Fonákságok

Január egyik hétvégéjén tobzódhattunk a színvonalas magyar érdekeltségű sporteseményekben.

A pólós fiúk megnyerték az Európa Bajnokságot, egy nappal korábban a lányok a bronzérmet, majd a Rövidpályás Gyorskorcsolya Európa Bajnokságon jó pár érmet begyűjtöttünk. Ráadásul az ausztrál nyílt teniszbajnokságon a tehetséges magyar teniszező, Fucsovics Márton játszott a legjobb 16 között a világ egyik legjobbjával, Roger Federerrel. A teniszmérkőzés alatt azon kaptam magam, hogy néha-néha fiatalkori emlékeimből felbukkannak az akkori teniszlegendák.

Pár napra rá azt olvastam, hogy minden idők legeredményesebb teniszezője, a 70-es években sikert sikerre halmozó Margaret Court ellen nyílt hajtóvadászat indult. „Bűne” az volt, hogy gyakorló keresztényként (természetesen) elutasította az LMBTQ- ideológiát, valamint élesen kritizálta az azonos neműek házasságát. A hajtóvadászat egyik résztvevője az a Martina Navratilova, a szintén kiváló sportoló volt, aki leszbikusként nyíltan propagálja a homoszexuálisok kapcsolatát.

A sportolók közötti bajtársiasságot félredobva Navratilova azt is kezdeményezte, hogy nevezzék át a Margaret Court Arénát.

Ráadásul Court már az Australian Open-re sem mehetett el, mert provokációval, személyének megalázásával „melegítettek” agresszív ellenfelei, akik persze korábban nem tudták eredményeit a sportpályán felülmúlni.

Már megint ez a fránya kettős mérce!

Gyerekkorom kedvenc játéka jut eszembe, amikor valamit elrejtettünk és azt meg kellett találnunk úgy, hogy az elrejtő fél imigyen segített: hideg – langyos – meleg. Teljes siker pedig csak akkor volt, ha azt kiáltotta: forró!

Játéknak jó volt, de nyers valóságnak egy kicsit erős. Márpedig a világ afelé halad, hogy lassan csak az érvényesülhet, aki teljes azonosulással, lelkesen beszáll ebbe a játékba.

A többieknek pedig marad a megaláztatás és a megbélyegzés.

Tarnai Richárd