Kaszab Zoltán: Kinek az érdeke az elhúzódó háború?

Elhúzódó harcokra kell számítani Ukrajnában – ezt a napokban közölte az ország védelmi minisztere. A tárcavezető szerint az oroszok mozgásából látszik, hogy nem a harcok befejezésére készülnek Kelet-Ukrajnában, és éppen ezért arra szólította fel az Ukrajnát támogató nemzetközi közösséget, hogy további fegyvereket szállítson országába.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy kinek jó a vég nélküli háború? Az ukránok érthető módon vissza akarják verni az agresszort, a hozzájuk érkező sok fegyver miatt azonban most már nem a tárgyalóasztalnál, hanem a harcmezőkön akarnak sikereket elérni. Úgy tűnik, lassan az is mindegy, hogy milyen áron. Pedig az ország folyamatosan, napról napra csak veszít: saját értelmiségi rétegét az elmenekülő milliókkal, a vetés lehetőségét és így az exportálható gabonát, amely jövedelmet jelentene az üres államkasszának. A harcok nyomán ráadásul

egyre több lesz a szétbombázott város és elpusztított infrastruktúra, a gazdasági visszaesés mértékébe pedig jobb nem is belegondolni. Az elhúzódó harcok tehát egyáltalán nem állnak Ukrajna érdekében.

Ugyanakkor Oroszország is csak veszít. A háború ugyanis drága dolog. A harci kedv fenntartása, az elvesztett, kilőtt, megsemmisített eszközök pótlása, az utánpótlás biztosítása mind-mind óriási összegeket emésztenek fel – az egyébként nem üres – orosz államkasszából. A veszteségek napról napra nagyobbak lesznek. Ráadásul akármennyire is visszafelé sülnek el a korlátozó intézkedések,

ne legyenek kétségeink afelől, hogy az oroszoknak is fájnak.

És ha már szankciók. Lassan biztosan kijelenthetjük, hogy a háború, főleg az elhúzódó háború egyik legnagyobb vesztese Európa, amely saját magát lövi lábon az újabb és újabb korlátozások lebegtetésével. Az olaj- és esetleg a gázimport tilalma nyomán olyan mértékben drágulna meg a már így sem olcsó energia, hogy az teljesen versenyképtelenné tenné az európai ipart. Az élelmiszerárak drágulása pedig további elégedetlenséget szülhet, amely így akár politikai káoszba is taszíthatja a kontinenst. Vagyis

ha Európa nem akar végérvényesen a világpolitika és a világgazdaság mellékszereplőjévé válni, minden erejével a háború lezárására kellene törekednie.

Akinek viszont jól jöhet az elhúzódó háború, az az Egyesült Államok. Washington folyamatosan újabb és újabb Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokról számol be, egyre ütőképesebbé téve az ország haderejét, tovább nyújtva ezzel a harcokat. Ezzel mind katonai, mind gazdasági téren gyengíti a nagy ellenfél Oroszországot és az energiaárak egekbe szökésével leszámol az európai ipar jelentette konkurenciával is. Két legyet egy csapásra – aktív háború, amerikai katonák és hazai véráldozat nélkül. Nem nagyon lehet elképzelni ennél jobb forgatókönyvet Washington számára, amely előtt így már csak egyetlen óriási árnyék, Kína tornyosul, amelyre innentől kezdve teljes erővel lehet koncentrálni.

Már csak egy kérdés van, amelyre nem lehet válaszolni. Ha a kontinensen senkinek nem érdeke ez a háború, miért hagyja magát megint Európa, hogy megfizesse mások helyett az árat?

Az ukránok úgy számolnak, Magyarország belép a háborúba, ha az ellenzék nyer

Kaszab Zoltán: Megszűnt létezni az EU a mostani válságban

Kaszab Zoltán: Óriási bajban az európai energiaellátás

A címlapképen földbe fúródott rakéta látható a kelet-ukrajnai Dnyipro település közelében lévő Jahidne faluban 2022. április 12-én. Forrás: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Iratkozzon fel hírlevelünkre