Az európai közös pénz létrehozása a dolog természeténél fogva egy világhatalmi játszma része volt, és az is marad - szögezi le a húsz éves euró kapcsán a Magyar Hírlapban megjelent cikkében Bogár László. A közgazdász egyfajta „negyedik német birodalmi márka”-ként látja az eurózóna fizetőeszközét (melyet néhány kisebb, nem EU-tag állam is használ) és aligha vitathatónak tartja, hogy "a közös pénz ura a negyedik német birodalom, és hogy egyúttal, mint minden birodalmi hatalompénz esetében, a legfőbb haszonélvezője is".
Bogár László arra számít, hogy a változó súlypontokkal rendelkező világgazdasági térben Németország szerepe felértékelődhet, amit azonban sokan nem szeretnének. Eközben pedig “kénytelen szembesülni egy olyan lelki, erkölcsi, szellemi belső válsággal, amelynek kimenetele ma még teljesen bizonytalan, de az bizonyosnak látszik, hogy ha rövidesen nem talál kiutat ebből a válságból, akkor sorsa megpecsételődik”.
Bogár szerint, miközben az euró kényelmesen gyenge a német gazdaság számára és a világ egyik legnagyobb kereskedelmi többletét biztosítja, meglehetősen erős a potens európai partnerek szemében, így egyfajta hatalompolitikai eszközként is funkcionál.
Az euró és az egész Európai Unió fennállásának legsúlyosabb kihívása előtt áll – figyelmeztet a szerző, aki szerint “a következő húsz év, ha lesz egyáltalán, az elsőnél is kalandosabb lehet”.
hirdetésBogár László írása itt olvasható.
