Történelemoktatók Szakmai Egyesülete: több idő juthat a kompetenciafejlesztésre

A Történelemoktatók Szakmai Egyesülete elemzést tett közzé, mivel a megújított Nemzeti alaptanterv megjelenése óta zajlik a történelem tantervi szabályozásban foganatosított tananyagcsökkentés mértékének latolgatása. A legtöbb szakmai szervezet egyetért abban, hogy a NAT-ban szereplő témakörfelsorolás hozhat tananyagcsökkentést, de jogos az a szakmai vélemény, hogy erről csak a kerettantervek megjelenése után lehet érdemben beszélni. Az Egyesület elemzésében a tananyagcsökkentést a kerettanterv számainak tükrében vizsgálja.

Az elemzés először a témaköröket vizsgálja: a 2012-es rendszerben a megtanítandó témák száma minden szinten bővült: a Nemzeti alaptanterv (NAT) általános iskolában 66, gimnáziumban 62 témakört jelölt ki, az ebből levezetett kerettantervben ezek száma már 124-re (általános iskola) és 148-ra (gimnázium) nőtt, tehát nagyságrendileg megduplázódott.

A 2020-as NAT és a kerettanterv témakörei, valamint témái szó szerint megegyeznek, a kerettanterv altémái csupán pontosítják, ezáltal szűkítik a témák tartalmát.

A NAT-ban, a kerettantervben és remélhetőleg a tankönyvekben ezáltal ugyanannyi, általános iskolában 78, gimnáziumban 88 téma (lecke) szerepelhet.

Az elemzés rámutat, hogy

a jelentős tananyagcsökkentés ténye az adatokat szemlélve vitathatatlan.

Nagy kérdés azonban, hogy a tankönyvszerkesztés során nem fog-e fölhígulni a tantervi csökkentés, amiben egyelőre csak bizakodhatnak a szakmai szervezetek. Mindenesetre az említettek értelmében, a tanterv logikáját követve oldalszámban is jelentősen rövidebb tankönyvek elkészülése várható.

Lexika

A történelem-kerettanterveknek egyik – kimeneti követelmények szempontjából – legfontosabb része a kötelező lexika felsorolása – mutat rá az elemzés. A mai tanári gyakorlatban az érettségi vizsgakövetelmények okán a pedagógusok is ezt a részét forgatják leginkább a kerettantervnek, ráadásul ez tömöríti azt a szikár tényanyagot, amit tényleg meg kell tanulni.

A lexika felsorolásában továbbra is négy kategória (fogalmak, személyek, kronológia, topográfia) szerepel, így tehát ezeket célszerű összehasonlítani a 2012-es kerettantervben szereplőkkel. A vizsgálatot elvégezve az általános iskolában a kategóriákban a tanulnivaló mennyiségének csökkenése százalékosan a következő: fogalmak körében 5 százalék, személyeknél 5,3 százalék, a kronológia tekintetében 35 százalék, topográfiában 26,7 százalék, s ezek átlaga összesen 18 százalékot tesz ki. 

A gimnáziumi tananyagban ezek az arányok az alábbiak szerint alakulnak (a számításnál az elemzés készítői beleértették a már általános iskolában is megtanított lexikai elemeket, ha ez utóbbiakat nem számítjuk, akkor sokkal drámaibb mértékű csökkentést lehetne regisztrálni): a fogalmak körében 15,3 százalék, a személyek tekintetében 17,5 százalék, a kronológiában 22 százalék, a topográfiában 11 százalék, ezek átlaga pedig 16,5 százalékot tesz ki. 

Az elemzés készítői szerint

egyértelműen látszik, hogy jelentős mértékű tananyagcsökkentés valósult meg az új kerettantervekben.

Természetesen könnyen elvárható lenne még nagyobb mértékű csökkentés is, ugyanakkor

korántsem egyértelmű, hogy az ennél jelentősebb léptékű, hirtelen változtatásra kellően fölkészült-e a történelem tanári szakma, a szülők, általában pedig az országos közvélemény – gyaníthatóan nem.

Összegezve tehát

az új történelem-kerettanterv az óraszámok változatlanul hagyása (sőt, az állampolgári ismeretek önálló tárgyként való megjelenésével való bővülése) mellett csökkentette a megtanítandó tananyagot, így tehát az eddiginél valóban több idő juthat a kompetenciafejlesztésre és a tevékenység alapú oktatásra is.

 

A teljes elemzés a linkre kattintva olvasható. 

Kiemelt képünk forrása az unsplash.com