Ungváry Zsolt: A királyság alkonya Kiüresedett mindaz, amit az érinthetetlen királyokról gondoltunk, akik valóban Dei gratia uralkodtak évszázadokon át.
Ungváry Zsolt: A háború értelmetlen áldozatai „S kell, hogy az Úr áldja, védje / aki azt énekli: Béke!”
Ungváry Zsolt: Nemzeti emlékezet, a Horthy-szobor A budapesti szobor akadálya nem az, hogy kiterjesztjük-e a tiszteletet országos szintre, hanem hogy jár-e a tisztelet.
Ungváry Zsolt: Újra (és még hányszor?) Isten és az ateisták Szerintem a hittan a legfontosabb óra. Talán az egyetlen igazán fontos.
Ungváry Zsolt: Miniszterelnökök szerepen kívül Az „egy közülünk”, az „éppen olyan, mint mi” típusú főnök, elöljáró hosszú távon nem életképes.
Ungváry Zsolt: Mozgolódnak az ateisták Ateistának lenni önmagában egy nemlegesség, egy tagadásra épített létfelfogás.
Ungváry Zsolt: Különleges-e, ami magától értetődő? Orwell Angliába, nyugatra képzelte 1984-es utópiáját. Azt hittük, tévedett, mert a Szovjetunió valósította meg mindezt.
Ungváry Zsolt: A celebeket megcsalják, ugye? Lehet, hogy mégsem az álságos tökéletesség és irigyelt pozíció jelenti a boldogságot?
Ungváry Zsolt: Itáliai színesek A színes bőrű családok mind sok gyerekkel érkeztek templomot és stadiont megtekinteni, a fehérek pedig jobbára kutyával.