Erdő Péter bíboros: Csak azért is van humán kultúra Magyarországon

Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban nyílt kiállítás a 15. és 16. század kódexeiből március 11-én. A megnyitó rendezvényen Erdő Péter bíboros mutatta be az esemény leglényegesebb elemét, az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, az Érseki Simor Könyvtár és a Városi Könyvtár kódexeit leíró katalógust.

A tárlaton többek között olyan érdekességek is megtekinthetőek, mint a híres, 15-16. században készült Bakócz-graduálé vagy az 1512–1513-ban Budán készült, magyar nyelvű katekétikus és ájtatossági olvasmányokat tartalmazó Nagyszombati kódex.

„Több mint negyven évvel ezelőtt Mezei László vezetésével a Fragmenta kutatócsoport – amit a Magyar Tudományos Akadémia alapított, támogatott – elkezdte kiadni a különböző magyarországi könyvtárakból a középkori kódextöredékeket – mondta a kezdetekről Erdő Péter bíboros az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár kiállítás megnyitóján. Az esztergom-budapesti főegyházmegyei érsek hozzátette: Ez volt az a hosszú és igényes munka, aminek a során újabb és újabb kötetek keletkeztek, Mezei professzor úr halála után Vízkeleti Andrásnak a vezetésével és ugyanannak a magas színvonalú kutatói közösségnek a munkája eredményeként.

A bíboros beszédében azt is megjegyezte, hogy három héttel ezelőtt a vatikáni könyvtárba is eljuttatták a kódexeket leíró katalógust, ahol nagy örömmel fogadták azt. A Vatikánban is kiemelkedő darabnak tartott katalógusról elmondta, hogy tudomása szerint német nyelvű kiadása is készül.

Az esztergomi egyházi könyvtárak kéziratos kódexanyagáról készült katalógus több mint tíz éves munka eredménye. Beszédében Erdő Péter bíboros köszönetét és elismerését fejezte ki a készítőknek a nagyszerű munka iránt és hangsúlyozta, hogy

minden ellenkező látszat ellenére ez bizonysága annak, hogy csak azért is van humán kultúra Magyarországon!

„Az a könyv, aminek bemutatását most rám bízták, egy nagy számvetés a középkori múlttal, a mai valósággal, összességében pedig a magyar művelődéstörténettel” – mondta megnyitóbeszédében Szovák Kornél. Mint rámutatott, a kézikönyvek sajátos típusa a topográfia. A kiállításon bemutatott kódextopográfia esztergomi kötete pedig kevés, de indokolható kivétellel felöleli mindazon kéziratokat és tartalmazza a velük kapcsolatos korszerű ismeretanyagot, melyek ma esztergomi gyűjteményekben vannak, a Főszékesegyházi Könyvtárban, a Simor és a Városi Könyvtárakban.

Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár kódexei című kiállítás március 31-ig tart nyitva Esztergomban, a Pázmány Péter utca 2. szám alatt.

A kiállításról készült beszámoló a Magyar Kurír oldalán olvasható.

A címlapkép forrása: Magyar Kurír/Lambert Attila

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre