Hajmeresztő dolgokat kritizálnak az új alaptantervben

Hosszú évek előkészítő munkája, sőt, vitái után megjelent az új Nemzeti alaptanterv. Nem volt egyszerű, mire idáig eljutottunk, de sikerült. És szükség is volt rá, hiszen az eddigi már több ponton elavult volt. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere úgy fogalmazott, a módosított Nemzeti alaptanterv ismeretanyaga mindenki számára elsajátítható és elsajátítandó, biztos alapot nyújt az elhelyezkedésre az élet bármely területén. Egyesek azonban nem osztják a tárcavezető véleményét. A számos kritika közül egyet emelek ki.

A Történelemtanárok Egylete nevű szervezet ugyanis sok más mellett a NAT alábbi részével nem tud azonosulni:

„A történelemtanulás célja, hogy a tanuló:

1. alapvető ismereteket szerezzen a magyarság, a magyar nemzet és Magyarország, az európai civilizáció, valamint az emberiség múltjáról;

2. a megszerzett ismeretek által erős, határozott magyar identitással rendelkezzen, és így a magyarságot egyszerre tekintse a történelem során kialakult emberi közösségnek, valamint természetes vonatkoztatási pontnak;

3. elsajátítsa a közös kulturális kód leglényegesebb elemeit (szimbólumok, történelmi személyek, történetek, fogalmak, alkotások)…”

Vagyis a magyarországi történelemtanárok egy része szerint nem kell mindent megtenni azért, hogy egy diák határozott magyar identitással rendelkezzen.

Vajon akkor mégis milyen identitással kellene rendelkeznie egy általános iskolás gyermeknek? Európai vagy egyenesen kozmopolita? Vagy ami még rosszabb: semmilyen identitással? Sőt, egyenesen vegyük el tőle a nemét is, hadd döntse el majd 18 éves korában?

Különösen manapság, amikor az individualizmus korát éljük, és mindenki a telefonjába bújva lép át a másikon az utcán, a buszon, a plázában, igenis az egyik legfontosabb célnak kell lennie, hogy egy tanuló kötődjön a hazájához, a nemzetéhez.

Ez ugyanis, ha kiegészül a családi kötődéssel, akkor minden más, köztes közösségi szinthez tartozást is megkönnyít, és sokat segít a gyermeknek abban, hogy egészséges, magabiztos, az értékeivel tisztában lévő felnőtt legyen.

És még egy érv azoknak, akik szerint a magyar identitásra-nevelés ódivatú. Azt gondolom, hogy globális világunkban, amikor az egész Föld egy nagy falu, elkerülhetetlen, hogy az ember idegen kultúrákkal, más emberekkel is találkozzon. Ha pedig tisztában van azzal, hogy ki ő, és felnéz a saját kultúrájára, identitására, a másik embert, annak kultúráját és identitását is tisztelni fogja – ez pedig sokkal, de sokkal nyitottabbá teszi, mint gyökér nélküli társát, aki azt sem tudja, ki is ő valójában.

Iratkozzon fel hírlevelünkre