A kegyhellyel együtt adták át a kibővített zarándokházat, a petőfiszállási felújított kápolnát, és a megépült ásványvíz-palackozó üzemet is. Az ünnepségen Kövér László emlékeztetett:

Boldog Özséb rendjének közel nyolcszáz esztendőnyi története nagyszerű példája annak, hogy „a keresztény lélek magyar szívvel és sok mustármagnyi hittel társulva mindig csodákra képes, a legmostohább történelmi széljárások ellenében is”.

A házelnök szerint a pálosok lelki és szellemi teljesítménye, intézményteremtő ereje, az egyetemességre nyitott nemzeti elhivatottsága okán elmondható, hogy a pálos jelszó, mely szerint „Magyarország, közöm van hozzád!” – vonatkozik Európára is. A pálosok ugyanis mindig jobbat és többet adtak az európai lelkiségnek, az európai kultúrának, mint amennyit az európai történelem során visszakaptak érte – fogalmazott.

Kövér László szerint a pálosszentkúti találkozás is azt jelenti, hogy Magyarország ismét növekszik, és a pálosok ismét növekednek.

Együtt növekszünk hitben és erőben. A pálosok újra hozzáadják karjuk, fejük és szívük erejét a nemzet életéhez

hirdetés

– tette hozzá.     Miközben a pálosok Isten közelségét keresik, itt vannak az emberek között, hogy segítsenek megtalálni nekik az egymáshoz vezető utakat – jelentette ki. Kiemelte: „A mai vészterhes időkben, amikor még nem fegyverekkel, de legalább oly gyilkos erejű szavakkal, a manipulációs gépezet eszközeivel ostromolják mindazt, ami az embereket családjukhoz, hazájukhoz, közösségeikhez köt, tisztelettel és alázattal arra kérjük a pálosokat, hogy a hit valóságteremtő erejével ismét mutassanak példát, ismét állítsanak mércét, és segítsenek abban, hogy közösen elháríthassuk a vészt, hogy Magyarország a jövőben és mindörökre egy Istenében hívő magyar ország maradhasson”. Kövér László hangsúlyozta: „ezért a célért – a szent ágostoni intelemnek megfelelően –

imádkozzunk úgy, mintha minden az Istenen múlna, és dolgozunk úgy, mintha minden rajtunk múlna!

Fülöp Attila, szociális ügyekért felelős államtitkár arról beszélt, hogy Boldog Özsébnek egyetlen célja a közösségteremtés volt, és ebben nem ismert kompromisszumot. Tudta, hogy létrejöttéhez saját akarata kell, de ahhoz, hogy fenn is maradjon, intézményre is szükség lesz, és ez lett a rend – tette hozzá. Kiemelte:

„a remeteség a legszemélyesebb közösség az Istennel. A maga köré közösséget építő szerzetes pedig a nemzetet erősíti, és ez a kettősség az, ami 800 éven keresztül vezette a szerzeteseket és a nemzetet kéz a kézben”

– fogalmazott az államtitkár.

Templom és felújított kápolna a Magyar Pálos Rend kegyhelyén, a Bács-Kiskun megyei Petőfiszállás-Pálosszentkúton 2021. június 26-án. MTI/Rosta Tibor

Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte: Fontos megemlíteni, hogy az elmúlt egy évtizedben a magyar kormány segítségével, a helyi önkormányzatok és közösségek közreműködésével háromezer templom felújítása valósulhatott meg. Egy idei kormánydöntésnek köszönhetően közel 26 milliárd forint költségvetési támogatással további 1800 templom rekonstrukciója történhet meg a jövőben, melyek közül 400 az elszakított területeken található – fogalmazott a politikus.

Puskás Antal, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke elmondta: köszönet és hála illeti mindazokat, akik az elmúlt évtizedekben anyagi támogatásukkal, vagy fizikai munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy Pálosszentkút méltó legyen küldetéséhez. Emlékeztetett: a Boldog Özséb-emlékév keretében a magyar kormány a rend törekvéseit segítve 477 millió forinttal támogatta a szentkúti kegyhely és a petőfiszállási kápolna felújítását, míg az ásványvíz-palackozó üzem megépítésére 448 millió forintot biztosított.

A kegyhelyek ma nagyon fontos helyet foglalnak el az egyházban a megújulás és az evangelizáció szempontjából, ugyanakkor

„olyan jövő előtt állunk, amelyben még nagyobb szükség lesz biztos pontokra, ahol önmagára és Istenre talál az ember”

– fogalmazott a tartományfőnök.

Az eseményen a pálosszentkúti Lurdi-barlangnál Tamás József nyugalmazott gyulafehérvári segédpüspök celebrálta a szentmisét.

Az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfi szerzetesrend 2020-ban emlékezett alapítója, Boldog Özséb halálának 750. évfordulójára. Az esztergomi kanonokból lett pilisi remete szervezte közösségivé az 1220-as évektől népszerűvé vált magyarországi remeteéletet, és alapította meg a pálos rendet 1250 körül.

A rend Magyarországon a rendszerváltás után, 1989-től szerveződött újjá. A honlapján olvasható információk szerint a pálos élet négy kolostorban: Budapesten, Pécsett, Márianosztrán és Petőfiszálláson indult meg, és 2014 óta az erdélyi Hargitafürdőn is pálos szerzetesek imádkoznak.

Napjainkban Lengyelországban, Németországban, Olaszországban, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Horvátországban, Szlovákiában, Csehországban, Lettországban, Angliában, Spanyolországban, a Dél-Afrikai Köztársaságban, Kamerunban, Ausztráliában és az USA-ban 73 rendházban, több mint 500 szerzetes él.

(Forrás: MTI)

Kiemelt képünkön Puskás Róbert Antal, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke, Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára, Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, Szász János, Petőfiszállás polgármestere, Tamás József nyugalmazott segédpüspök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke átvágja a nemzeti színű szalagot a pálos rend felújított kegyhelyének átadásán a Bács-Kiskun megyei Petőfiszállás-Pálosszentkúton 2021. június 26-án. A házelnök mögött felesége, Bekk Mária látható. MTI/Rosta Tibor