Bécsi szír püspök: Ökumenikus összefogásra van szüksége a keresztény világnak

Legfőbb célunk egységbe kovácsolni a nyugati és a keleti kereszténységet – bécsi szír püspök a Vasárnapnak.

Emanuel Aydin a mostani Törökországhoz tartozó egykori szír keresztény Mardin városból származik. Teológiai tanulmányait a mardini szír kolostorban kezdte el, majd Bécsben folytatta. Rómában elvégezte az egyházügyi és polgári szakot, doktoriját az egyházi házassági törvénykezésből írta. Aydin püspök fontos szerepet vállalt a migrációban élő szír keresztények összefogásában. Számos karitatív szervezet alapítója és aktív tagja. Meggyőződése, hogy a keresztény világnak összefogásra van szüksége, hogy átvészelje ezt a válságos időszakot.

– Törökországból származó szír ortodoxként milyen volt kereszténynek lenni a kis-ázsiai országban?

Kis-Ázsiában az elmúlt száz évben rohamosan csökkent a keresztények lélekszáma. Sokan az elmúlt ötven évben hagyták el hazájukat abban reménykedve, hogy jobb élet vár rájuk Európában. Számos okból hagyták el őseik földjét, de talán a legnagyobb probléma a megélhetés volt. A törökországi keresztények vágytak a nyugati jólétre. Mivel az elvándorlás még mindig tart, ezért nehéz megbecsülni a kis-ázsiai keresztények számát. A török hivatalos adatok szerint a lakosság egy százaléka tartozik valamelyik keresztény egyházhoz, vagyis nyolcvanezer emberről beszélhetünk. Meggyőződésem, hogy ez a szám kevesebb, és inkább kevesebb mint ötvenezren vannak Jézus követői Törökországban. Túlnyomó többségük Isztambulban él, kereskedelemmel és ötvösmunkával foglalkozik.

– Az Oszmán Birodalom végnapjaiban mi történt pontosan a keresztényekkel, azon belül a szír, asszír és káld közösségekkel?

– Az Oszmán Birodalom utolsó éveiben számos konfliktus történt, mely sok vitát és feszültséget okozott a térségben élő népcsoportok között. Voltak olyan népek, akik a félelmet kihasználva olyan politikai ideológiákkal jöttek elő, aminek következtében népirtások történtek. Emberek ezreit ölték meg vagy kényszerítettek a menekülésre. Sok családot akaratuk ellenére kitelepítettek őseik földjéről, így sok települést és földet veszítettek el. A szír, asszír és káld közösségek idővel kénytelenek voltak elfogadni helyzetüket és lenyelték a keserűség és fájdalom mérgét.

– Az ankarai vezetés politikája hogyan befolyásolja a törökországi keresztényeket?

– Meglepő módon az elmúlt években azt vettük észre, hogy Erdogan elnököt érdekli a kisebbségek kultúrája és öröksége. Az isztambuli keresztények szabadon mozoghatnak és dolgozhatnak. Viszont a népességfogyás nem állt le. Amikor fiatal gimnazista voltam a dél-törökországi Tur Abdin térségben közel hetvenezer keresztény élt. Ma alig vannak ötezren, ebből háromezer szír és kétezer örmény és káld keresztény. Viszont keményen dolgoznak azon, hogy felélesszék a szír nyelvet és kultúrát. A fiatalok aktív egyházi és társadalmi életet élnek.

– Igaz, hogy korábban erőszakkal áttérített muszlim családok visszatérnek a szír keresztény gyökereikhez?

– Valóban nagyon sok olyan muszlim van, akinek ősei keresztények voltak. Én is találkoztam Európában olyanokkal, akik a mai Törökországból származnak, és tisztában voltak a keresztény felmenőikről. Voltak olyan kurd és alavita családok, amelyek szintén büszkén vallották, hogy őseik Jézus tanítását követték.

– Mit gondol van jövője a közel-keleti keresztény közösségeknek, vagy az elmúlt kétszáz év tapasztalataiból kiindulva eltűnnek Jézus követői a térségből?

– Jól tudjuk, hogy a Közel-Kelet országai gazdagok az ásványi kincsekben és a mezőgazdaságban. Geopolitikailag stratégiai helyen terülnek el. Ezen okokból nincs stabilitás a régióban. Az elmúlt tíz évben káosz söpört végig, amiben milliók haltak meg vagy menekültek el. Az instabilitás, a biztonság hiánya és a remény elvesztése miatt sajnálatos módon a megmaradt keresztények is fontolóra veszik, hogy nyugatra távozzanak.

Háborús körülmények között, nagyon nehéz beszélni a keresztények jövőjéről.

Hála Istennek, a keleti egyházak sokat segítenek a híveiknek. Őszentsége II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárka minden erejével azon van, hogy a megmaradt keleti keresztények megőrizzék jelenlétüket a térségben, és megtartsák kultúrájukat és vallásukat. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a keresztény népek fontos szerepet töltöttek be a térség fejlődésébe. Arányukhoz képest sokkal több mindent tettek hazájukért, mint más közösségek.

Az etnikai viszályok áldozatai vagyunk – iraki keresztény parlamenti képviselő a Vasárnapnak

A reményem még nem múlt el, hogy egyszer a béke fénysugara fogja bevilágítani az egész keletet, és nem hiába tartottak ki kétezer éven keresztül a közel-keleti keresztények. Remélem eljön az az idő, amikor minden keleti keresztény hazatérhet. Nem tudnám ezt a térséget elképzelni keresztények nélkül.

 A kereszténység adja a keleti vallások és kultúrák lelkét.

– Hogyan ítéli meg a nyugati államok szerepét a közel-keleti keresztények kivándorlásában?

– A múlt század hatvanas éveiben a nyugati világ gazdasági felemelkedésen ment keresztül. A munkaerőigényük hirtelen megugrott, és nem tudták, vagy nem akarták saját erőforrásaikból megoldani a hiányt, így Európa bevándorlók millióit fogadta be, hogy kielégítse a munkaerőpiacát. A bevándorlók túlnyomó többsége muszlim, de voltak bőven keresztények is, akik a nagyhatalmak által gerjesztett konfliktusok miatt nem tudtak boldogulni hazájukban. Ezért sok keresztény, ha nem is közvetlenül, de a nyugati országok elhibázott politikája miatt hagyta el otthonát.

– Miért döntött úgy, hogy a papi hivatást választja?

– Athenagorasz konstantinápolyi pátriárkának köszönhetően 1970-ben Bécsben folytathattam tanulmányaimat. A helyi katolikus egyházból meghívást kaptam a Pro Oriente karitatív szervezet megalapításához. Majd egy évvel később meglátogatott minket őszentsége III. Jákob Ignác pátriárka, és arra kért engem, hogy válaszam a papi hivatást. Az egyházfőnk szerint alkalmas voltam a feladatra, hiszem nem csak jó kapcsolatokat építettem ki a bécsi keresztény közösségekkel, hanem nálunk családi tradíció Isten szolgálatába állni. Istentől kapott erővel elfogadtam a szent küldetést, és arra kértem a pátriárkát, imádkozzon értem, hogy az Úr bölcsességgel és türelemmel áldjon meg. A következő évben Libanonba utaztam, hogy a papi ordináció útjára lépjek. Hivatalosan 1973. december 16-án szenteltek pappá, és az Emmanuel nevet kaptam. Bécsben megalapítottam Európa első Szent Efrém névre keresztelt templomát. Majd elkezdődött a nemzetközi szolgálatom is. Franz König bécsi érsek sokat segített a Pro Oriente szervezetnek, hogy létrejöjjön az egyházak közötti párbeszéd.

– Ausztriában hányan vannak a keleti keresztények?

– A Közel-Keleten zajló háborúk és üldöztetések miatt számuk folyamatosan növekszik, ezért nehéz pontos adatot mondani. Becslések szerint tizenötezer keleti származású keresztény él Ausztriában. Egész Nyugat-Európában ez a szám félmillió feletti.

– Közel ötven éve megalapította  a Közép-európai Szíriai Ortodox Egyházmegyét. Az egyháznak mi a feladata a migrációban?

– Amióta Európában élek, ezért dolgozom, hogy egyben tartsam közösségünket, és minél szorosabb kapcsolatot teremtsek az egyház és a migrációban élő hívek között. III. Jákob Ignác pátriárkával, Sourius Zakka Aivas püspökkel és Youhanna Ibrahim atyával azon munkálkodtunk, hogy kiépítsük az európai egyházmegyéket. Így alakult meg 1975-ben a skandináv egyházmegye, majd egy évvel később hollandiai központtal  létrejött a közép-európai egyházmegye, aminek vezetője Mariolius Isa Cicek püspök lett. Ezek után számos templomot építettünk szerte a kontinensen, amik köré megalakulhattak a közösségek is.

Az egyháznak elengedhetetlen szerepe van a vallás és az identitás megőrzésében.

Fontosnak tartottuk még, hogy a kulturális identitást megőrző intézmények is létrejöjjenek, hogy a fiatal generáció megtanulja a szír-arámi nyelvet és őseik kultúráját. Ennek tükrében Bécsben megalapítottam a szír-arámi és német nyelven megjelenő Nohro magazint, de majd minden közösségnek és egyházmegyének lett saját kommunikációs felülete, amin keresztül elérte a híveit.

– Számos karitatív szervezet tagja és vezetője, milyen feladatok mentén segítik a keleti keresztényeket?

– Valóban sok szervezetben tevékenykedtem. Koromnál fogva többségében már nem vállalok feladatot, de ökumenikus szolgálatot még mindig aktívan vállalok. Célunk, a szoros kapcsolatok és párbeszédek megteremtése az egyházak és a vallási közösségek között. Ez nem csak az Európában élő őshonos, illetve a  bevándorolt keresztényeknek fontos, hanem a szülőföldjükön maradt keleti keresztények hétköznapi életét is megkönnyítheti, ha a többségi társadalom elfogadja őket.

Ilyen szervezet a Christien Solidarity International (CSI), amelynek neve azóta Christen in Not (CIN) módosult, és legfontosabb feladata, hogy figyelemmel kíséri a világban üldöztetésnek kitett keresztény közösségek sorsát. A szervezet iskolákat, bölcsődéket, egészségügyi és kulturális intézményeket, továbbá munkalehetőséget teremt azoknak az üldözött hittestvéreinknek, akikről senki nem gondoskodik.

– Milyen célból jött létre a Pro Oriente?

– A szervezetet 1964-ben hívta életre Franz König bécsi katolikus érsek, azóta kiemelt társadalmi és egyházi státusznak örvend. Az intézmény azon munkálkodott, hogy a történelem során a keresztény egyházak között kialakult nézetkülönbségeket megszüntesse, egyenlőséget teremtve a katolikus és az ortodox világ között. Legfőbb célunk egységbe kovácsolni a nyugati és a keleti kereszténységet. Szolgálatunkkal Jézus Krisztus parancsolatát akarjuk teljesíteni: Legyenek mindnyájan egyek. Amint te, Atyám bennem vagy s én benned, úgy legyenek ők is eggyé bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem. János 17: 21

A keresztény világnak soha a történelme során még nem volt akkori szüksége az ökumenikus összefogásra, mint most.

Ezért is külön köszönetet szeretnék mondani Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, akit mélységesen tisztelek, amiért kormánya élén segíti az elnyomásban élő keleti keresztény testvéreink megmaradását.

Kassab Adonis

Iraki püspök a Vasárnapnak: Ferenc pápa látogatása reményt adhat a keleti keresztényeknek

A kereszténység nem egy vallás, hanem maga az élet – Youssef kopt atya a Vasárnapnak

Egy terrortámadás után döntöttem el, hogy a papi hivatást választom

Kiemelt képünk forrása az Assyrian TV

Iratkozzon fel hírlevelünkre!