Magyarország létezésének spirituális alapja

Szent István király sok mindenben első volt. Felülmúlhatatlan érdeme, hogy élete végén a Szent Koronát és a magyarok országát népével, földjével, gazdagokkal és szegényekkel egyetemben Isten Fia Anyjának, Máriának védelmébe helyezte, oltalmába ajánlotta. Ám ezt nem csak egy jámbor cselekedetként tette, ahogyan más uralkodók, hanem közjogi keretek között bízta rá az országot a mennybe felvett Nagyboldogasszonyra. Ezt a szellemi/spirituális örökséget meg kell védenünk. Meg kell mutatnunk Európa számára, hogy van erőnk és bölcsességünk mindehhez.

Szent István erős országot, keresztény államot alapított. Művének mi vagyunk az örökösei. Mint örökösöknek tisztán kell látnunk, hogy az örökös csak akkor rendelkezik az öröksége felett szabadon, ha már nagykorú.

Petrin László a Magyar Hírlapban megjelent cikkében rámutat, hogy

Brüsszel az elmúlt években éppen azon mesterkedett, hogy gyámság alá vonjon bennünket, elvéve tőlünk az örökségünk feletti rendelkezés jogát. El akarta hitetni velünk, hogy szellemileg kiskorúak vagyunk.

Sajnos ma nem értékeljük kellő súllyal az államalapítói felajánlás közjogi jellegét. De miért is hangsúlyozandó ez ennyire? Mert a maga nemében példa nélküli, és más nemzetnél föl nem lelhető jeles eseményről van szó. A többi korabeli király Máriának tett felajánlása nem volt egyéb, mint egy keresztény uralkodó kegyes és jámbor cselekedete.

1038. augusztus 15-én, amikor az idős király érezte, hogy hamarosan itt hagyja az övéit, erre a napra odarendelte magához az ország egyházi és világi vezetőit, az akkori tíz egyházmegye püspökét és a hatvanhárom vármegye főispánját. Vagyis jelen voltak halálos ágyánál a király után rangban következők, az uralkodói akarat végrehajtói, az ország irányítói. Ma úgy is mondhatnánk, hogy egy parlament teljes felsőháza volt jelen – írja Petrin László.

A szent király, miután kikérte beleegyezésüket az országfelajánláshoz – velük teljes akarategységben – kezébe vette a Szent Koronát, azt a magasba emelte, és szemeivel az égre tekintve, egy király szájából valaha elhangzott legmegrendítőbb imádsággal felajánlotta az országot Máriának. Ezért volt közjogi súlya és jelentősége István tettének.

Abban, hogy Patrona Hungariae, Magyarország védelmezője lett a Nagyboldogasszony, a magyarság elsősége elvitathatatlan, valamint annak közjogi jelentőségét és súlyát tekintve a maga nemében egyedülálló.

Ám Szent István öröksége ma is veszélyben van. Legyünk védelmezői! Ebben mutat példát egész Európának a magyar kormány – szögezi le Petrin László.

A teljes írás itt olvasható.

Forrás: MH; Fotó: Wikipédia