Megjelent az In Ecclesiarum communione kezdetű apostoli konstitúció, amely január 31-től lesz hatályos. Megerősíti a püspöki tanács szerepét, a pápa jobban részese lesz a helynökségre vonatkozó kérdéseknek. Létrehoztak egy pénzügyekkel és egy visszaélésekkel foglalkozó felügyeleti szervet is.
A 2023. január 31-től hatályos konstitúció bevezető részében Ferenc pápa a római egyházmegyéről hangsúlyozza fontosságát egyházi szempontból, de beszél az ott élő emberek nehézségeiről és a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok javára végzett tevékenységről is. A második rész felsorolja azt a 45 cikkelyt, amelyek nagy része változást jelent az előző alkotmány cikkelyeihez képest, számos új szempontot is bevezetve, kezdve a bíboros helynök tisztségével, akit most először definiálnak segédpüspökként; a püspöki tanács kiemelkedőbb szerepével; a különböző hivatalok elnevezésével (mindegyiknek a neve hivatal lesz, nem pedig, mint eddig bizonyos esetekben, szolgálat vagy központ).
A reformnak, amely szervesen illeszkedik a Praedicate evangelium nyomvonalába, pontos célja van: az evangelizáló és zsinati lendület visszaállítása a római helynökségben, hogy a közösség, a párbeszéd és a felebaráti közelség példamutató, befogadó és átlátható helye lehessen a római egyházmegye megújulásának és lelkipásztori növekedésének szolgálatában
– írja Ferenc pápa. A szövegben a Szentatya megismétli, hogy az Egyház elveszíti hitelességét, amikor csupa olyan dologgal van tele, amelyek nem lényegesek a küldetése szempontjából, vagy ami még rosszabb, amikor tagjai, néha még a papi szolgálati tekintélyével felruházottak is, botrányt okoznak az evangéliumhoz hűtlen magatartásukkal. Ferenc pápa fel is sorol néhányat a legsúlyosabb és legsürgetőbb kötelezettségek közül, amelyekhez szükség van a vikariátus lelkipásztori munkájára. Ezek közé tartozik, hogy éberen kell ügyelni a pénzügyi gazdálkodásra, hogy az körültekintő és felelősségteljes legyen, és „z egyházi javak birtoklását igazoló céllal összhangban történjen. A pápa a konstitúció 45 cikkelyének részletezésében a helynökség vezető személyiségeire is kitér: a bíboros helynök, a helynök és a segédpüspökök is mind határozatlan időre vannak kinevezve.
hirdetésAz egyetemes Egyház kormányzása által megkövetelt széles körű elkötelezettség szükségessé teszi, hogy a római egyházmegye gondozásában segédkezzem. Ezért kinevezek egy bíborost a segédpüspökömmé és általános helytartómmá. A bíboros helynök rendszeresen és bármikor, amikor szükségesnek tartja, tájékoztatni fog az egyházmegye lelkipásztori tevékenységéről és életéről. Semmiképpen nem tesz fontos vagy a rendes ügymenetet meghaladó kezdeményezéseket anélkül, hogy előzetesen ne tájékoztatna róla
– írja a pápa. Az In Ecclesiarum communione megerősíti a püspöki tanács szerepét, amely a szinodalitás elsődleges szerve és a megkülönböztetés, valamint a lelkipásztori és igazgatási döntések kiemelt helye lesz. A Szentatya elnököl majd, amikor a testület havonta legalább háromszor összeül. Hasonlóképpen a püspöki tanács üléseiről a titkárként eljáró, a tanács elején kijelölt segédpüspök jegyzőkönyvet készít, amelyet el kell küldenie nekem, és az egyházmegyei általános levéltár erre szolgáló részlegében meg is kell őrizni.
Ugyancsak a pápának kell jóváhagynia az egyházmegyei gazdasági tanácsra vonatkozó szabályzatot – ez a pápát az egyházmegye gazdasági igazgatásában segítő testület, amely számára ki kell jelölnie az átláthatóság kritériumait a pénzeszközök kezelésében. Ugyanezen okokból a római helynökségen létrehoztak egy független bizottságot mint belső ellenőrző szervet, a pápa által jóváhagyott saját szabályzattal, amely hat, szintén a pápa által kinevezett tagból áll, akik igazoltan rendelkeznek jogi, polgár- és kánonjogi, pénzügyi és adminisztratív kompetenciákkal, akik esetében nem merülhet fel esetleges összeférhetetlenség, és akiknek kinevezése hároméves időtartamra szól. Évente egyszer a bizottságnak jelentést kell tennie a pápának, miután havi rendszerességgel ülésezett, és ellenőrizte a vikariátus adminisztratív, gazdasági tevékenységét és munkájának előrehaladását.
Az új alkotmány megváltoztatja a helynök szerepét, akit a pápa január 6-án nevezett ki Baldassare Reina segédpüspök személyében. Az új szabályozás szerint a helynök ténylegesen gyakorolja a prelátus titkár feladatait, amelyeket az előző alkotmány 18. cikke szabályozott – ez a tisztség nem szerepel az új dokumentumban. Új és nagyon részletes szabályok vonatkoznak az új plébánosok kiválasztási eljárására is, akiknek fel kell mérni lelki, pszichológiai, intellektuális és lelkipásztori tulajdonságait és korábbi szolgálati tapasztalatait, ha vannak ilyenek. A fiatalabb jelöltek esetében a képzőik és a személyiségüket és korábbi tevékenységüket ismerő püspökök véleményét kell kikérni.
A bíboros helynök, miután végzett az eljárással , a plébánosi tisztségre jelölteket esetleges kinevezés céljából felterjeszti hozzám, és kinevezi a plébánoshelyetteseket. Szintén a pápának nyújtja be a helynök a diakónus- és papszentelések előtt a szent rendek püspöki tanács által jóváhagyott várományosainak aktáját.
– írja a pápa. Az általános szervezeti felépítésbe új hivatalok kerülnek be (például a börtönpasztorációé), a fellebbviteli bíróság megszűnik, és létrehozzák a kiskorúak és kiszolgáltatott személyek védelmével foglalkozó szolgálatot, amely a pápa által kijelölt segédpüspökön keresztül a püspöki tanácshoz tartozik.
A Vatican News cikkét a Magyar Kurír fordította.
Forrás: Magyar Kurír
A címlapképen Ferenc pápa heti általános audienciát tart a vatikáni Szent Péter téren 2022. november 30-án.
MTI/EPA-ANSA/Ettore Ferrari
