Gép nem írhat prédikációt – a Károli kancellárja a mesterséges intelligenciáról
„Az nem fogadható el, hogy egy igehirdetés mesterséges intelligencia által generált szövegre épüljön. Az viszont, hogy bármilyen lelkigondozási vagy gyülekezetépítési tevékenység során segítségül hívjuk, nekem nem probléma” – mondta Csáki-Hatalovics Gyula Balázs, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) kancellárja a reformatus.hu-nak adott interjújában a mesterséges intelligencia kapcsán.
A kancellár az interjúban beszélt arról is „minden olyan mesterségesintelligencia-rendszer esetében, amely a rendelkezésünkre áll” el kell dönteni, hogy mire használjuk. „Ma már talán mindenki látja, hogy a különbség alapvetően a funkcióban van: a technológia mindent tud, a kérdés az, hogy mihez férünk hozzá a pénztárcánkkal”.
„A lényeg valójában az, hogy a mesterséges intelligencia támogat minket, vagy pedig helyettünk végez valamilyen tevékenységet. Ez a kulcskérdés. Ha segédeszközként tekintünk rá, akkor valóban az élet sok területén hasznos tud lenni, és sokkal hatékonyabbá teheti a tevékenységeinket”
– mondta.
Egy másik kérdésre felelve úgy fogalmazott, hogy
„vannak olyan rendszerek és módszerek, ahol a tudományos kutatáshoz is etikusan igénybe lehet venni a mesterséges intelligenciát. Addig a pontig, amíg a kutatást etikus módon segíti, de nem lép át egy erkölcstelen dimenzióba, hatékonyabbá teheti a kutatást, a forrásfeldolgozást és a megfelelő háttérinformációk megtalálását”.
Az oktatásra térvén arról szólt, hogy „ha tudomásul vesszük, hogy ez az eszköz részévé vált az oktatásnak, akkor azt kell megtanítani, hogyan használjuk jól. Abszolút tudás nélkül ugyanis ezeket sem lehet jól használni [,,,] Itt van a felelőssége az oktatásnak: ha már ezek úgyis használatba kerülnek, akkor tanítsuk meg helyesen használni őket, és értessük meg, hogy ahhoz is kell alaptudás. Azt pedig nem fogjuk tudni a mesterséges intelligenciától megszerezni, ahhoz igenis a klasszikus módszereket kell igénybe venni”.
A lelkészi hivatás, az ő feladatellátásuk kapcsán is fontos tételek fogalmazott meg a KRE kancellárja. „Mind a gyülekezeti lelkészeket, mind pedig a presbitériumot nagyban tudja segíteni, ha megfelelően tudják használni a mesterségesintelligencia-eszközöket. Én elsősorban az adminisztratív, szervezési kérdésekben látom ennek az előnyét”- mondta.
„Azt gondolom, az nem fogadható el, hogy egy igehirdetés mesterséges intelligencia által generált szövegre épüljön. Az viszont, hogy bármilyen lelkigondozási vagy gyülekezetépítési tevékenység során segítségül hívjuk, nekem nem probléma. Ahogy néhány éve a hagyományos internetes kereséseket is segítségül hívtuk, és abban senki nem talált kifogásolnivalót, ebben sem látok gondot. Számos olyan kérdés van, amelyben segítség lehet: például egy-egy bibliai igeszakasz történeti hátterének a felkutatása, megvizsgálása szerintem nagyon fontos dolog. […] Sokszor színesebb egy-egy görög szó jelentéstartalma, mint amit a magyar fordítás visszaad, és ezáltal lehet igazán élővé tenni az Igét. Ennek a háttérnek a feltárása kifejezetten kívánatos. Ha van olyan technológia, amely ebben segít minket, és gyorsabban, hatékonyabban érjük el vele az információforrást, azzal semmi gond nincsen” – fogalmazott.
„Nekem csak azzal lenne problémám, ha valaki egyszerűen, kontroll nélkül azt mondaná: a most vasárnapi szakasz alapján készítsen a mesterséges intelligencia egy igehirdetési szöveget, és azt utána felolvasná a gyülekezet előtt. Ez az a vörös vonal, amelyet nem lehet átlépni”
– jelentette ki Csáki-Hatalovics Gyula Balázs.
A teljes interjú ide kattintva olvasható el.
Vezetőkép: Csáki-Hatalovics Gyula Balázs, a Károli Gáspár Református Egyetem kancellárja. Forrás: reformatus.hu, fotó: Sebestyén László
