A kihalás szélére sodródtak az iraki keresztények

A belpolitikai konfliktusok, iszlamisták által elkövetett pogromok, illetve a bizonytalan megélhetés miatt a XXI. században eddig több mint egymillió őshonos iraki keresztény hagyta el szülőföldjét.

A történelem zűrzavaros évszázadainak ellenére, bár megfogyatkozva, de kétezer éven át sikerült fennmaradnia az iraki keresztényeknek. Viszont a XXI. század első két évtizede soha nem látott üldöztetést és mészárlást hozott az őshonos asszír, káld és szír közösségeknek, melynek következtében kis híján teljesen eltűntek Mezopotámia területéről az őshonos keresztények.

Irakban az utolsó hivatalos népszámlálást 1987-ben tartották. Az akkori adatok szerint közel 1.5 millió keresztény élt Irakban. Ami nem pontosan tükrözi az iraki keresztények lélekszámát, mivel a nyolc évig tartó iraki-iráni háború miatt tízezrek menekültek le főként az Egyesült Államokba és a skandináv országokba.

Szaddam Husszein rendszere alatt Jézus követői megtört közösségként voltak számon tartva. A pánarab és iszlám ideológiát követő iraki Baath párt minden úton próbálta elnyomni és asszimilálni az etnikailag is eltérő keresztényeket. Az asszír, káld és szír közösségek által beszélt új-arámi nyelvet törvényileg korlátozták. A keresztény családoknak megtiltották, hogy ősi szír, akkád, vagy babilóniai nevet adjanak gyermekeiknek.

Még Szaddam helyettese, Tariq Aziz  – aki káld katolikus családban született és a Mikhail nevet kapta – is kénytelen volt nevét megváltoztatni, hogy elkerülje a baathista arab nacionalisták támadásait.

 

Szaddam bukása káoszt hozott Iraknak

A 2003-as amerikai invázió elsöpörte a Baath párt rendszerét, megbuktatva Szaddam Husszeint – ennek következtében Irak káoszba fulladt. A több évtizedes szunnita-síita, illetve arab-kurd ellentétek felszínre törtek. 

 A belpolitikai viszályok miatt meggyengült Irakban a központi vezetésnek befolyása és hatalma egyre csökkent az országban, aminek következtében  gyorsan elterjedtek a szélsőséges iszlamista ideológiák. Az elszegényedett és a kisebbségek ellen feltüzelt szunniták soraiból megalakult az Al-Kaida iraki szárnya, ami a elsősorban a fegyvertelen,  támogatás nélkül maradt védtelen keresztény közösségeket vette célba.

Még az Iszlám Állam megjelenése előtt  Moszulból kétszer is el kellett menekülniük a keresztényeknek, mivel a szunnita többség asszisztált az Al-Kaida fegyvereseinek, hogy betörjenek a városba.

 A szélsőséges ideológiát követő városvezetők számos iraki városban előírták a keresztény nők számára a muszlim ruha viselését. A keresztény férfiakat a dzsizját, vagyis a nem muszlimokra kiszabott különadó megfizetésére kötelezték.

Az amerikai vezetés által megvalósított új iraki demokratikus rendszer nem volt képes a gyakorlatban is betartatni az alkotmányos rendet. A társadalmi támogatást nem élvező központi vezetés képtelen volt biztosítani a vallási és etnikai kisebbségek jogait.

Nicodemus Daoud Matti Sharaf, Moszul szír ortodox érseke szerint az iraki keresztények eltűnéséért a tehetetlen európai vezetők is felelősek. Az iraki egyházvezető úgy véli,

a nyugati világ emberi és szabadságjogokért harcoló szervezetei teljesen közömbösen maradtak a térségben zajló keresztényüldözéssel kapcsolatban.

Hivatalos adatok nincsenek, de egyes becslések szerint akár félmillió iraki keresztény is elhagyhatta hazáját az Iszlám Állam megjelenése előtt. Nagyobbik részük, több mint háromszázezer személy az akkor még háborúsmentes Szíriába, kisebb részük pedig Jordániába, illetve Európába menekült.

 
Az Iszlám Állam rémuralma

2014 június 10-én az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentős katonai ellenállás nélkül elfoglalta Moszul városát, majd pár hét alatt megszállta az egész Ninivei-fennsíkot.

A terroristák Moszulban negyvenöt, a Ninivei-fennsíkon pedig százhúsz templomot és kolostort pusztítottak el. A terrorszervezet rémuralma alatt egyszerűen kivégezték vagy elüldözték a megmaradt keresztények több mint 80 százalékát.

Áttérsz, fizetsz, elmenekülsz vagy meghalsz! Ezek a lehetőségei maradtak a Jézus-hívőknek Észak-Irakban.

Mivel már Bagdadban és a főként síiták lakta Dél-Irakban sem voltak biztonságban, ezért a keresztény családok a kurdok által ellenőrzött Erbilben létrehozott menekülttáborban húzták meg magukat, arra a lehetőségre várva, hogy külföldre menekülhessenek. Egyházi és civil szervezeteken keresztül keresztények tízezrei kaptak menedékjogot, főként Svédországban és Kanadában.

Nicodémus moszuli ortodox érsek szerint a ninivei keresztények mindig barátsággal fogadták az odatelepült idegeneket, de az évszázadok alatt kisebbségbe kerültek, és most már nem maradt számukra más lehetőség, mint a menekülés vagy a halál. Az érsek szerint hasonló folyamat zajlik Nyugat-Európában, és könnyen megeshet, hogy pár évtized alatt a keresztény Európában a muszlimok, azon belül a szélsőséges irányzatok követői kerülhetnek többségbe.

 

A háború végeztével nem ért véget a keresztények szenvedése

Az iraki hadsereg és a velük szövetséges milíciák 2019-re szinte teljesen felszámolták az Iszlám Államot, az iraki kereszténység központjaként számom tartott a Ninivei-fennsíkra mégsem mernek hazatérni az elmenekült emberek. A szélsőséges szunnita csoportok helyett most a déli területekről és Iránból érkező síita milíciák használják ki a helyzetet, és követnek el támadásokat a hazavágyó családok ellen .

Louis Raphael Sako káld katolikus pátriárka a Rudaw TV-nek adott interjúban elmondta: a dzsihadisták elől elmenekült keresztények nem fognak visszatérni otthonaikba, mivel a közbiztonság a mai napig nem állt helyre. Az emberek elvesztették bizalmukat szomszédaikban, mivel sok esetben a síita shabakok önhatalmúlag eltulajdonították ingatlanjaikat és javaikat.

Yonadam Kanna parlamenti képviselő szerint az iraki keresztények  egyik legnagyobb problémája, hogy nincs megfelelő képviseletük a törvényhozásban. Bár az iraki alkotmány előírja a lélekszámarányos parlamenti kvótát, különféle joghézagok miatt a legalább 15  helyett alig 2-3 keresztény politikus tud bekerülni az iraki törvényhozásba.

Az etnikai viszályok áldozatai vagyunk – iraki keresztény parlamenti képviselő a Vasárnapnak

Az első demokratikus választáson, keresztényként csak én tudtam mandátumhoz jutni – mondta az iraki politikus az Al-Akhbariya arab csatornának. Megfelelő politikai képviselet nélkül a keresztények utolsó reménye is elszáll, ami visszafordíthatatlan demográfiai változásokat von maga után.

 Az elmúlt években az iraki keresztények száma 83 százalékkal csökkent!

Egy tavalyi felmérés szerint az arab országban élő keresztények majd 90 százaléka nem érzi magát biztonságban, és közel kétharmaduk attól tart, hogy a következő években egy az Iszlám Államhoz hasonló iszlamista szervezet fog felbukkanni Irakban.

Bashar Warda Erbil, káld püspöke szerint az elmúlt években egymillió iraki keresztény hagyta el szülőföldjét, és valószínűleg soha nem is fog visszatérni oda – közölte a Russia Today arab nyelvű oldala.

Az iraki püspök úgy véli, országában alig néhány százezer keresztény maradt, többségük csak anyagi okok miatt nem tudja elhagyni a térséget. Hozzátette: akik úgy döntöttek, hogy földjükön maradnak, minden bizonnyal mártírhalált fognak halni…

Kihalás szélére sodródott az iraki kereszténység, ami a világ egyik legrégebbi intézménye – jelentette ki a káld püspök.                       

Warda azzal vádolja a nyugati politikusokat, hogy azért nem mernek kiállni a közel-keleti keresztények mellett, mert akkor egyesek iszlamofóbiával és rasszizmussal vádolnák meg őket…

 

Helyben kell őket segíteni

A közel-keleti keresztény egyházi vezetők az évek alatt több fórumon is hangoztatták álláspontjukat, miszerint a keleti kereszténység megmaradásának kulcsa, hogy helyben kell megsegíteni Krisztus követőit. 

II. Efrém Ignác, a Szír Ortodox Egyház vezetője szerint a magyar kormány egyedülálló módon áll ki az üldözött keresztények mellett. A magyar politikusok nyíltan beszélnek a keresztényüldözésről, nem szégyellik kimondani az igazságot. Magyarország elsőként és máig egyedüliként külön államtitkárságot hozott létre azzal a céllal, hogy megsegítse az üldözött keresztényeket. Számos programot és projektet valósítottak már meg, ami példát mutat a többi országnak.

Magyarország példáját követik a nagyhatalmak és a nyugati országok – II. Efrém szír ortodox pátriárka a Vasárnapnak

Reményt adhat a pápai látogatás 

– Egy ideje félelemben élünk, de reményben is – jelentette ki Louis Sako káld pátriárka, miután híre ment Ferenc pápa iraki látogatásának. A babilóniai káld katolikus egyház vezetője az ország újjászületése jelének, „egy új Karácsonynak” nevezte a pápa márciusra tervezett látogatását.

A patriárkátus arra kérte híveit, hogy január 17-étől a vasárnapi szentmiséken közösen imádkozzanak a Szentatya sikeres látogatásáért. Az iraki egyházfő már december elején az iraki néphez intézett levelében azt kérte, hogy megfelelően készüljenek fel a pápa érkezésére, ami nem turisztikai utazás lesz, hanem egy zarándoklat, amely elhozza a vigasz üzenetét.

Ferenc pápa a koronavírus-járvány kitörése óta nem hagyta el a Vatikán területét. A globális egészségügyi vészhelyzet miatt tizenöt hónap után a Szentatyának ez lesz az első külföldi útja.

A tervek szerint Ferenc pápa március 5-e és 8-a között tartózkodik majd Irakban, ahol ellátogat Bagdadba, az Ábrahám próféta emlékét őrző Ur-síkságra, majd meglátogatja az erbili, moszuli és bakhdidái keresztény közösségeket. A káld katolikus pátriárka reményeit fejezte ki, hogy a pápalátogatás nemcsak a keresztény településeket érinti, hanem a Szentatya elutazik majd a síiták szent városába, Nedzsefbe is.

 

Kassab Adonis

 

Többet szeretne tudni az iraki keresztények helyzetéről? Ide kattintva tovább olvashat

Tavaly 340 millió keresztényt üldöztek

Azbej Tristan: Nem hagyjuk magukra a szükséget szenvedőket

Irakba utazik márciusban Ferenc pápa

Iratkozzon fel hírlevelünkre!