Ünnep, amely menedék és menekvés minden léleknek

Faustina lengyel szerzetesnővér a Megváltó kérésére naplóbejegyzésében kinyilatkoztatta az egész világnak, hogy Húsvét utáni első vasárnapot Jézus Irgalmasságának kell szentelni. Ezen a napon tehát arra emlékezünk, hogy az Isteni Irgalmasság a Feltámadott Krisztus ajándéka az egyház és az emberiség számára.

Faustina Kowalska nővér korunk egyik legismertebb és legnagyobb hatású szentje, aki az Isteni Irgalmasság üzenetének közvetítését kapta küldetésül. Faustina nővér egy szegény tízgyermekes család harmadik tagjaként látta meg a napvilágot 1905-ben. Alig három évig járt iskolába, majd módos családoknál szolgált, hogy segítse szüleit a család ellátásában. Már egészen fiatalon érezte az Úr Jézus hívását, egy látomás követve Varsóba ment, és 1925. augusztus 1-jén fölvételét kérte az Irgalmas Szűz Nővéreinek zárdájába, ahol a Fausztina nevet kapta. Tizenhárom évig szolgált látszólag egyszerű munkakörökben. Életét azonban végig kísérték misztikus élményei – amelyekről gyóntatóján, Sopocko atyán kívül – még rendtársai sem tudtak. Faustina naplóját Krisztus utasítására életének utolsó éveiben írta meg.

Faustina nővéren keresztül Jézus kinyilatkoztatta a világnak Isten irgalmasságát, és szeretetét.

„Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége: a kegyelmek tengerét árasztom minden lélekre, aki irgalmam forrásához közelít. Egy lélek se féljen közeledni hozzám, még ha bűnei skarlátpirosak lennének is”

A lengyel nővér szavain keresztül Isten így fogalmazta meg: „Irgalmam Jézus istenemberi szívén keresztül jutott el hozzátok, a lelkekhez, mint a napsugár a kristályokon keresztül.”

Faustina naplójában így írja le az egyik alkalmat, amikor megjelent neki Jézus:

Este, amikor a cellámban voltam, megpillantottam az Úr Jézust fehér ruhában. Egyik kezét áldásra emelte, a másikkal megérintette mellén a ruháját. Melléből a ruha nyílásán át két hatalmas sugár tört elő, egy piros és egy halvány. Csendben néztem az Urat, a lelkem eltelt félelemmel, de nagy örömmel is. Kis idő múlva azt mondta Jézus: ,,Fess egy képet annak alapján, amit látsz, ezzel az aláírással: ‘Jézusom, bízom Benned.’ Azt kívánom, hogy tiszteljék ezt a képet, először a ti kápolnátokban, aztán az egész világon!

 

Forrás: dioceseofcleveland.org

Később Jézus így szólt:

Azt kívánom, hogy legyen az Irgalmasságnak ünnepe. Azt kívánom, hogy a képet, melyet ecsettel fogsz megfesteni, Húsvét után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg! Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe!

Az Isteni Irgalmasság tehát a Feltámadott Krisztus ajándéka az egyház és az egész emberiség számára, ahogy ezt II. János Pál pápa Dives in Misericordia című enciklikájában kifejtette. Az Isteni Irgalmasság ugyanis az, ami korlátot szab a gonosznak.

A húsvét utáni első vasárnapon megtartott Irgalmasság ünnepe mély teológiai értelemmel bír, amely a megváltás húsvéti és az Isteni Irgalmasság titka között fennálló összefüggésre utal. Ezt az összefüggést hangsúlyozza az ünnepet előkészítő Isteni Irgalmassághoz végzett kilenced, aminek kezdete Nagypéntekre esik.

Az ünnep tehát nemcsak egy nap, melyen Istent különösképpen tiszteljük az Úr irgalmasságát, hanem állandó kegyelem forrása minden ember számára:

Azt kívánom – mondta Jézus –, hogy az Irgalmasság ünnepe menedék és menekvés legyen minden lélek, de főleg a szegény bűnösök részére.

Fausztina nővér harminchárom évesen halt meg, 1938. október 5-én. Betegségét és szenvedéseit a bűnösök megtéréséért ajánlotta föl. II. János Pál pápa 1993. április 18-án, húsvét második vasárnapján boldoggá, hét évvel később, 2000. április 30-án, ismét csak húsvét második vasárnapján, szentté avatta Fausztina nővért, és elrendelte az Isteni Irgalmasság ünnepét húsvét második vasárnapjára. Az Isteni Irgalmasság kultuszának erőteljes fejlődése a nővér boldoggá, majd szentté avatása mellett, végül II. János Pál lagiewniki zarándok útja után kezdődött el.

Források: megtestesules.info, katolikus.hu