„Befejezve hivatali időmet az Egyesült államok 45. elnökeként büszkén állok önök előtt amiatt, amit közösen elértünk” – mondta Trump a helyi idő szerint kedd délután közzétett, előre rögzített videoüzenetben.

A büszkeségre okot adó vívmányok között említette az elnök a 2017-ben elfogadott adócsökkentéseket, a gazdaság neki köszönhető fellendülését, a külpolitikában Jeruzsálem Izrael fővárosaként való elismerését, Izrael és néhány arab ország kapcsolatainak normalizálását, amelyet az ő kormánya hozott tető alá.

„Új életre keltettük a szövetségeinket és felsorakoztattuk a világ nemzeteit Kínával szemben, ahogy senki korábban” – mondta. „Különösen büszke vagyok arra, hogy évtizedek óta én vagyok az első elnök, aki nem indított új háborút” – tette hozzá.

Kijelentette továbbá, hogy az Egyesült Államok gazdaságilag minden más országnál jobban teljesített a koronavírus járvány idején.

„Ezen a héten új kormányt iktatunk be, és imádkozunk, hogy sikerüljön neki Amerikát biztonságban és jómódban megtartani” – mondta videobeszédében Trump. „A legjobb kívánságainkat küldjük és szerencsét is kívánunk nekik”

hirdetés

– tette hozzá.

A távozó elnök említést tett a szövetségi törvényhozás épületének január 6-ai ostromáról is, amely miatt a képviselőház másodszor is alkotmányos felelősségre vonási eljárást indított ellene, kijelentve, hogy „a Capitoliumunk elleni támadás minden amerikait elborzasztott. A politikai erőszak támadás minden ellen, amit mi mint amerikaiak becsben tartunk. Ezt sohasem szabad eltűrni” – hangoztatta.

„Most, hogy arra készülök, szerda délben átadjam a hatalmat egy új kormánynak, azt akarom, tudjátok: a mozgalom, amelyet elindítottunk, csak a kezdet”

– mondta Trump. „Hűséges és örömteli szívvel, és bizakodással távozom erről a magasztos helyről és azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy hazánk és gyermekeink számára a legjobb még előttünk van” tette hozzá.

Trump búcsúbeszédével szinte egy időben érkezett Washingtonba Joe Biden és leendő alelnöke, Kamala Harris, hogy részt vegyenek a szerdai beiktatáson. Az ünnepélyes eseményen Donald Trump nem lesz ott, még a ceremónia előtt floridai birtokára, Mar-a-Lagóba távozik szűk környezetével.

Biden 17 rendeletet hoz közvetlenül hivatalba lépése után

Kampányígéreteit teljesítendő tizenhét rendelet ír alá már a beiktatása napján, szerdán Washingtonban Joe Biden megválasztott amerikai elnök, egyebek mellett országának a párizsi klímaegyezményhez és az Egészségügyi Világszervezetbe (WHO) való visszatéréséről, valamint a bevándorlás kérdéséről – közölték szerdán a politikus tanácsadói.

Az Egyesült Államokban eddig 400 ezer halálos áldozattal járó koronavírus-járvány korlátozása érdekében az új elnök rendeletet ad ki a kötelező maszkviselésről a szövetségi intézményekben, és a szövetségi alkalmazottak számára. Antony Fauci legfőbb amerikai járványügyi szakértő már csütörtökön felszólal az Egyesült Államok nevében a WHO végrehajtó tanácsában – közölte szerdai sajtótájékoztatóján új kormányzat Covid-19-járvánnyal kapcsolatos erősfeszítéseinek összehangolásáért felelős Jeff Zients.

A bevételi forrásukat elvesztők számára az elnök rendeletben hosszabbítja meg a kilakoltatásra és a szövetségi forrásból fizetett diákhitelek törlesztésére elrendelt moratóriumot.

A demokrata párti politikus, aki elnöksége egyik fő kérdésévé tette az általános felmelegedés elleni harcot, már szerdán levelet küld az ENSZ-be, hogy az Egyesült Államok egy hónapon belül ismét csatlakozhasson a párizsi klímaegyezményhez

– jelentette be Gina McCarthy, az új elnöki csapat éghajlati kérdésekben illetékes vezetője.

Az új elnök visszavonja az előző kormányzat klímaváltozással kapcsolatos deregulációs intézkedését is, így a Donald Trump távozó elnök által az Egyesült Államok és Kanada között építendő Keystone XL kőolajvezeték építésének vitatott tervére kiadott engedélyt, és moratóriumot rendel el az Alaszkai Természetvédelmi Rezervátum területén a Trump-kormányzat által nemrég engedélyezett kőolaj- és földgázkitermelési fejlesztésekre.

Biden ígéretet tett arra, hogy elindítja az Egyesült Államot azon az úton, amelyen 2050-ig elérhetik az általános felmelegedését felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának zéró szintjét. A harc nem lesz egyszerű, tekintettel az egyesült államokbeli politikai megosztottságra, a fosszilis üzemanyagokat kitermelő cégekre és az amerikai politika miatt aggódó nemzetközi partnerekre – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.

Donald Trump tavaly léptette ki országát a 2015-ben Párizsban aláírt nemzetközi klímaegyezményből, azzal érvelve, hogy az túl sokba kerül az amerikai gazdaságnak és kevés kézzelfogható előnye lesz.

A bevándorlási politika terén Biden szintén Donald Trumppal ellentétes utat követ, aki elnöksége egyik prioritásává tette az illegális bevándorlás elleni harcot.

Biden visszavonja az elődje által meghozott vitatott bevándorlási rendeletet, amely megtiltotta a belépést az Egyesült Államokba a muzulmán többségű országok állampolgárai számára. Ez az intézkedés „idegengyűlöletben és vallási ellenségeskedésben gyökerezik”

– mondta Jake Sullivan, a Fehér Ház leendő nemzetbiztonsági tanácsadója.

A demokrata párti elnök “ünnepélyesen kihirdeti” a Mexikóval közös határon épülő, a védelmi minisztérium költségvetéséből finanszírozott fal munkálatainak felfüggesztését is.

Ezzel párhuzamosan Joe Biden bevándorlási törvénytervezetet nyújt be a kongresszusba, amely több mint 700 ezer, még gyermekként illegálisan az Egyesült Államokba érkezett fiatal és más rendezetlen helyzetben lévő bevándorló számára kínálja fel a bizonyos időkorlátok és feltételek melletti honosítás lehetőségét.

A reformtervezet előirányozza egyebek mellett pótlólagos források – négy év alatt 4 milliárd dollár – biztosítását a határőrizet megerősítéséhez Salvador, Guatemala és Honduras határán, illetve a három ország számára nyújtandó segélyprogramhoz, ezekből az országból érkezik ugyanis a legtöbb bevándorló és menekült.

Az új elnök fellép a faji egyenlőtlenségek elleni is: rendeletet ír alá, amelyben arra utasítja a szövetségi hivatalokat, vizsgálják felül a programjaikban és politikájukban meglévő egyenlőtlenségeket

– közölte Susan Rice, a Belpolitikai Tanács leendő igazgatója.

A tanácsadók szerint a szerdai intézkedéseket további rendeletek és kihirdetések követik a következő napokban.

(MTI)

Kiemelt képünk forrása: MTI/AP/Evan Vucci