Deák Dániel a Vasarnap.hu-nak: Orbán Viktor beszéde korszakos volt

Deák Dániel politológust, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjét kérdeztük közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszéde után.

– Mi volt a fő üzenete a beszédnek?

– Nyugodtan nevezhetjük ezt a beszédet korszakosnak, hiszen a miniszterelnök korszakokra osztotta az elmúlt 30 évet. Elmondta, hogy a ‘90-es éveket követően milyen változásokon ment keresztül Magyarország, a rendszerváltás után milyen problémákkal kellett megküzdenie. 2010-et egy új rendszerváltásnak nevezte, mert onnantól kezdve egy új állammodellt kezdett felépíteni a nemzeti oldal. A miniszterelnök ezt illiberális demokráciának nevezi, ami a liberális demokráciával szemben foglal helyet, és azokat az értékeket szeretné megvédeni és megőrizni, amelyeket a nyugat-európai országok már feladtak, elutasítottak.

– Elhangzott a kulcsszó: keresztény szabadság. Hogyan lehet ezt a legkönnyebben megközelíteni?

– Nagyon fontos, hogy a liberális felfogással egyetértők az egyén szabadságát hangsúlyozzák, és nem tartják jónak, hogy a közösség érdekei az egyén érdekei elé helyeződjenek.

A miniszterelnök államfelfogásából világosan kitűnik, hogy a kereszténydemokrata álláspont szerint ez pont fordítva van: a közösség érdekei előbbre valók az egyén érdekeinél, illetve a többség akaratát, szavát tiszteletben kell tartani.

Nem szabad hagyni, hogy a liberális felfogás széthúzza a közösséget, ami jelentheti a családot és azokat a közösségeket is, melyek Közép-Kelet-Európában még erősek, Nyugat-Európában viszont egyre gyengébbek. Ezt jelenti a keresztény szabadság.

– Akkor egy keresztény állam felépítése, megvalósítása lenne a cél?

– Ez az új állammodell 2010-ben elindult, ezt kezdte el a nemzeti oldal felépíteni. Először a gazdasági helyzetet kellett rendbe hozni, stabilizálni. Ezután, ebből fakadóan a politikai stabilitás is lehetővé vált. Itt a miniszterelnök úr Németországra utalt, ahol egyre inkább a gazdasági visszaesés jelei körvonalazódnak. Innentől kezdve lehet építeni a kereszténydemokrata államszemléletet,

és el lehet érni, hogy nemcsak Magyarországon, hanem más európai országokban, Kelet- és Dél-Európában is meg tudjon erősödni ez a felfogás, végül versenyképes alternatíva szülessen belőle a liberális államokkal szemben.

– Elhangzott az is, hogy a családpolitika mellett a gazdaságpolitikai akcióterv lesz a következő lépcsőfok – nagyobb hangsúlyt fognak fektetni a gazdasági fejlődés előmozdítására is. Közelítünk-e egy ideális életszínvonalhoz, fejlődéshez, a gazdasági stabilitáshoz?

– Amint említettem, a gazdasági stabilitás alapfeltétele annak, hogy Magyarország továbbra is nagy mozgástérrel rendelkezzen. Tehát a politikai viták során a gazdasági erőnek, annak, hogy az ország pénzügyei rendben vannak, nagy szerepe van. Így továbbra is hallatni tudjuk a hangunkat, továbbra sem lehet Magyarországot zsarolni különböző pénzügyi eszközökkel.

Vagyis megőrizhetjük függetlenségünket, független módon tudjuk képviselni érdekeinket az EU-s vitákban.

Erősíteni kell a családot, a közösségeket, a kis- és középvállalkozásokat, mert ezek az alapjai a magyar gazdasági növekedésnek.