Valószínűleg nincsen olyan ember a világon, akit ne mozgatna a kérdés: vajon a Biblia első lapjain olvasható Édenkert vajon valóban létezik vagy csak mese? Mindannyian úgy vagyunk beállítva, hogy vágyakozunk a Teremtés könyvében leírt harmonikus állapot után. Ennek a csudajónak azonban csak egy töredékét élhetjük át, többnyire rövid ideig és nagyon kemény munka gyümölcseként. Ám amit az első emberpár elveszített, úgy tűnik, mégis létezik.
A világ teremtésének bibliai elbeszélése részletesen beszámol arról a tökéletes létállapotról, amelyben Ádám és Éva, az első emberpár tölthette mindennapjait. Nem volt hiányuk semmiben. A tökéletesen jóra alkotott világ legjobbjai voltak.
„Az Úristen kertet telepített Édenben, keleten, és oda helyezte az embert, akit teremtett. És az Úristen a földből mindenféle fát sarjasztott, ami tekintetre szép és táplálkozásra alkalmas; azután kisarjasztotta az élet fáját a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának a fáját” – olvasható a Biblia elbeszélésében.
A tökéletes harmóniát azonban megtörte valami. A kísértő, kígyó képében elülteti a gőg és a lázadás magvait a nagyon jól megalkotott ember lelkében. Az ember fellázad, mert elhiszi a hazugságot, hogy olyanná lehet, mint az Alkotója, aki egyetlen parancsolatot adott az embernek, hogy a jó és a rossz tudásának fájáról ne szakítson gyümölcsöt. Ám az ember, a káros sugallatra hallgatva, kiiktatta Istent az életéből, és elkövette a bűnt. Az elsőt.
Az emberi vétek következménye az Édenkert elvesztése lett. A bűn önmagába foglalt következménye azonnal megjelent az életében: a büntetése elszakította Istentől, és el kellett hagynia a teljes harmóniát jelentő védelmet. Isten azonban ugyanabban a pillanatban már a megoldást is felkínálta: helyreállítja a megromlott kapcsolatot. Megígéri, hogy az engedetlenségre engedelmességgel válaszoló fiát küldi el, hogy mindent megújítson, és ami elveszett, újra helyreálljon.
A kígyónak felelve Isten kijelenti: „Mivel ezt tetted, átkozott leszel minden állat és a mező minden vadja között. Hasadon csúszol, és a föld porát eszed életed minden napján. Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba.”
hirdetésErre az ígéretre várakozott az ószövetség választott népe. Az első Éva ivadékára, aki mindent képes rendbe tenni. Teherként mindnyájan a saját életükön viselték a bűn súlyát, amely alól önmagukat megváltani nem tudták. Arra csak olyasvalaki lehetett képes, akinek nem volt mit takargatnia.
Izraelben egy fiatal lány az elveszett édenkert nyomaira bukkant.
Engedelmeskedve az isteni meghívásnak, vállalta, hogy világra hozza az „asszony ivadékát”, aki mindent helyreállít, hogy az édenkerti harmóniánál is szorosabb kapcsolatba kerüljön egymással Isten és az ember.
Mindazok, akik igent mondanak Isten hívásának, és befogadják ennek az izraeli lánynak a fiát az életükbe, megtapasztalhatják, hogy az édeni állapot igenis valóság: Isten megint barátja lesz az embernek! Ez az elfogadás az igazi advent az életünkben.
Gável András
Kapcsolódó, olvasásra ajánlott írásunk:
Kiemelt képünk forrása: Pixabay
