A kerékgyártó fia, akiből majdnem pápa lett

Bakócz Tamás

Ötszáz éve, 1521. június 15-én halt meg Bakócz Tamás esztergomi érsek, bíboros, akit csak egyetlen szavazási forduló választott el attól, hogy pápa legyen.

1442 körül született Erdődön, apja a Drágfi nemzetség kerékgyártó jobbágya volt. Egyik bátyja papi pályára lépett és idővel titeli prépost lett, Tamás az ő pártfogásával tanulhatott a domonkosoknál, majd Boroszlóban (Wroclaw), Krakkóban, Padovában és Ferrarában. Hazatérve Hunyadi Mátyás környezetébe került, a király figyelmét a sziléziai hadjárat idején, Boroszló ostroma alatt adott tanácsaival keltette fel. Előbb a kancelláriában kapott hivatalt, majd 1480-ban elnyerte a bátyja és Janus Pannonius által is viselt titeli prépostságot, idővel a király titkára és bizalmasa, királyi tanácsos és győri érsek lett.

Mátyás halála után a gyenge és erélytelen II. Ulászló mellett ő töltötte be a kancellári posztot, s „második királyként” emlegették. 1497-ben megszerezte a leggazdagabb magyar egyházi javadalmat, az egri püspökséget, amit még abban az évben elcserélt a nagyobb befolyást jelentő esztergomi érsekségre az alig 15 éves Estei Hyppolittal. Beatrix királyné unokatestvére nyolcévesen lett Magyarország prímása, de természetesen az egyházmegyét nem kormányozhatta, viszont bevételeivel rendelkezett, s 1493-ban már haza is tért Itáliába. A pápa három év múlva megküldte Bakócznak a bíborosi kalapot, 1510-ben konstantinápolyi pátriárkává nevezte ki. Az immár európai tényezőnek számító Bakócz ügyesen lavírozott a folytonosan változó hatalmi szövetségek között, a pápa és a keresztény uralkodók ellentéteinek csitítására, békítésére törekedett, így egyre több lekötelezettre tett szert.

A betegeskedő II. Gyula pápa 1512-ben zsinatot hívott össze, Rómába. A tanácskozás egyik nagy eseménye Bakócz diadalmas bevonulása volt: a város feldíszítve fogadta, emberei pedig bőkezűen szórták az aranyat az ujjongó nép közé. A pápa 1513 elején meghalt, Bakócz ezután az egyház és a pápai állam egyik ideiglenes kormányzója, s az egyetlen magyar lett, aki valaha is pápaválasztás esélyesének számított. A diadaltól azonban ellenfelei – köztük az egyébként ősellenség Medici és Fugger bankárház – összefogása elütötte. Szent Péter trónjára a konklávé második szavazásán végül egy Medici került, aki a X. Leó nevet vette fel – utalásként a szent pápára, aki annak idején megmentette Rómát a barbár hunoktól. Érdekesség, hogy X. Leó volt az utolsó egyházfő, aki megválasztásakor még nem volt pap, csak négy nappal később szentelték fel.

Bakócz csalódottan, pápai legátusként tért haza, kezében a török elleni keresztes háborúra felhívó bullával. 1514 elején tízezrek sereglettek össze Budán, de végül Dózsa György vezetésével nem a pogány, hanem földesuraik ellen indultak meg. A véres harcok árán levert felkelésért sokan Bakóczot tették felelőssé, akinek befolyása II. Ulászló két évvel később bekövetkezett halála után tovább csökkent. Hatalmas vagyona viszont megmaradt, ebből sokat költött diákok iskoláztatására, könyvekre, művészetekre. Befejeztette az egri székesegyház szentélyét és Esztergomban megépítette a róla elnevezett vörös márvány kápolnát, egyik legszebb fennmaradt reneszánsz emlékünket. (Amikor 1594-ben a török kézen lévő esztergomi vár ostroma alatt a lőportárként használt székesegyház felrobbant, egyedül a kápolna maradt csodával határos módon épségben. Az új bazilika építésekor 1600 darabra szedték szét, és tájolását megváltoztatva illesztették be a székesegyházba.)

A köszvénytől gyötört, betegeskedő Bakócz élete utolsó éveit szinte teljes visszavonultságban töltötte. 1519-ben szélütés érte, s 1521. június 15-én halt meg Esztergomban. A róla elnevezett kápolnában temették el, kincseiből főpapi lánca, keresztje, kelyhe, miseruhája és graduáléja maradt fenn. Szülővárosában, Erdődön (ma Ardud, Románia) szobra áll. Herczeg Ferenc Az élet kapuja címmel regényt, Tóth-Máthé Miklós A nagyrahivatott címmel történelmi drámát írt róla. Az idei évforduló alkalmából Esztergomban emléknapot tartottak, amelyen első alkalommal vetítették le a Tóth-Máthé Miklós műve alapján készül tévéjátékot.

(MTI)

Iratkozzon fel hírlevelünkre!