Tóth Reni a Kormorán énekesnőjeként vált ismertté Magyarországon. A sokak által szeretett rocksztár keresztény könnyűzenei projektbe kezdett. Az énekesnő soha nem rejtette véka alá a hitét és a magyarságát. A mostani formációt erősíti Tihanyi Dániel és Tiboldi Ákos énekes dalszerzők. A csapat három tagjával beszélgettünk muzsikáról, hitről és az egyre inkább jelentkező szellemi harcról, amelyben Tóth Reni dicsőítő projektje is kiveszi a részét.
Tóth Reni a keresztény hitvallásról
– Sorra bújnak elő idehaza is a legismertebb előadóink, akik kijelentik: megvallom a hitem. A második keresztény tartalmú dicsőítő éneket hallhatjuk tőled, Reni, rövid időn belül. Mi ennek az oka?
– Más zenész nevében nem szeretnék nyilatkozni. Az én életemben az istenhit folyamatosan jelen volt. Születésemtől kezdve katolikus neveltetésben részesültem. Kisgyerekként nem volt ez a hit tudatos döntés. Később azonban mindig éreztem a vágyat magamban Isten szeretete iránt.
Enélkül csak űr lett volna bennem. Mindig hittem Istenben.
Olykor kérdéseket tettem fel magamnak, hogy miért nem azon az úton jártam, amelyet Isten elém tárt. De ez talán hozzátartozik. A vigaszt mindig a Jóistennél találtam meg. Van miért hálát adnom: kaptam az életemben egy gyönyörű szép kislányt. Nekem ez elég volt mindig, és hogy Isten mellett lehessek.
hirdetés– A Jeremy Camp fordítások második darabját hallhattuk, amelyben Tihanyi Dániel énekes, dalszerző előadó is részt vett. Dani, te is öntöd a lelket mások szívébe az énekeiddel. Hogy jött létre ez a mostani együttműködés?
– Nem újkeletű ez a fúzió közöttünk. Renivel már ismertük egymást a színházi berkekből. Dolgoztunk már együtt. Számomra nagyon kellemes meglepetés volt, amikor az első, a Ne félj című dalt meghallhattam. Valóban közel áll hozzám, ha adalban megvallhatjuk, hogy hiszünk Istenben. Nem volt kérdés számomra, hogy szívesen beleteszek-e mindent ebbe a produkcióba, amit csak adni tudok. Hálás vagyok érte. Fontos, hogy minél többen, minél többször hangot adjunk Isten megvallásának. Ebben a mostani helyzetünkben kifejezetten érezzük, hogy nem kapaszkodhatunk másba Istenen kívül. Ő ad erőt és életet. Ezért minden eszközünkkel meg kell vallanunk az Úr irántunk való szeretetét.
Meg akarom érinteni minden magyar szívét – Tihanyi Dániel a Vasárnapnak
Lelki örökség
– Korábban is énekeltél már dalokat Istenről, jól gondolom?
– Több mint huszonöt éve énekelem ezeket a dalokat. Az egyik legkedvesebb dalom volt a Kormoránban vagy később az Örökségben a Házi Áldás című dalt. Én kértem Koltay Gergőt, hogy ezt az imát zenésítsük meg. A Miatyánk imádságának is adtunk egy gyönyörű zenei köntöst. Számomraa hitem, illetve Isten megvallása az életemben és a színpadról nem most kezdődött el. Ennek bőven van előzménye és lelki táptalaja.
– Az Út című számban megjelenik Isten irgalmának ajándéka. Tiboldi Ákost kérdezem, aki szintén a produkció zenész és énekes tagja. Mit jelent számodra ez az üzenet az éppen húsvétkor megjelenő dalban?
– Az Irgalmas Jézus vasárnapjának üzenete nem áll távol tőlem, és azt gondolom, egyikünktől sem. A Katolikus Egyház csodálatos ajándékáról van szó. Ez a hitem része: az irgalom lehet az egyedüli mentsvárunk. Egyedül erre tudunk építeni.
Szellemi harc minden szinten
– Ez a megvallás nem vonja egyenesen magával azt, hogy a világ onnantól kezdve irgalmatlanul kinézi majd őt? Tóth Gabi például a közelmúltban felhívta a figyelmet: „Tartsátok tiszteletben mások hitét”.
– Nem gondolom. Pontosabban én még ilyet nem tapasztaltam. Megpróbálom úgy élni a mindennapjaimat, ahogyan azt tanultam a felmenőimtől és a Jóistentől. Hiszem, hogy azt kapjuk vissza, amit adunk. Rólam mindenki tudta, hogy szeretem Istent. Ezért soha senki nem bántott. Az más kérdés, hogy az emberi gyarlóság mit eredményez úgy általában. De a hitem miatt soha nem ért hátrány. Ha mégis bántanának, akkor sem vallanék mást.
Azt akarom, hogy soha ne szégyelljem kimondani: Jézus, szeretlek.
– Ákos, te a keresztény könnyűzene világából érkezel ebbe a fúzióba. Kilépni egy kicsit a világ felé az evangélium üzenetével – mondjuk, mint a Dalban tette Jota – nem rizikós vállalkozás?
– Egy nagyon komoly szellemi harc kellős közepében vagyunk. Szerintem ez a Napnál világosabb. Egy olyan világban élünk, amelyben embereket bocsátanak el a munkahelyükről a hitük megvallása miatt. A Kormorán és az Örökség nagy küldetése az adott politikai környezetben történő kiállásában volt felfedezhető. Akkor az is a szellemi harc része volt. Most ez a küzdelem egy új szintre lépett. Ma nem a nemzeti értékekért vagy a kultúráért és a hagyományért kell, hogy küzdjünk, hanem emberi lelkekért. A sajátunkért és a környezetünkben élők lelkéért. A gonosz erők úton-útfélen csapdát állítanak. Ez a valóság. Nagy nehézségek előtt állunk.
Ha a keresztények a kereszténység gyökereiről tesznek radikálisan tanúságot, meg fogják őket támadni, hogy elhallgattassák őket. Ez már elkezdődött.
Annak idején az ellenséges oldalnak még elég volt megtámadni egy zenekart pusztán azért, mert kiállt a magyarság értékei mellett. Ma a kereszténység értékei mellett kiálló csapatokat fogják célkeresztbe venni.
Mi a fontos: a hitem vagy a magyarságom?
– Reni, szerinted a magyarságot ma már nem kell védelmezni a hit védelme mellett?
– Számomra ez a kettő egy.
Az értékeink a kultúránk és a hitünk védelme az éltető erőnk és a missziónk több mint huszonöt éve. Ettől nem tágíthatunk.
Emiatt fontos küldetés számunkra, hogy eljussunk minél több fiatalhoz ezzel az örök üzenettel. Azt szeretnénk, hogy megtartó közösségek jöjjenek létre ennek révén számukra. Így képesek lesznek ők is Isten mellett dönteni.
– Merre megy tovább a most megkezdett „Tóth Reni – dicsőítő projekt”? Mi várható?
– Saját dalokat is írunk a fordítások után. A profi zenekari felállás adott. Dolgozunk, alkotunk ezzel az üzenettel. Nagyon jó, szívünk szeretetéből és hitéből születő szerzemények várhatók. Egy erdélyi turné is szerveződik. Kisebb templomokban fogunk fellépni ezekkel a dalainkkal. Vannak már fellépéseink nagyobb színpadokra is. És fontos nekünk az is, hogy más előadókkal is közösen alkothassunk.
Gável András
A kiemelt kép forrása: Wikimédia Commons
