Halódik a demokrácia a világ két végén – Kínában is tűzzel-vassal küzdenek ellene

A hong kongi rendőrség több mint 50 embert tartóztatott le január 6-án, szerdán, amiért megsértették Kína „nemzetbiztonsági törvényét”. Az ország leghíresebb demokrácia-párti keresztény aktivistái, politikusai is a letartóztatottak között vannak – közölte a Catholic News Agency.

A letartóztatásokat egy nem hivatalos „előválasztások” apropóján szervezték, az ellenzék ugyanis ilyen módon állította ki jelöltjeit. Az eseményt tavaly júliusban tartották – közel 600 000 fős részvétellel – az eredendően tavaly szeptemberre tervezett hong kongi parlamenti választásokra készülve. A választást a koronavírus-helyzetre való tekintettel elhalasztották.

A kínai külügyminisztérium szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy az intézkedés szükséges volt, ugyanis a „külső erőket és egyéneket, akik aláássák Kína stabilitását és biztonságát”, meg kell állítani.

A hong kongi kommunista vezetés gyakorlatilag egy mozdulattal lesöpörte a parlamenti választások esélyes ellenzéki jelöltjeit.

Az angliai központú Hong Kong Watch megfogalmazása szerint ez a „tisztogatás jóformán a teljes demokrácia-párti tábort” eltüntette.

Az UCA News jelentése szerint a letartóztatottak közt lévő John Clancey amerikai ügyvéd az első olyan nem kínai állampolgár, akit a kínai nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva vettek őrizetbe.

Az előválasztások megszervezését segítő keresztény és demokráciapárti Benny Tait is elfogták; Joshua Wong diákaktivistának otthonába hatoltak be a rendőrök. Wong már korábban is szembenézett a kommunista államhatalommal, rá már ki is szabták büntetését.

A 2020 július elsején életbe lépő új nemzetbiztonsági törvény értelmében a letartóztatott emberekre akár 10 év börtönbüntetést is kiszabhatnak.

 

Hong Kong esetében Kínától független rendelkezésekről beszélhetünk, mivel amikor 1997-ben Kína visszakapta az addig brit kolóniaként funkcionáló régióközpontot, sikeresen megegyeztek az országvezetéssel egy némileg független és önálló törvénykezési és gazdasági rendszerről. 

 

John Tong Hon bíboros korábban kifejezte, hogy szerinte nem csorbulhat az emberek alapvető vallásszabadsághoz való joga a nemzetbiztonsági törvény által. Tavaly júniusban ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: 

„A nemzetbiztonsági törvénynek semmilyen hatása nem lesz a vallásszabadságra, mivel az Alaptörvény 32-es cikkelye garantálja a vallásszabadságot, és van lehetőségünk nyíltan prédikálni, misézni és egyéb vallásos eseményeken részt venni.”

Ezzel szemben a hónapokban a Hong Kongi Egyházmegye olyan direktívákat szabott ki a katolikus iskolákra vonatkozólag, melyekben megkövetelik, hogy segítsék elő a nemzeti identitást erősítő értékek és szimbólumok tiszteletét, úgy mint a zászló, vagy a nemzeti himnusz – ezzel egyidőben meggátoltak egy katolikus demokrácia párti reklám- és imakampányt, amelyet a helyi újságok lapjain terjesztettek volna.

A keresztény demokráciapárti aktivisták letartóztatása egyébként nem újkeletű jelenség Kínában.

Tavaly augusztusban közel 200 rendőr tartóztatta le Jimmy Lai katolikus médiaszereplőt,

aki Hong Kong demokráciájáért küzdött az elmúlt három évtizedben. Vele együtt tíz kollégáját is elvitték, akik a Lai által 1995-ben alapított Apple Daily újságnál dolgoztak.

Tong bíboros az eseményeket követően figyelmeztette a helyi papságot, hogy ne politizáljanak prédikációikban.

Joseph Zen bíboros, Hong Kong emeritus püspöke azonban arra figyelmeztet, hogy Lai letartóztatása, a hong kongi újságírók politikai megfélemlítése csupán egy részét képezi annak a nagyszabású tervnek, amellyel a kínai kormány szisztematikusan bontaná le az egyén szabadságát, a vallásszabadságot.

 

Hszi Csin-ping bölcsességei lesznek a kötelező tananyag a kínai egyetemeken

Sorra vetetik le a kereszteket a kínai templomokról

A járványt használja Kína a keresztények ellen