A kommunikáció alapfeltétele, hogy egy annak hátterében egy kapcsolat álljon. Hogy jó vagy rossz, az ebből a szempontból még másodlagos kérdés. A kapcsolatban álló felek információt adnak át egymásnak, amelyekre azután reagálnak is. A hívő ember Istennel áll kapcsolatban. A világ teremtője kinyilatkoztatja az ő szeretetét az embert körülölelő világban, amelyre az ember megfogalmazza a saját válaszát, legtöbbször háláját.
Édenkerti kommunikáció
Sok alkalommal dicsőítjük Istent, de hogy a dicsőítés és a kommunikáció kapcsolatát megérthessük, Ádámtól és Évától kell kezdenünk. Az első emberpár a tökéletes és harmonikus Édenkertben sétálgatott. Isten látta, hogy mindaz, amit teremtett, jó. Az ember pedig nagyon jó. A föld porából keletkezett Ádám és az ő oldalából megalkotott Éva teljes bizalomban és ráhagyatkozásban éltek Istennel. Az egyensúly megbillent, sőt kibillent eredeti összhangjából, amikor az engedetlenséggel az ember eltért a jó kapcsolat alapjául lefektetett közös szabályoktól.
A kapcsolat ezután sem szakadt meg teljesen, ám korántsem volt felhőtlennek és távolságmentesnek nevezhető. Isten ezt követően azon volt, hogy a rosszra fordult kapcsolatot, amelyet a bűn okozott, újra tökéletessé tegye. Ez pedig az ő emberré lett fiában valósult meg, aki a halálig tartó engedelmességével megdicsőítette az Atyát, legyőzte a bűnt és a halált.
Kommunikáció és megváltás
Az evangélium leírja, hogy a megváltás pillanatában a templom függönye kettészakadt. Fontos üzenet, hogy felülről lefelé szakadt el az a függöny, amely az eddig megközelíthetetlent, a szentet elválasztotta az embertől, többé nem létezik. Az ember újra együtt sétálhat Istennel,mint annak idején az Édenkertben.
Amikor a dicsőítésről beszélünk, a létező istenkapcsolatunk kommunikációja valósul meg. Elmondjuk Istennek, hogy ő milyen. No, nem azért, mert ő erre rászorulna, hanem mert mi akarjuk állandóan emlékeztetni saját magunkat arra, hogy mennyire és örökké hálásak lehetünk Istennek.
A dicsőítés során csak abban az esetben tud létrejönni a kommunikáció Isten és ember között, amennyiben élő kapcsolatban állnak egymással.
hirdetésIsten szüntelenül adja az ő szeretetét az embernek. Ha azonban az ember nem akarja azt befogadni és meglátni az életében, választ sem lesz képes adni rá.
Ha a nem várt esemény miatt elfordulunk, megszakad a kommunikáció
Az életünkben sokszor kapunk jó dolgokat. Ezekért könnyű hálát adnunk. De számos esetben vannak olyan események, amelyeket mi másképp terveztünk volna. Ha ezekben a nem várt helyzetekben nem tudjuk kijelenteni Istenről, hogy ő jó, bezárkózunk. Elfordulunk tőle, és az Isten szüntelen szeretetére adható egyetlen feleletünk, a dicsőítés elnémul.
A nehéz helyzetek ellenére is dicsőíteni Istent, fenntartja a mennyei kommunikációt. Egyértelmű, hogy ez nem egyszerű. Sőt, mi több, az ember javarészt tökéletlen dicsőítőként dadog valamit Isten megvalósuló tervére. Jézus Krisztus engedelmessége és mindent adása az Atyának a hibátlan dicsőítés etalonja.
Jézus és az Atya kommunkikációja állandó
Csak a figyelmetlen szemlélő gondolja azt, hogy a kereszt haláltusájában megszakadt a kapcsolat az Atya és az ő Fia között, amikor Jézus kijelenti: „Istenem, miért hagytál el engem?” Ám aki felismeri Jézus szavaiban az Istenben szüntelenül bízó zsidó férfi zsoltárimáját, azonnal tudja, hogy az Atya-Fiú kapcsolat egy pillanatra sem szakadt meg. Élő maradt mindvégig, és a szenvedésben is bizalommal tekintettek egymásra.
Amikor tehát dicsőítjük Istent az énekünkkel, ezt a lelkületet kell ápolnunk magunkban. Isten a szeretet. Ő akkor is szeret, amikor nem várt eseményeket enged meg az életünkben. Ráadásul folyamatosan velünk szeretne lenni. A templom függönye elszakadt Isten akaratából. Isten és ember között nem szükséges többé még hártyányi válaszfal sem.
Ha van élő kapcsolat, akkor van dicsőítés: kommunikálunk Istennel
A dicsőítés oka és előfeltétele az élő kapcsolat. Ám ez csak addig marad élő, amíg az ember nem zárja ki önmagát az isteni szeretetáramlatból. Az igenek gyakorlása sokszor felettébb nem könnyű. Isten szeretet-üzenetei azonban csak így jutnak el hozzánk. Isten irántunk való gondoskodó jóságát a benső hit szemével láthatjuk meg. A mennyei üzenetek pedig megerősítik bennünk Isten örök tulajdonságait, amelyekre a – nem csak zenei – dicsőítés során fogalmazzuk meg feleleteinket. Amikor pedig dicsőítjük, ő különleges módon beszél hozzánk.
Gável András
A szerző további írásait ide kattintva olvashatja.
A Tágas Tér Konferencián megtudhatjuk, hogyan vezessük jól a ránk bízottakat
