Eltűnt épületek nyomában (37.)

A huszadik század nem bánt kesztyűs kézzel az épített örökséggel. A világháborúk, a gazdasági válságok, a forradalmak, a politikai ideológiák vagy az emberi hanyagság következtében számos értékes és városképet befolyásoló épület veszett el a fővárosban. Sorozatomban ezeket a rég elfeledett épületeket kutatom fel archív fényképek segítségével.

Írásaimban már többször foglalkoztam a második világháborúban lebombázott, később barbár módon lebontott Dunai szállodasorral. Ám egy házsorral beljebb, a reformkori Dunasor klasszicista palotái közül kiemelkedik a Deák Ferenc utca, Apáczai-Csere János és a Türr István utcák által határolt épület, a Szálloda az Angol Királynőhöz.

A pesti városfal a 18. században (Forrás: Magyar várak, kastélyok, templomok)

Pest város az ellenséges betörések ellen falakat emelet a 15. században, amelyet időről-időre megerősítettek és bástyákkal, rondellákkal látták el. A pesti városfalat erősítő tizenkét rondella közül az egyik pont a Türr István utca és az Apáczai-Csere János utca torkolatában állt, amelyre Garády Sándor régész 1940-ben talált meg. Az 1760-as évek végén, miután a városfal elveszítette stratégiai jelentőségét, így a rondella külső oldalához is épületeket húztak fel. Ekkor épült fel az a kisméretű kocsma is, amelyet 1789-ig a híres kocsmáros, Hilmayer Mátyás üzemeltetett.

A kétszintes épület, földszintjén a Nagy Kávéházzal (Forrás: www.urbface.com)

Aztán 1792-ben lebontották a rondellát és annak helyén, a falak kőanyagának felhasználásából Kemnitzer János tímármester egy hatalmas méretű palotát építtetett fel. A palota első emeletén szálloda, földszintjén a híres Nagy Kávéház működött, amelyet nagyméretű kristálycsillárokkal és velencei tükrökkel díszítettek. A korabeli beszámolók szerint hasonlóan elegáns csak Bécsben és Párizsban volt.

A szétlőtt Dunasor, balra az egykori Redoute, jobbra mellette a Kemnitzer palota (Forrás: www.skyscraperscity.com)

Az 1838-as nagy pesti árvíz elöntötte a ház földszinti helyiségeit, de csak a berendezést rongálta meg. Ennek ellenére Kemnitzer János fiai, Ferenc, Zsigmond és Károly, 1839-ben a teljes épületet felújították és szállodává alakították át. A hotelt a két évvel korábban trónra lépett Viktória brit királynő után, a „Szálloda az Angol Királynőhöz” névre keresztelték.

1839-re felépült Hild József fantasztikus épülete, a Szálloda az Angol Királynőhöz (Forrás Wikipedia)

Hentzi császári generális, miután 1849 májusában a honvédcsapatok megostromolták a budai Várat, bosszúból szétlövette a Dunasor klasszicista épületeit. Ekkor semmisült meg a Vigadó elődje, a pesti Redoute és a mellette álló szálloda is számos belövést kapott, tetőzete elpusztult. A romos épületet Wodianer Móric vásárolta meg, aki 1850-ben felkérte a kor leghíresebb magyar építészét, Hild Józsefet, hogy építse újjá az épületet. Egy évvel később már állt az új, immár háromszintes klasszicista épület, szobáiban a híres osztrák-német lakberendező cég, a Thonet bútoraival. Az elegáns szálloda Budapest első számú hotelévé vált, amely felkeltette a külföldi uralkodók érdeklődését is. A szálloda vendégei voltak, többek között, II. Pedro brazil császár, I. Milán szerb király, VII. Edward walesi herceg (később Nagy-Britannia királya és India császára), Habsburg Rudolf trónörökös, Naszreddin Sah Qajar perzsa király, Erzsébet román királyné és I. Ferdinánd Bulgária cárja.

Deák Ferenc szobája a Hotel második emeleten (Forrás: www.urbface.com)

A szálloda kétségkívül leghíresebb állandó vendége, a haza bölcse, Deák Ferenc volt, aki 1854-től 1869-ig egy lakosztályt bérelt. Deák 1865-ben itt írta meg a híres „húsvéti cikkét”, amely végül elősegítette az osztrák-magyar kiegyezést. Érdekesség, hogy a betegeskedő politikust maga a király, Ferenc József és Erzsébet királyné is felkereste második emeleti szobájában, 1874-ben.

Egy Bofors légvédelmi gépágyú maradványai. A háttérben az egykori Angol Királynőhöz Szálloda torzója látható felállványozva  (Forrás: www.fortepan.hu)

A szálloda az első világháború kitörésekor még teljes kapacitással üzemelt, azonban 1916-ra annyira megcsappant a vendégek száma, hogy kénytelen volt bezárni és többé már soha nem nyitott ki. Még ugyanebben az évben a Magyar Királyi Pénzintézeti Központ megvásárolta az értékes területen elhelyezkedő hotelt, amely az 1930-as évek végére teljesen kinőtte a háromszintes épületet. A pénzintézet egy modern székházat tervezett a korábbi helyére, így 1940-ben elkezdődött az egykori Angol Királynő Szálloda bontása, de a háború közbeszólt. Az épület egyike volt azon kevés belvárosi épületeknek, amelyet az ostrom építkezés közben ért, így, ha érte is sérülés, az nem volt jelentős.

Az egykori UVATERV állami vállat székháza, amely „magyar avantgard” stílusban épült (Forrás: maps.google.com)

A II. világháborút követően az államszocialista rendszer ezt az épülettorzót szemelte ki az ideológiai építészet egyik fellegvárának, az állami Út- és Vasútépítési Tervező Vállalat (UVATERV) székházának. Az új épület „magyar avantgard” stílusban épült 1950 és 1952 között, Fodor Lajos és Nyiri István terve alapján.  

(A sorozat jövő héten folytatódik.)

 

Fecske Gábor László

Címlapkép: Wikipedia.org.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!