Kálvin János 1509. július 10-én született Noyonban. Korán elvesztette édesanyját, nevelőanyjától pedig nem kapta meg azt a szeretetet és törődést, amelyre egy gyermek vágyik. Családja római katolikus volt, és apja egyházi szolgálatban állt, aki fiának is ezt a pályát szánta. Kálvin Párizsba ment tanulni retorikát és logikát, majd a párizsi Collége Royalban folytatta tanulmányait. Gondolkodásával és határozott fellépésével korán kitűnt kortársai közül, és már az egyetemi évei alatt bírálni kezdte Luthert.

Ugyan maga Kálvin egy ellentmondásos karakter volt, a tanításaira ez korántsem jellemző. Kiváló szónok volt, aki hamar elhagyta a katolikus hagyományokat. Svájcba menekült a vallásháborúk elől, ahol a katolicizmustól elfordulva elkezdte írni A keresztény vallás rendszere című munkáját. Érdekes, hogy eredetileg latinul írta, de saját maga fordította le művét franciára. Ebben írja le először azokat az elveket, amelyekkel túllép Luther egyházi tanításain, és a radikálisabb reformokat támogatja. Genfbe hívták a fiatal prédikátort, hogy megreformálja az egyházszervezetet. Genfben egyébként Kálvin hatalmas tiszteletnek örvend, amit a Calvinomania szóval jellemeznek.

Kálvin College Genfben

A hitviták mellett minden más egyházi irányzatot és az ellenszegülőket is száműzte volna. Éppen radikalizmusa volt az, ami miatt ezek az elvek nem találtak termékeny talajra az emberek között, és a város vezetése száműzte. Három évvel később azonban visszahívták, amikor Róma a katolikus egyházhoz való visszatérésre szólította fel a várost. Kálvin egy feltétellel volt hajlandó visszatérni: ha elfogadják az egyházi szervezet átalakítását szorgalmazó reformjait.

Genfben töltött évei alatt folyamatosan levelezett és könyveket írt – ezek az írásai fontos szerepet játszottak a francia irodalmi nyelv kialakulásában. Létrehozta a világitól független egyháztanácsot, a konzisztóriumot, amely kilenc lelkészből és tizenkét világi tagból állt. Szigorúan a bibliai-igei alapokra épülő egyházi rendtartásának elemeit –  csecsemőkeresztség, úrvacsora, presbitériumi hatalomgyakorlás, gyülekezeti tagok egyenlősége –  később a református és presbiteriánus egyházak beépítették szabályzatukba.

Kálvin tanításának középpontban Jézus áll, akinek megismerése egyedül a Szentírás kijelentései által lehetséges. Az egyházi tanítások mellé egy merev erkölcsi szabályzatot is rendelt: a káromkodás, szerencsejáték és paráználkodás mellett tiltotta a táncot is, minden formájában. Ezek is nehezítették a reformok bevezetését, hiszen sok francia tiltakozott ellenük, főleg az alsóbb rétegekben, ahol a kocsmák és a kártyázás betiltása különösen nagy felháborodást keltett.

hirdetés

1529 Marburg hitbéli tanok egyeztetése, ahol nem jött létre megegyezés a reformátusok és az evangélikusok között

Az egyik legbefolyásosabb 20. századi teológus, Karl Barth szerint „az élet olyannyira szigorú volt a városban, és Kálvin annyira zsarnokian viselkedett, hogy a mai emberek közül senki sem élt volna szívesen abban a városban”.

Harmincegy évesen vett feleségül egy holland özvegyet, aki 1549-ben bekövetkezett haláláig szerető felesége volt. Három gyermekük született, de sajnálatos módon mindegyik még csecsemőkorában meghalt. Kálvin az asszony halála után sosem nősült újra.

Kálvin az évek során egyre rosszabb egészségi állapotba került, köszönhetően a puritán életmódjának és a túlzott böjtölésének. Szigorú és határozott ember lévén még saját haláláról is maga rendelkezett, amely 1564. május 27-én következett be. Úgy kívánta, hogy testét a legegyszerűbb körülmények között helyezzék örök nyugalomra.

Forrás: cultura.hu