Dicsőítők az Oltáriszentség körül
– Nekem gyógyszer az, ha az Úristen előtt szolgálhatok az énekemmel – vallotta meg a hazai katolikus keresztény könnyűzene elindítójának tekinthető Sillye Jenő. Az interjúban érzékeltette: „Beszélgetünk Jézussal, hallgatjuk őt. Ő ilyenkor átjárja a testünket-lelkünket, mint amikor egy őszi délutánon jó a hátunkat vagy az arcunkat a nap felé tartani, és az teljesen felmelegít. Mi csak ülünk Jézus előtt, elmondjuk, ami bennünk van, odahozzuk az egész családunkat, és
hagyjuk, hogy ő megöleljen bennünket.”
Az őszinteséget – kiváltképp a művészetben – az egyik legfontosabb kritériumként említő Borka Zsolt az Eucharisztiába vetett hitéről hasonlóképpen fogalmazott: „Egy dal, egy gondolat, egy kis csend. Nagyon szeretem az Oltáriszentség előtti csendet. (…) Olyan dolgok fakadnak fel belülről, amik egyébként nem, vagy csak nagyon nehezen. Ilyenkor úgy beszélhetek Istennel, hogy nem kell közben semmilyen formát magamra vennem. Csak ő meg én. Ebbe
a legtermészetesebb szóhasználatom és az általában használt kifejezéseim is beleférnek.
Miért is kellene egy ilyen közvetlen és intim szituációban Istennel másképpen beszélnem, mint ahogyan akkor éppen belőlem fakad?” – mondta a rockosabb dalairól ismert gitáros énekes.
Kindelmann Győző fiatalon nem tudott elmerülni az Eucharisztia imádásában; az életkor, illetve magánélete mélységei kellettek ahhoz, hogy felfedezze a szentségben rejlő békességet. Ezzel kapcsolatban a vágyának adott hangot a Signum együttes vezető dalszerzője: „Milyen jó lehetne, ha a mai fiataloknak nem kellene ennyit várni és ennyi kört leírni, hogy megtapasztalhassák, milyen csodálatos mindez!
Istent dicsőíthetem szemtől szemben, kezemben a gitárommal”
– mondta a zenész.
Horváth Zola, a Varga László püspök mellett sokat szolgáló dicsőítő egyenesen így nyilatkozott: „Ha a szentmisén énekelhetek, az számomra már dicsőítés. Nekem ez a legfontosabb. A szentmise közben nem kell mondanom semmit: ekkor az énekem elmond mindent Istennek és embernek egyaránt. A szentségimádásban én vagyok és az Úr – mondta a kaposvári gitáros, majd hozzátette: Számomra továbbra is a szentségimádás
az igazi dicsőítés, amikor leborulok Isten előtt, és áldom őt.”
„Számomra az Eucharisztiában a legfontosabb, hogy
táplálkozhatok Jézus Krisztusból”
– nyilatkozta Csiszér László, az Erdélyből származó dicsőítő zenész. Kifejtette: „A lényem részévé válik ő maga. Egyre teljesebben azt akarja velem közölni, hogy a szívembe jön, mert folyamatosan ott akar élni, leginkább kiteljesedni, egyre nagyobbá válni, hogy végül én is elmondhassam Pál apostollal: »Élek, de már nem én, hanem él bennem a Krisztus«! Ha az élet kenyerével nem táplálkozom, akkor elkezdek sorvadni, véznává válni” – vélekedett a székely gitáros dalszerző.
A Te Deum zenekar és a Cor et Lumen Christi dicsőítő csapatának vezetője számára fontos, hogy ne ők legyenek a színpadon, hanem
Krisztus álljon a középpontban.
Az Oltáriszentség előtt eltöltött időből nagy erőt nyerhetünk – mutatott rá Somogyi Tibor.
„Az életünkben az Eucharisztia imádása a csúcs” – szögezte le az Adorate zenekar tagja az Oltáriszentség ökumenikus vonatkozásairól. „Amikor felekezetközi alkalmakon szolgálunk, még jobban elmélyíti bennünk, mennyire hálásak vagyunk Jézus ajándékáért, amit ebben a szentségben adott nekünk.
A nem katolikus keresztény testvérekkel tartott közös alkalmaink még jobban fokozzák az éhségünket az Eucharisztia után”
– jegyezte meg Bartal József.
Az Eucharisztia szemléléséből megtanulható dicsőítés lényegére a Crux együttes szólógitárosa világított rá talán a legegyértelműbben: „Az Eucharisztiában Isten önmagát ajándékozza nekünk. Jézus jelenlétében lenni azt jelenti számomra, hogy megtanulom tőle, hogyan tudom én is másoknak, illetve Istennek ajándékozni magamat.
Kölcsönös odaadást látok ebben a titokban”
– osztotta meg velünk véleményét Sikula Gábor.
Varga Attila katolikus dicsőítőként olyannyira fontosnak tartja, hogy az Eucharisztia mindennapjaink élő valósága legyen, hogy egyenesen így fogalmazott:
„Benne maradhatok abban a vérkeringésben,
amely az utolsó vacsora terméből indul ki. Máskülönben e nélkül egy idő után teljesen önmagáért valóvá válik a muzsikálás. Az identitást nem a küldetés adja meg, hanem az utolsó vacsora terme: a szentmise és az eucharisztia” – vélekedett a Margit körúti „félnyolcas” ifjúsági szentmise korábbi vezetője.
Sapszon Ferenc Liszt- és Kossuth-díjas karnagya, aki a csendes szentségimádás elkötelezett híve, lapunknak adott interjújában leszögezte: „Ahogy természetes szükségletünk, hogy levegőt vegyünk, úgy a legalapvetőbb természetfeletti szükségletünk az imádság. (…) A szentségimádás egy kivételesen kitüntetett imamód: Istennek és az ő titkának szeretettel való szemlélése.
Bensőséges találkozás Istennel.
Szemlélem, hogy ki is ő valójában. Itt Ő a főszereplő” – húzta alá a zenész karnagy, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek során meg kell adnunk az elsőbbséget Isten akaratának.
„Istenen keresztül megtalálhatjuk saját magunkat. Felismerhetjük saját vágyainkat, érzéseinket” – emelte ki Vizy Márton az Eucharisztia imádásával kapcsolatban. A zeneszerző úgy véli, Istennek vágya van velünk kapcsolatban. Nekünk is vannak különböző vágyaink. Ha nagyon mélyen a szívünk mélyére utazunk, megtapasztalhatjuk, hogy a mi
vágyaink belesimulnak Isten elképzeléseibe.
Nagy Lajos, az imperfectum csapatának vezetője találkozást és megnyugvást lát a dicsőítő szentségimádásban, amely megerősít az egységben. Regényi Balázs, a Kapocs zenekar vezető énekese pedig úgy látja, felemelő az Oltáriszentség jelenlétében dicsőíteni Istent, aki ezalatt
gyógyít és megérint.
Balogh Bori gitáros dicsőítő a lapunknak adott korábbi interjújában pedig úgy fogalmazott, hogy az Eucharisztia mindennél többet jelent számára, mert ott töltekezni tud Isten jelenlétével.
A számos szentségimádáson és szentmisén aktívan szolgáló Dax is minden bizonnyal az Eucharisztia egyszerűségéből meríthette erejét, amikor így fogalmazott: „Aki Isten dicsőségére játszik zenét, annak tudnia kell választ adnia azokra a kérdésekre, hogy mennyire vagyok alázatos, mennyire tudom a helyemet, hogy
én ki vagyok, kit szolgálok,
mikor, miért és hogyan.”
Gável András, az Eucharist zenekar vezetője a nekünk adott interjúban elmondta: választott nevükkel együtt küldetést is kaptak Jézustól. „Jézus nagyon vágyik az egységre a keresztények között. Ám még ennél is jobban vágyik arra, hogy egységben lehessen velem, amikor megáldozom” – mondta a dicsőítő gitáros, aki szerint a zenekaruk különleges karizmája lett a dicsőítő szentségimádások zenei szolgálata. „A dicsőítés egyszerűségét és mindent adását az Eucharisztia ajándékában szemlélhetjük.
Életünk minden pillanatában
és helyzetében élhet bennünk ez az attitűd” – húzta alá az énekes.
„Az Eucharisztia számomra maga az élet, Jézus Krisztus, aki kiszolgáltatott pólyásként jött el erre a „fekete földre” a mennyország szépségéből, a szentségből ide közénk, ahogy archaikusan megfogalmazták az ősi imák” – vallotta meg Máriáss Péter, aki szerint mi úgy tudunk ehhez a valósághoz közel kerülni, hogy magunkhoz vesszük az Eucharisztiát.
A kiemelt képünk forrása a Pixabay.
