Öt évvel ezelőtt, a Zeneakadémián rendezett gálakoncert keretein belül debütált a Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész által megálmodott zongora. Batta András zenetörténész „történelmi eseménynek” nevezte akkor a bemutatót. A történet lényegét tekintve kiemelte: nagy dolog, hogy egy ilyen hangszer Magyarországon készülhetett el.
A bámulatos, futurisztikus külsővel rendelkező hangszer számos technikai innováción esett át. A fejlesztések során a zongora lényegét, a rezonáns lapot fáról karbonkompozitra cserélték, mely a hangszer hosszabb „életidejét” hívatott szolgálni, és hosszabb lecsengést biztosít. Ezzel a hangszer strapabírását emelték, így kevesebb karbantartást igényel. Gazdagabb felhangrendszer, kellemes hangszín jellemzi, mely a leghíresebb zongoramárkákkal is felveszi a versenyt. Megkapó külseje a hangszer akusztikáját is korrigálja.
A tervezések során az ismert magyar zongorakészítő, Beregszászy Lajos találmányait újították meg. A XIX. században élt magyar mester már akkor felfedezte, hogy a zongora rezonánsa továbbfejleszthető.
A Bogányi-zongora így a ma legmodernebbnek számító, úgynevezett agráf-rendszert kapta, melynek segítségével a zongora féltonnás terhét veszi le a rezonátorlemezről játék közben. A különleges mechanika gyártását és szállítását egyébként az 1882-es alapítású németországi Louis Renner cég végzi, mely a hangszergyártás élvonalába tartozik.
A fejlesztés Bogányi Gergely tíz éves munkáját öleli fel, a zongoraművész mellett Bolega Attila főkonstruktőr, Üveges Péter Attila főtervező, dizájner, valamint Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember tevékenykedett az álom megvalósulásán.
hirdetés
Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész a magyar fejlesztésű Bogányi-zongorán ad koncertet a Kolozsvári Magyar Operában 2016. október 30-án. MTI Fotó: Biró István
A világnak is megmutatták a magyar fejlesztésű zongorát
A kormány még 2015 áprilisában határozatot adott ki tíz Bogányi-zongora megvásárlásáról, ekkor az Emmi a Budapesti Operettszínházat bízta meg a beszerzés lebonyolításával. A megvásárolt tíz hangszerből hét magyar közintézményekben kapott helyett, így a Budapesti Music Centerben, a Müpa-ban, az Erkel Színházban, a pécsi Kodály Központban, a debreceni Kölcsey Központban, a Pesti Vigadóban és a Zeneakadémián.
2017 decemberében, a függetlenség kikiáltásának 100. évfordulója alkalmából a finn államnak is adományozott Bogányi-zongorát a magyar állam. A hangszert a finn Zeneakadémián megrendezett ünnepélyes hangverseny keretein belül adták át. 2018-ban a Moszkvai Állami Csajkovszkij Konzervatórium vehette használatba az új hangszert. A tizedik állami tulajdonú Bogányi-zongora 2019-ben Münchenben kapott helyett.
A közel 800 milliós értékű állami támogatással megvásárolt hangszerekkel a kormány célja az volt, hogy támogassa a magyar hangszergyártást és zongoraépítést idehaza és külföldön egyaránt – a magyar zongora zenei hangzását pedig a világon minél szélesebb körben élvezhesse a közönség.
Forrás: MTI
