Nem hiába esett el a Dél-Dunántúl oroszlánja

Tegnap Nagykanizsán a Thúry György Múzeumban mutatták be Kanász Viktor az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport (ELKH) és a Magyarságkutató Intézet történészének Thury Györgyről szóló monográfiáját. A kötet soha nem látott részletességgel mutatja meg a törökverő kapitány életét és munkásságát. A könyv Thury György halálának 450. évfordulója készült el.

Az Oroszlán a végvárban című könyv szerzője, Kanász Viktor elmondta, hogy többéves kutatómunka eredményeként jöhetett létre a kötet, melynek legfőbb érdeme, hogy az új források bevonásával árnyalni tudta Thury György életét és katonai munkásságát, valamint a korabeli Kanizsa történetét.

A magyarországiak mellett a szerző külföldi forrásokat is felhasznált, elsősorban az osztrák levéltárak iratanyagából.

Thury halálát megéneklő lantos, részlet Wegroszta Zoltán alkotásából (Forrás: Kanász Viktor: Oroszlán a végvárban – Thury György és Nagykanizsa című kötete)

Kanász Viktor hangsúlyozta, hogy Szigetvár eleste után Thury Györgynek eredményesen sikerült megszervezni a Délnyugat-Dunántúl védelmét. Személyét és tudását mindenki elismerte a korban olyannyira, hogy lovaggá ütötték és aranysarkantyús vitézzé avatták, sőt, a Habsburg uralkodó esküvőjére még ajándékot is küldött. A kanizsai vár és az új végvonal kiépítésén – a magyarok mellett – stájerek, olaszok, horvátok dolgoztak azért, hogy feltartóztassák az oszmán előretörést. Így a végvárvonal kiépítése és fenntartása a széles körű keresztény együttműködés keretében sikerült. Thury munkásságát mutatja, hogy halála után harminc évvel tudta csak a török Kanizsát bevenni, de a nyugat-dunántúli régió védelme nem omlott össze az erősség elvesztésével sem.

Thury György élete egy igazi sikertörténet a török elleni hadakozásban. Hűen árulkodik a 16. századi magyar katonai virtusról és a keresztény összefogásról, mellyel meg lehetett állítani a török csapatokat – nyilatkozta Kanász Viktor történész.

A kutató azt is elmondta, hogy Thury Györgyöt életében is nagyra becsülték Nyugat-Európában is, több metszeten is ábrázolták, például Miksa császár és Lazarus von Schwendi társaságában.

16. századi metszet Thury Györgyről Miksa császár és Lazarus von Schwendi társaságában (Forrás: Wikipédia.hu)

Olaszok és németek is beszámoltak életéről, Regensburgban halálakor egy esseni mesterdalnok gyászéneket is írt Thury György emlékére. Zrínyi Miklós ugyancsak nagyra tartotta Kanizsa kapitányát, aki megemlítette Szigeti veszedelmében is. Személye olyan jelentőségű volt, hogy Orosztonyt – ahol a törökök tőrbe csalták – a későbbiekben feltüntették a térképeken és kicsiny metszeten mutatták be Thury utolsó ütközetét. A történész hangsúlyozta, hogy Thury György úgy halt meg, ahogy élt, a harc elől nem hátrálva, hazájáért és hitérért küzdve hősként esett el.

Hiába bukott el a Dunántúl oroszlánja, de munkássága maradandónak bizonyult.

Kanász Viktor a kötet szerzője a könyvbemutatón (Fotó: Hohl Zoltán, Thúry György Múzeum)

Kanász Viktor a Vasarnap.hu kérdésére elmondta, hogy mi az oka annak, hogy Thury György alakja ma mégis kevésbé ismert. Hangsúlyozta, hogy a kortársak számára Thury György volt a megtestesült katonaeszmény, mégsem maradt róla olyan magas színvonalú irodalmi alkotás, mint például Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem vagy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye. Így Thury György alakja a 20. századra kikopott a történelmi emlékezetből, és elsősorban helyi szinten maradt meg Várpalotán és Nagykanizsán, ott ahol a legtöbbet szolgált.

A kötet adatai: Kanász Viktor: Oroszlán a végvárban. Thury György és Nagykanizsa. Thúry György Múzeum, Nagykanizsa, 2021.

 

Tóth Gábor

Thury György, az ismeretlen törökverő

Így csalták tőrbe a Dunántúl Dobó Istvánját

Magyarország az oszmánok elleni harcban nem maradt magára

Kiemelt képünk forrása Kanász Viktor: Oroszlán a végvárban. Thury György és Nagykanizsa.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!