden keresztény édesanyja

Október a Szűzanya hónapja - így tartják a katolikusok. Ilyenkor nap mint nap eléneklik a templomokban a lorettoi litániát és még tudatosabban morzsolják a rózsafüzér fagyöngyeit. Jézus édesanyjának személyével kapcsolatban megoszlik a keresztény világ. A szabadkeresztény közösségék számára a Mária-kultusz egyenesen a bálványimádás bűnét meríti ki, különösképpen, ha azt szoboralkotásokkal tetézik. A názáreti leány egyszerű alakja ekkora veszélyt jelentene az üdvösségünk szempontjából?

A sátán eliszkol Mária nevére

Bele se gondolunk, mekkora ereje van Mária nevének, még akkor is, ha mi különösebb megfontolás nélkül, csak úgy megszokásból hajtogatjuk: „Jesszumáríja, Jesszumáríja”. Egyszer egy olasz ördögűző előadásában hallottam, hogy a sátánt kiveri a víz – helyesebben a “tűz” –, ha Mária nevét meghallja. A nagy szétdobálónak azért nem szimpatikus a Megváltó édesanyja, mert ő miután elfogadta istenanyai küldetését, magasabb szintre került az angyaloknál –  így a bukottaknál is. A szűz lány ugyanis a testébe fogadta az Istent, ezáltal közelebbi kapcsolatba került vele, mint a test nélküli angyalok.

Égi édesanya és az ő gyerekei

Katolikus emberként mindig meglep, amikor a testvérfelekezetek teljesen elhatárolódnak attól, akit én égi édesanyámként szeretek. Mit követett el ez az egyszerű nő, hogy ilyen megvetést érdemeljen? Illetve mit nem követett el, hogy ne illethetné meg a tiszteletünk.

A háttérben minden bizonnyal, minden közösség részéről egyértelműen az a szándék áll, hogy minél tisztábban, kompromisszumok nélkül lehessen Jézus barátja. Vagyis a kiállások mögötti hajtóerő a legtöbb esetben azonos.

Ő a közbenjáró

Alaptézis: nincsen más közbenjáró Isten és ember között, egyedül az Úr, Jézus Krisztus. A nem katolikus felekezetű keresztények úgy gondolják, hogy a mammut testű, Vatikán fejű egyház éppen a Mária-tisztelettel csorbítják ezt az örök, megváltoztathatatlan igazságot.

Mindaddig, amíg nem ásunk a dolgok jelentésének a mélyére, akár érvényesnek is tűnhet a katolikusokat ért súlyos kritika. Amint azonban észrevesszük, hogy Mária – és úgy általában a szentek – alakja milyen jelentőséggel bír a katolikus egyházban, rájövünk, hogy nagyjából – kisebb formaságoktól eltekintve – ugyanazokon az alapokon állunk mindannyian.

Amikor Mária az angyal „udvarlására” igent mondott az Atya tervére, ajándékul azonnal megkapta a Szentlelket, hogy életének teljes odaajándékozásában mindvégig kitarthasson, és megjelent a szíve alatt, testet öltött benne a második isteni személy. Beleegyezése Isten akaratába egybeforrasztotta őt a Fiúval, Krisztussal. A Megváltó sorsa az ő sorsa is lett.

Szentháromság dinamizmusa

A szentek esetében is hasonló dologról  van szó. Az életük egy ponton olyannyira Istennek ajándékozott lett, hogy ez az odaadásuk jézusivá formálta őket.

Amikor tehát a katolikusok Máriát köszöntik – például éppen mostanában, októberben –, lényegében és valóságosan Jézust köszöntik, akivel teljesen eggyé vált az édesanya élete. Isten és ember között a közbenjáró tehát továbbra is az Úr, Jézus Krisztus.

Éppen így van ez a Szűzanyát köszöntő ősi imádsággal is. A rózsafüzér egyes Üdvözlégyei a dicsőítés királynőjének lelki attitűdjébe helyeznek bennünket, ahol a centrumban egyedül az ő méhének gyümölcse: Jézus áll. Ő szegődik ezek után mindennapi társunkká, lépteink során a Szentlélek megerősítésére hagyatkozunk, miközben az Atya tervére mondunk igent.

Mária példája elvezet bennünket a Szentháromság dinamizmusába.

Szemről szemre – szemtől szembe. Miért imádkozzuk a rózsafüzért?

Magyarország: Mária országa

Emiatt különleges erejű, hogy Szent István király tette, amelynek felülmúlhatatlan érdeme, hogy élete végén a Szent Koronát és a magyarok országát népével, földjével, gazdagokkal és szegényekkel egyetemben Isten Fia Anyjának, Máriának védelmébe helyezte, oltalmába ajánlotta. Ám ezt nem csak egy jámbor cselekedetként tette, ahogyan más uralkodók, hanem közjogi keretek között bízta rá az országot a mennybe felvett Nagyboldogasszonyra. Ezt a szellemi örökséget meg kell védenünk minden keresztény felekezetben, amikor minden irányból támadás alatt állnak az örök isteni értékek és a bibliai ihletésű család. Kapaszkodjunk továbbra is, illetve akár mostantól kezdve égi édesanyánk palástjába!

Gável András

 

 

A dicsőítés királynője ma is lenyűgöz minket

Iratkozzon fel hírlevelünkre