Vízválasztó volt az Európai Parlament történetében a tavaly decemberben kirobbant korrupciós botrány, amelynek keretében több volt és jelenlegi képviselőt, valamint a Parlament egyik alelnökét is őrizetbe vették korrupció gyanújával. Eszerint ugyanis kenőpénzt fogadtak el Katartól és Marokkótól cserébe különböző lobbitevékenységekért. Az ügyet és a bőröndökben talált milliónyi eurót bármelyik banánköztársaság megirigyelhetné.
Az eset azért tűnt vízválasztónak, mert az EP vezetése rögtön elkezdett arról beszélni, hogy a botrány eleve egy kis csoportját érinti a képviselőknek, ráadásul minden eddiginél szigorúbb összeférhetetlenségi és antikorrupciós szabályokkal majd elejét veszik annak, hogy a jövőben hasonló megismétlődhessen. Ehhez képest kiderült, hogy a szociáldemokrata frakció egy jelentős része érintett lehet, a szabályozás tekintetében pedig annyi történt, hogy a katari és marokkói diplomatákkal való kapcsolattartáson szigorítottak és – nyilvánvalóan politikai alapon – néhány más országgal is kiegészítették a listát, köztük Oroszországgal, Belarusszal, vagy éppen Iránnal. A szabályok betartása ugyanakkor semmilyen szankcióhoz nincs kötve. Ezek után gondoljunk csak bele:
mennyire életszerű, hogy ha valakit millió eurókkal vesztegetnek meg, ezen szabályok miatt majd inkább lemond erről az összegről?
Akinek ez eddig nem jelentett visszatartó erőt, ezután sem fog. Ráadásul az EP csak azt tiltotta meg a képviselőknek, hogy Katarba, vagy Marokkóba hivatalos útra menjenek (és azt is csak a korrupciós botrány feltárásának idejére), azt már nem, hogy nemzetközi konferenciákon találkozzanak a két ország diplomatáival.
Jól látszik tehát, hogy az EP-nek valójában nem célja a korrupciómentesség és a megtisztulás. Ha ugyanis az lenne, akkor nem látszatintézkedéseket hozott volna, hanem valódi, szigorú szabályokkal igyekezne elejét venni a burjánzó megvesztegetésnek.
hirdetésPersze a jelenlegi helyzet sokkal kényelmesebb nekik. Kéz kezet mos, az emberektől úgyis távol van az Uniós döntéshozatal és a legtöbb állampolgárnak fel sem tűnik, hogy az esetlegesen számára hátrányos intézkedések Brüsszelben születtek és valaki másnak előnyösek.
A brüsszeli döntéshozatal teljesen átláthatatlan és ez az ottani elit szempontjából jól is van így. Ezt ráadásul nem is titkolják, hiszen a most meghozott szabályokkal még a látszatra is alig adnak. Ahogyan azzal sem törődnek, hogy mára a korrupciós ügy egyik gyanúsítottja sincs rács mögött, a napokban ugyanis Eva Kaili korábbi szociáldemokrata EP-alelnököt is kiengedték onnan és engedélyezték számára a házi őrizetet. Ügyvédje azonban még ezt is sokallja, így mostantól a teljes szabadon bocsátásáért harcol. Tényleg úgy tűnik, hogy még nekik áll feljebb, még ők vannak kvázi megsértődve amiatt, hogy nem folytathatták tovább az üzérkedésüket, az európai érdekek kiárusítását. Persze ez is sokat elárul arról a mentalitásról, ami Brüsszelben uralkodik.
Az ottani, valóságtól teljesen elszakadt politikusok tényleg azt gondolják, hogy bármit megtehetnek következmények nélkül. És amíg a jelenlegi elit kimosdatja őket, ez így is van.
Persze az is érdekes kérdés, hogy vajon csak a katari, marokkói, vagy épp orosz érdekektől kell-e félteni az Európai Uniót? Miért nem kerültek tiltólistára az amerikai lobbisták? Mert ne legyenek kétségeink, hogy belőlük is rengeteg ólálkodik a képviselők körül. És az utóbbi hónapok eseményeinek a fényében már azt sem kell gondolnunk, hogy az amerikai és az európai érdek egybeesik. Nem véletlenül mondta Macron elnök, hogy Európának nem szabad Amerika vazallusává válnia. Ha pedig ez így van, akkor az amerikai lobbit ugyanúgy tiltani kellene, ahogyan az összes többit.
Aki elárulja a hazáját, ebben az esetben az EU-t, aki idegen érdekeket szolgál, az mindegy, hogy milyen irányba teszi.
Idő kell, hogy erre Brüsszelben is rájöjjenek és valószínűleg a most uralkodó elit nem is gondolkodik ezen. Ebből a szempontból is kiemelt jelentősége van tehát a 2024-es Európai Parlamenti választásnak, amikor is olyan képviselőket küldhetnek az európaiak Brüsszelbe, akik tényleg az ő érdekeiket szolgálják és véget tudnak vetni a most ott uralkodó káros és bomlasztó gyakorlatnak.
A címlapkép 2022. október 10-én, a marokkói parlament rabati épületében készített kép, amely Eva Kaili görög szocialista képviselőről, az Európai Parlament alelnökéről készült, akit korrupció gyanújával vizsgálati fogságba helyeztek Belgiumban 2022. december 11-én. Forrás: MTI/EPA/Dzsalal Morsidi
