Patrona Hungariae, ölelj magadhoz minket!

Minden év augusztus 15-én meg kell erősítenünk magunkat az elköteleződésünkben, szüntelenül kérve Szűz Mária imádságos segítségét: „Boldogasszony, Anyánk, régi nagy patrónánk, / Nagy ínségben lévén, így szólamlik hazánk: / Magyarországrul, Pannóniárul,/ Ne feledkezzél el árva magyarokrul.” A Himnusz előtt a katolikus magyarság egyik néphimnusza a Boldogasszony Anyánk… kezdetű – máig élő – népének volt.

Himnusz és Boldogasszony Anyánk

Még kisgyerekként megtanították a szüleim és az öreg plébánosunk, hogy miközben a Boldogasszony Anyánkat teli torokból énekeljük, legalább olyan összeszedettséggel kell állni, mint a magyar himnusz alatt. Számos élmény erősítette meg bennem, hogy ebben az énekben valóban létezik egy titkos szál, amely a magyarokat Jézus mennyországba érkezett édesanyjához köti.

Eszembe jutnak azok a zsúfolásig megtelt templomok, amelyekben már-már valóságos küzdelem volt egy-egy slukk levegő után szippantani, miközben a falak szinte izzadtak. De ez sem tántoríthatott el senkit, hogy ne adjon bele mindent ebbe az énekbe: „Magyarországról, édes hazánkról, ne felejtkezzél el szegény magyarokról!”

Támadások ma

Ez az őseink hite által átitatott dal időközben még aktuálisabbá vált, mint már annyiszor a történelmünkben, ha veszedelemmel kellett népünknek szembenéznie. A magyarságot és a kereszténységet támadó erők mára fokozottan felerősödtek. Lassan kirekesztővé válik még a Magyarok Nagyasszonyáról is beszélni, aki egy nem is akármilyen nő és anya.

Nem csüggedhetünk, és nem adhatjuk fel az értékeinket. Az ember értékeit – az eszement új trendekkel szemben. Nem mondhatunk le arról, hogy a döntéseinkben az el nem múló, örök isteni értékekhez igazodjunk. Nem cserélhetjük fel a szeretetet a pusztán humanitáson alapuló „nekem ez jó” érzelmi önző maszlagával.

A názáreti Mária példája

A mindent szabad világunkban újra meg kell találnunk azokat a biztos pontokat, akikre feltekinthetünk, mert példájuk erőt ad számunkra. Ápolnunk kell önmagunkban azt az ősi, belénk teremtett bizalmat Isten akarata iránt, amely megvolt a fiatal, názáreti zsidó lány szívében.

Mária világosan látta, hogy az emberi boldogság nem abból fakad, ha az ő akaratát és vágyait mindenáron képes megvalósítani. Ő inkább Isten valóságában élt, és ez tartotta meg az életét.

Az ő totális szabadsága éppen abban állt, hogy képes volt teljes mértékben elfogadni a függőségét Istentől.

„Fiat”-jával aláírta azt az üres papírlapot, amelyre aztán Isten írta rá az ő tervét.

A szűz lány így változott asszonnyá, aki boldog, „mert hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki”. A Boldogasszony az isteni akarat elfogadásának tökéletes mintája lett. Életével nekünk is a boldogság útját jelöli ki.

Anyám, Mária, megölellek

Krisztus a középpontban

„Tegyétek, amit mond” utasítása a mi figyelmünket is Krisztusra irányítja, hogy a győztes Isten Fiának sorsához simítsa életünket. A mennyei édesanya a legtökéletesebb bátyánkkal akar együtt látni bennünket anyai kötényénél. Patrona Hungariae, ölelj magadhoz minket, magyarokat ma is Európa egyre hitetlenebbé váló ősi földjén!

Gável András

A szerző további írásait ide kattintva olvashatja.

 

 

Boldogasszony Anyánk, ne felejts el minket!

A dicsőítés királynője ma is lenyűgöz minket

Iratkozzon fel hírlevelünkre