Légtüneménytan – Dicsőítések az Isten kék ege alatt – 1. rész

Hírportálunkon már sok mindent olvashattak a keresztény dicsőítés zenés műfajáról, hiszen a Vasarnap.hu-n e témának külön rovatot is szenteltünk. Légtüneménytani zenés kalandozásunk során ezúttal a világ számos táját bejárva olyan dallamokat idézünk, amelyek ugyan nem feltétlenül keresztényiek, de ugyanazon Atyához emelkednek fel, mint a mi templomainkból felszálló zenei fohászok. E muzsikát megszólaltató zenészek szinte pőrén, egy szál hangszerükkel ülnek Isten kék ege alatt, Ő nézi őket, ők nézik Őt, és közben olyan zene szól, amely a legőszintébb dicsőítésben köti egy véráramba az égit a földivel.

A végtelen égbolt kupolájának oltalmában bizonyára oly különleges lehet zenélni, mint akár a szabad ég alatt megszületni, szerelembe esni, megházasodni, szemlélődni, elaludni, vagy akár ott meghalni. Ahogy a tragikus sorsú erdélyi költő írta: „Hegyek, fák, füvek, erdők, haragzöld, azúr menny, szívem rokonai, (…) küldtök fényes magasságokba, agyunk-szemünk szoktatni a végtelenhez…” (Szilágyi Domokos: Hegyek, fák, füvek)

Özgür Baba – Yunus Emre: Szenvedő Vízikerék
(Yunus Emre költészetéről)

Az immár korosodó török Özgür Baba egyedül él a természet lágy ölén, saz-on, népe énekeseinek hangszerén szólaltatja meg Yunus Emre „Szenvedő Vízikerék” című versét. Yunus Emre (1238 – 1320) török költő, a szúfi miszticizmus egyik legkiemelkedőbb alakja volt, legtöbb verse az isteni szeretetről és az emberi sorsról mesél. Itt elhangzó költeménye a régi idők titokzatos metaforáinak hangján szól a mához.

Vízikerék! Mért jajongsz?
Gondban vagyok, azért sírok.
Szerelmes lettem az Úrba
Ezért sírok, érte sírok.

Én Bús Vízikerék vagyok
Folyik a víz, csorog, csorog,
Így parancsolta az Urunk,
Gondban vagyok, azért sírok.

A vizet a mélyből merem,
Megforgatom, megpörgetem,
Látod, mit kell elviselnem,
Gondban vagyok, azért sírok.

Yunus, itt senki sem nevet,
Célját senki nem éri el.
E világból mind-mind elmegy,
Gondban vagyok, azért sírok.
    (Kenessey Mária fordítása)

***

Faran együttes – Amiri 3

A Faran együttest 2009-ben három, hasonló zenei világot és értéket képviselő zenész alapította, akik egykor úgy döntöttek, hogy valamiféle közös szellemi utazásba kezdenek.

Megalakulásuk óta különleges dallamokban és ritmusokban igyekeznek kifejezni, illetve tükrözni a természet végtelen szépségét. Zenei útjaikon különféle tájakat járnak be, a zsibongó városokon túli tiszta és csendes sivatagoktól, az élettől duzzadó zöld erdőkön át zúgó vizekig zarándokolnak el. Muzsikájukat ősi keleti hangszereken szólaltatják meg, mediterrán tájak varázslatos hangulatát hozzák el hallgatóiknak. Az ősi kamancheh Perzsiából származik, az oud, az egyik legrégebbi húros hangszer, a dob pedig már az első emberi szívverés óta velünk együtt él.

Az együttes neve Faran Wadi Faran-ra utal, egy száraz sivatagi folyómederre, amely télen tele van vízzel és élettel, nyáron pedig csendes és tiszta. A Faran három országot szel át, de figyelmen kívül hagy minden mesterséges emberi határt.

***

A Gaidushka nevű zenei formáció egy rachenitsá-t, bolgár-trák dallamot játszik 

A gyönyörű hajnali tájban ősi, lüktető zene száll az ég felé. Az együttes fúvósa Meira Segal 1986-ban született Izraelben. A zene iránti kora gyermekkori rajongását követően, tizennyolc évesen egyik, a Sínai-sivatagba tett útja során fedezte fel magának a nádfuvolát, a ney-t. Eleinte török és arab dallamokon fejlesztette ney-játékát, majd az évek során kitanulta még a bolgár kavalt, az egyiptomi kawala-t és sok más ősi zeneszerszámot. Az együttes további hangszerei, amelyeken ezt a lüktető muzsikát előadják: tambura, lant, gordon, davul (török dob).

***

ANNA RF – Síró szemmel

Az együttes tagjai a Himalája ormain adják elő a görög Mikis Theodorakis „Síró szemmel” című szerzeményét.

A 2012-ben alapított ANNA RF együttes olyan muzsikát játszik, amelyben a különböző kultúrákban fellelhető szépséget szeretné egyesíteni. Megalakulása óta azt vallják alapítói, hogy küldetésük összehozni az olyannyira áhított egységet az emberiség örömteli ünnepén. (Nevük is a csoport filozófiájának felel meg, ami nem más, mint egy arab-héber kettős jelentésű kifejezés: „tudom” és „nem tudom”.) A csoport egyaránt keresi a keletet és a nyugatot, élő elektronikus hangzásban egyesíti az ősit és a modernitást.

***

Mia & Malte – Ani Couni Chaouani
(Az indián ima)

Az Egyesült Államok Wyoming és Oklahoma államában elterülő Wind River indián rezervátumban mára már csak párezres népességet számláló arapaho indiánok dalát és imádságát Mia Sommer énekli, és Malte Marten kíséri handpan-on. Erről az országszerte ismert és népszerű indián himnuszról úgy tartják, hogy nagyon közel áll szellemileg a keresztény Miatyánkhoz és az Üdvözlégyhez, valamint az iszlámban ismert Shahada és Salat imádságokhoz. Itt hallgatható meg egy másik feldolgozásban

Atyám, irgalmazz nekem,
Atyám, irgalmazz nekem;
Mert haldoklom a szomjúságtól,
Mert haldoklom a szomjúságtól,
Minden eltűnt – nincs mit enni,
Minden eltűnt – nincs mit enni.

***

Aikyo együttes 

A spanyol zenei csoport egy varázslatos erdő közepén hang nevű különleges ütőshangszereken, fuvolán és csellón szólaltatja meg meditatív zenei imádságait. Az Aikyo együttes tagjai: Lénrach Rubén, Marta Gonzalez, Joan Orench és Kampah G. Amat.

***

Faun – Karuna

A középkor európai zenei világa felé visszarévedő 1998-ban alakult német Faun együttes e művével zöld lugasok alatt szól a Fennenvalóhoz. Kedvenc hangszereik a kelta hárfa, a svéd nyckelharpa, a hurdy-gurdy (tekerőlant),a duda, a citera, a furulya.

A sorozat 2. része