Gulyás Gergely: A Hungary Helps egy jól működő modell

Háromnapos konferenciát szervezett a Mathias Corvinus Collegium a Várkert Bazárban, melynek témája a migráció kérdése a 21. században. A háromnapos eseményen több szekcióban is szó esik az üldözött keresztények helyzetéről.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megnyitójában elmondta, hogy a migrációra adott magyar válasz helytálló és működőképes, a Hungary Helps pedig egy jól működő modell, amely valódi segítséget jelent.

A humanitárius segítségnyújtás direkt módon történő eljuttatása az érintettek felé nemcsak gyorsabb, de mint kiemelte, adminisztrációs szempontból is jobb megoldás, hiszen hamarabb jutnak hozzá ott, ahol valóban szükség van rá.

A miniszter hozzátette: Magyarország igyekszik ott segíteni, ahol a keresztény kisebbségeket veszély fenyegeti, ezért van szükség a templomok és iskolák újjáépítésére, amelyek az üldözött közösségek számára is kiemelt jelentőséggel bírnak.

Gulyás Gergely a 21. századi migrációs kihívásra utalva beszélt arról is, hogy a hit és a szabadság mindig is fontos volt nemcsak Magyarország, de egész Európa számára. Az oszmán hódítást alapul véve a Miniszterelnökséget vezető miniszter negatív mérleget vont a török uralom alatti időszakról, ami intő példaként szolgál a jelenkori események tekintetében is.

Az Európai Unió viszonylatában Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a kontinensnek szüksége van a lelki megújulásra ahhoz, hogy visszanyerhesse erejét, valamint szilárd önazonossággal kell rendelkeznie ahhoz, hogy hiteles nemzetközi szereplőként léphessen fel.

Kihívások Nigériában

A konferencián előadóként vett részt Christopher Bologo atya, az abujai katolikus érsekség kancellárja és John Bogna Bakeni atya, a maiduguri katolikus egyházmegye főtitkára is, akik a Nigériát érintő kihívásokra és az ottani keresztényüldözésre hívták fel a figyelmet. Bologo atya előadásában kiemelt figyelmet fordított a természeti katasztrófák következtében elhunyt emberek tömegeire, valamint arra, hogy milyen biztonsági kihívást jelent a Boko Haram regionális szinten.

Christopher Bologo atya az MCC migrációs konferenciáján (S4C)

2009-ben a dzsihadista terrorszervezet több, mint tízezer embert ölt meg, aminek következményeként 2,5 millió embernek kellett elmenekülnie a lakóhelyéről. A fuláni pásztorok és földművesek közötti ellentétről szólva a Bologo atya elmondta, hogy folyamatos a harc a megművelhető és termékeny földért, aminek az a következménye, hogy a fulánik összecsapásokba kerülnek a földműves emberekkel, de nem annyira vallási alapon, mint inkább a földterületért folytatott közdelemben.

A nigériai keresztényüldözésről szólva Bogna Bokeni atya az erősödő tendenciákra hívta fel a figyelmet. A számok tekintetében az eddigi legsúlyosabb év 2014 volt, amikor 100 hitéért üldözött keresztényből 64 nigériai volt.

Az országban – tette hozzá Bogna Bokeni – a keresztények célzott támadások elszenvedői, akik a fizikai üldöztetés mellett súlyos diszkriminációban részesülnek a hatóságok és a kormányzat részéről is, ami igyekszik a munkalehetőség és az oktatás területén is szegregálni a keresztényeket.

Mindkét felszólaló kiemelte a probléma megoldási lehetőségei között a szegénység csökkentését, amiben kiemelték Magyarország és a Hungary Helps program szerepét.

Fontosnak tartották a figyelemfelhívást a nemzetközi közösség részéről, valamint azt, hogy amennyire csak lehet, a jó kormányzás elveit alapul véve az országok próbáljanak meg nyomást gyakorolni a nigériai kormányzatra a megoldás elősegítése érdekében.

Mor Nicodemos Daoud Matti Sharaf moszuli érsek: A migrációval a saját identitásunk is elvész

Az MCC migrációs konferenciáján a pénteki napon az iraki Moszul szír ortodox érseke is felszólalt, amiben ismertette az iraki keresztények helyzetét és azokat a nehézségeket, amivel szembe kell nézniük.

Az S4C kérdésére az érsek elmondta: a migráció nem lehet megoldás a problémára, mert azzal a közösség elveszti saját identitását és végül megszűnik létezni. A fiatalabb generáció számára ez hatalmas kihívás, mert a hazájukban ki vannak téve a jogfosztásnak, üldöztetésnek és korrupciónak. Ezért – tette hozzá – az identitás megerősítése és a helyben történő segítség elengedhetetlen.

Mor Nicodemos Daoud Matti Sharaf szír ortodox érsek az MCC migrációs konferenciáján (S4C)

Mor Nicodemos Daoud Matti Sharaf előadásában is hangsúlyozta, hogy az elvándorlás nem jelent megoldást, mert nem lesz, aki megőrizze az ősegyházak örökségét és a kereszténység bölcsőjét. Az iraki helyzetről szólva kiemelte: hiába a világon végbement technológiai fejlődés és demokratikus folyamatok, az iraki embereknek naponta szembe kell, hogy nézzenek a veszéllyel és harcolniuk kell a legapróbb jogaikért is.

Hozzátette: a nyugati értelemben vett polgári élet számukra egy álom, mert nincsenek meg a feltételek egy emberséges élet kialakításához.

Ahogy fogalmazott, „keleten olcsó az emberélet”, a többség pedig a korrupció áldozata, és ha ez így marad, a kereszténység eltűnése katasztrofális következményekkel jár majd.

A jelenlévőket és a nemzetközi közösséget arra kérte, hogy álljanak ki az üldözött közösségekért és a tünet helyett magát a probléma gyökerét kezeljék.

A szír ortodox érsek előadását azzal a nyugatnak szánt üzenettel zárta, hogy fontos megőrizni a hazát, ami társadalmi felelősség és mindenkinek kötelessége.

 

 

Palenik Gergő, Dallos Bence (S4C)

Kiemelt kép: MTI

Iratkozzon fel hírlevelünkre