A dicsőítés az életünkben jóval több, mint egy Dics-Suli, hiszen az egy nagyon specifikus időszak az életünkben – mutatott rá előadásában Fóris Rita a Debrecenben éppen a napokban zajló keresztény könnyűzenei dicsőítő kurzus egyik tanára. Az énekes szerint Isten dicsőítése egy kiapaszthatatlan forrás. Az idei Dics-Suli online is követhető előadásai igazi tájékozódási pontként segíthetnek bennünket Isten dicsőítésében.
A dicsőítés zene
Az előadó a dicsőítés három területét emelte ki: zene, fegyver és áldozat. A dicsőítés az ima túlcsordulása, amikor az embernek elfogynak a szavai Isten előtt, miközben kommunikál vele. Fóris Rita rámutatott, hogy az istendicséret kommunikáció Istennel. A zsoltárok szavait idézve kifejtette, hogy Isten azt szeretné, hogy zenével és énekkel közeledjünk hozzá. Az ember test, lélek és szellem egysége. Így lettünk megteremtve. Az ember lelke pedig értelem, érzelem és akarat. Attól, hogy az érzelem is jelen van az életünkben, nem leszünk „antiszellemiek” – állította a Dics-Suli tanára.
„A zsoltárokban is azt olvassuk, hogy a szent író felszólítja a saját lelkét, hogy áldja az Urat” – támasztotta alá érvelését az előadó. Hozzátette: amikor megszólal egy akkord, az önmagában megpendíti a lelkünk húrjait. Erre csak a zene képes, amely Isten ajándéka. Nem kell ezért félnünk attól, hogy énekeljünk Istennek. A zene útján olyan mélységekig tud eljutni Isten szeretete bennünk, amihez semmi más nem hasonlítható. Isten alkotott meg ilyennek bennünket – mondta Fóris Rita, aki szerint erre a szavak nem elegendők. Ezért érdemes az énekléssel élni: akkor is, ha száraz időszakot élünk át, akkor is, ha túlcsordul a lelkünk.
A dicsőítés fegyver
A dicsőítés fegyver – emelte ki Isten magasztalásának második aspektusát az énektanár. „Tagjaitokat is adjátok át az igazság fegyvereiként Istennek” – idézte a rómaiakhoz írt levél igeversét Fóris Rita. Amikor Istent dicsőítjük és áldjuk, kimondunk róla olyan dolgokat, amivel azt fegyverezi le a dicsőítés, amire a sátán hazugságai képesek bennünk. Amikor fegyverként használjuk a dicsőítést, akkor nem kicsikarjuk a jó megoldást, hiszen az már megvan, mert a győztes oldalon állunk. Minden elvégeztetett.
hirdetés„Amikor én bementem a nappalinkba, hogy a Hozzád jövök című dalomat megírjam, vége volt az én világomnak. Nem tudtam arra gondolni, hogy kapok-e megoldást az emberileg ellehetetlenült helyzetemben. Leültem a zongorához, és kifakadt belőlem ez a dal. A legnagyobb megdöbbenésemre olyan dolgokat énekeltrem meg, amelyek aztán hitté lettek bennem. Mindez nem a megoldást hozta el nekem, hiszen a megoldás már megvolt, mindössze még nem láttam. Bennem végezte el a dicsőítés, hogy a sátán hazudik és félre akar vezetni. Megláttam az igazságot és a valóságot az életemben: Isten ígéretét számomra” – tett tanúságot a saját életének példájával a dicsőítő énekes, aki szerint a dicsőítéssel felszabadítjuk az igazságot, amellyel megtörjük a sátán hazugságait az életünkben.
A dicsőítés áldozat
A dicsőítés harmadik jellemzője az áldozat. Erről a szóról a nehézség, a halál, a megtisztulás jut eszünkbe általában. A sacrificium latin szó a szótár szerint azt jelenti: az istenségnek abból a célból felajánlott adománya, hogy az adományozó magának a jóindulatra bírt felsőbb lény kegyét megnyerje vagy legalább haragját, bűntetését magától elhárítsa. Fóris Rita ezzel szemben úgy látja, hogy az áldozat nem jelentheti az önsanyargatás keménységét. Az áldozatról a Biblia (Zsid 13,15) azt mondja, hogy „általa vigyük az Isten elé a dicsőítés áldozatát mindenkor, azaz nevéről vallást hívő ajkaink gyümölcsét”.
A „hitüszia”, áldozatra utaló szó itt azt jelenti, hogy ajándékot adjunk. Nem lemondásról van szó, nem önsanyargatásról, nem valamitől való megvonásról, hanem ajándékozásról. A magyar nyelv tökéletesen kifejezi az áldozat szó igazi jelentését. A szó gyökerében felfedezhető az áldás. Amikor tehát áldozatot hozunk, Istennek adunk valami jót. Áldozatot mutatunk be, vagyis áldást adunk.
Jézus Krisztus áldozatában a szeretet vitte fel őt és tartotta ott a kereszten. Ha ezt a szeretetet megtapasztaljuk, a mi áldozatunk Istennek felajánlott hálaajándék lehet. Ezen a ponton nem gondolkodthatunk azon, hogy melyik stílusban helyesebb bemutatnunk ezt az áldozatot, rock vagy blues stílusban, hiszen éppen Istennek vagyunk hálásak. Olyan ajándékot adunk neki, amire éppen képesek vagyunk, vagy amilyen közegben élünk. Jézus sem kezdte el kritizálni a gerendát, amit elhordozott szeretetből, hogy az esetleg túl szálkás. Nem gondolkozott, hanem vállalta a hálaáldozatot szeretetből. Adni akart, mert a legnagyobb a szeretete. Nekünk is ez a feladatunk – hangzott el az előadásban.
Miért dicsőítesz? Kellenek az „emlékoszlopok”
A dicsőítésvezetés közben tisztáznunk kell magunkban, hogy egyáltalán miért végezzük azt. Kell tudnunk emlékezni, emlékoszlopokat állítani, ahogyan azt a Bibliában is olvassuk az Ószövetségben. Amikor valaki elkezdte a dicsőítő szolgálatot, minden bizonnyal Isten elhívta erre. Ezt a hosszú távú együttműködést is csak akkor lehet jól csinálni, ha mindig van hová visszamenni. Erre jók ezek a pillérek és emlékoszlopok.
Jönnek ugyanis nehéz időszakok, amikor nem egyértelműen egyszerű Isten dicsőítését végezni. Vissza kell ilyenkor mennünk ezekhez az „emlékoszlopokhoz” – javasolta az előadó. A dicsőítésvezetőnek szükséges megadnia a választ arra a kérdésre, hogy miért végzi a szolgálatát, mert sokféle motiváció létezik. A szolgálat egyes időszakai megkeményíthetnek bennünket, fásulttá tehetnek. Ám Istennek szolgálni élő tevékenységet jelent. Folyamatosan változó és pezsgő. Ezért kell tudnunk emlékezni arra a pontra az életünkben, amikor Isten a dicsőítésre hívott el – összegezte a dicsőítésben szolgálatot ellátók feladatát Fóris Rita a FOURisFive családi keresztény zenekar tagja.
