„A kereszténységet ma annyi oldalról éri támadás, annyi alkalommal bizonyítanunk kell, hogy mi az, amit a keresztények nyújtani tudnak a többi embernek, akár a nem hívőknek” – nyilatkozta korábban Jeney Erzsébet, az évente megismétlődő Solymári Gospel Fesztivál képviseletében. Dr. Földváry Miklós István a Pengetőnek adott interjújára reagáló egyházzenei támadásokkal szemben a fesztivál főszervezője védelmébe vette a hazai és a nemzetközi szinten is kvalitást jelentő gospel és a keresztény könnyűzene (kkz) műfaját.
A keresztény könnyűzene és a gospel nem távolít el Istentől
„A solymári Gospel fesztivál húsz éve bizonyítja, hogy van igény az egyházi könnyűzenére. Szebbnél szebb fesztiválokat élhettünk meg a vírushelyzet előtt” – emlékezett vissza Jeney Erzsébet, aki értetlenkedve szemlélte, hogy vajon hogyan létezhet még a könnyűzenei-komolyzenei szakmai ellentét az egyházon belül.
„Az újraevengelizáció egyik legerősebb eszköze az Istent dicsérő könnyűzene, a gospel is. Vitán felül” – szögezte le a gospel fesztiválok hűséges főszervező asszonya a Dr. Földváry Miklós István lapunknak adott interjújára reakcióként érkezett támadásokra, amelyek a keresztény könnyűzene legalizációját vonták volna meg a liturgiában.
A keresztény popzene sem alkalmatlan a liturgia szolgálatában – Földváry Miklós István a Vasárnapnak
A kritikusok szerint a kkz nem lehet az evangelizáció eszköze sem, mert szerintük az „elviszi a híveket a neoprotestáns közösségek irányába”. A Magyar Rádió zenei szerkesztőjeként húsz éven át tevékenykedő, két Nívó díjjal és nem kevés nemzetközi rádiós tapasztalattal (köztük Vatikáni Rádió is) rendelkező Jeney Erzsébet ezzel szemben védelmébe vette a gospel és a keresztény könnyűzene műfaját.
hirdetésA kkz nem ugri-bugri
A korábbi Petőfi Rádió Gospel Magazin című műsorának szerkesztője azt javasolja, hogy
„ne minősítsük »ugri-bugri« zenének az egyházi könnyűzenét, mert ez egy nagyon leegyszerűsített minősítése egy igen gazdag zenei világnak, amelynek komoly zenetörténeti múltja van.”
A Solymári Gospel Fesztivál házigazdája érvelésében emlékeztet: a gospel és keresztény popzene területéről érkező művészek olyan hittel énekelnek, hogy ahhoz semmilyen magyarázat nem szükséges. A fellépők előadásainak üzenete olyan erővel hat – még, ha idegen nyelven is énekelnek –, amely egyértelműen összekovácsolja a jelenlévőket.
Olyanoknak is megnyit új dimenziókat, akik személyes okok miatt eddig nem kerülhettek, nem mertek közel kerülni az egyházhoz.
„A világ legmérvadóbb szakmai slágerlistái, mint pl. a Billboard is önálló kategóriaként rangsorolja az ebben a műfajban tevékenykedő művészeket. Külön a Contemporary Christian Music (a gospel fehér ágát, az ún. kortárs keresztény könnyűzenét képviselőket) és külön a Traditional Gospel, vagy Black Gospel kategóriában működőket, ahová pedig a hagyományos afro-amerikai gyökerű dalok tartoznak. De Grammy díjas kategória, sőt saját műfaji díj is létezik, a Dove díj” – támasztotta alá konkrét adatokkal szakmai mondanivalóját Jeney Erzsébet.
Varga László püspök: Baj, ha az egyházi zene képviselőiből hiányzik a szeretet
A hazai keresztény könnyűzene generációkban tartotta a hitet
A hazai kezdetekről szólva a gospel elhivatott szerelmese megemlítette: „Sillye Jenő indította el a kortárs keresztény könnyűzenét Magyarországon. Azokban az időkben, amikor ez igazi hőstett volt. A 60-as évek beatkorszakában ugyanis tudjuk, hogy a világi zenét játszó együtteseket is milyen erősen figyelték, cenzúrázták. Az pedig, hogy templomokban olyan dalok szóljanak, amelyek a kor 3T-s zenei nyelvén szólnak, de még Istent is dicsérik, végképp elképzelhetetlenek voltak az akkori politikai légkörben” – tette hozzá a Nívó díjas szerkesztő, aki rámutatott, hogy még ennek ellenére is születtek dalok, amelyeken fiatalok generációi nőttek fel, akiket lehet, hogy épp ezek a dalok tartottak meg a gyülekezetek mellett azokban az időkben, és mára az ő egyházi zenei anyanyelvükké váltak.
„A gospel a zenei műfajok sokszínűségét mondhatja magáénak, hisz nem csak a beat, vagy pop zenei nyelvén, de a népzene vagy éppen a világzene dallamvilágában is születtek Istent dicsérő dalok” – fűzte hozzá Jeney Erzsébet, kiemelve annak fontosságát, hogy
viszonyuljunk inkább egymáshoz szeretettel és ne megítéléssel, kirekesztéssel, címkézésekkel, hanem érdeklődéssel: „Sokkal szebb lesz így a világ. Mindnyájunknak. Az egyházi könnyűzene nem vesz el semmit senkitől, csak tovább színesíti egyházunk gazdag palettáját”
– összegezte mondanivalóját a Solymári Gospel Fesztiválok főszervezője.
A popzene az egyházban is jó eszköz – Blanckenstein Miklós a Vasárnapnak
A kiemelt képen Samuel Akinola, Shammak előadásának egy pillanata látható a Solymári Gospel Fesztiválon; Fotó: Barcsik Géza
