Szakály: A trianoni békediktátum tragédiája nemzeti összetartozássá nemesedett

„Nagyon sajnálatosnak érzem, hogy éppen idén, amikor a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára emlékezünk, akkor nem lehetünk együtt. Az emlékezések döntő többségét – érthető okokból – el kellett halasztani vagy az online térbe kellett költöztetni. Akkor, amikor a trianoni békediktátum tragédiája hosszú idő után a nemzeti összetartozássá nemesedett” - nyilatkozta lapunknak adott interjújában Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója.

– Mi az aktualitása az október 20-21-én megtartandó, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár által szervezett konferenciának?

– Az 1919-1920, a Trianonhoz vezető út című konferenciánkat eredetileg márciusban rendeztük volna meg, azonban a járványveszélyre tekintettel el kellett halasztanunk. Ugyanezen okból a rendezvény helye is megváltozott; eredetileg az Országházban zajlott volna, de a pandémia miatt a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár épülete ad majd helyet neki (persze a járványügyi előírások szigorú betartása mellett). Korlátozott számban – előzetes regisztrációt követően – tudunk látogatókat is fogadni. A konferenciát természetesen online is közvetítjük intézetünk honlapján.

Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója (Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu)

Fontos a virtuális tér, de az az igazi, amikor ténylegesen együtt lehetnek az emberek – főleg egy ilyen téma kapcsán. Nagyon sajnálatosnak érzem, hogy éppen idén, amikor a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára emlékezünk, nem lehetünk együtt. Az emlékezések döntő többségét – érthető okokból – el kellett halasztani vagy az online térbe kellett költöztetni.

Akkor, amikor a trianoni békediktátum tragédiája hosszú idő után a nemzeti összetartozássá nemesedett.

A nemzet szétszakítottsága után is magára talált a magyarság – sajnos éppen ezt a méltó és közös megemlékezést nehezítette meg a COVID.

– Száz év után milyen történelmi magyarázatok születtek a trianoni országvesztésre? Mi a békediktátum mai jelentősége?

– A 20. századi magyar történelmet nem lehet megérteni Trianon ismerete nélkül, mert ez egy megkerülhetetlen kiindulópont.

Magyarázatot ad arra, hogy Magyarország miért lett részese a második világháborúnak, minden magyar politikai szándék és tett ebből érthető meg.

Meglátásom szerint Trianonhoz az első világháborús vereség vezetett, nem pedig az, hogy például milyen volt a magyarországi nemzetiségek viszonya a magyarsághoz. Világháború nélkül nem történt volna ilyen szétszakítottság, ám abban is biztos vagyok, hogy idővel változások történtek volna a Monarchián belül. Azt azonban nehezen tudom elképzelni, hogy az erdélyi románság békésen csatlakozott volna Romániához, vagy azt, hogy a csehek és a szlovákok közös „egységet” hoztak volna létre a Monarchián belül. Természetesen tudjuk, hogy nincs „ha” és „volna” a mi szakmánkban, ezért nekünk a békediktátumhoz vezető okokat kell minél jobban megértenünk.

Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója (Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu)

– Idén elég gyakran hallhattunk arról, hogy a szabadkőművesek a trianoni békediktátum egyik fő elidézői. Valóban így volt ez?

– Úgy gondolom, hogy a szabadkőművességnek nem volt meghatározó szerepe, de tény, hogy valóban voltak a döntéshozók közt olyanok, akik a magyar társadalom bizonyos rétegeinek fellazításában, összeugrasztásában voltak érdekeltek.

A döntő alaptétel azonban az volt, hogy Magyarország, az Osztrák-Magyar Monarchia társországaként elvesztette a Nagy Háborút, valamint az, hogy nem volt nagyhatalmi érdek, amely Európa közepén egy ilyen birodalmat fent akart tartani.

– Miért nem volt szerintük szükség már a Monarchiára?

– Az a kiegyensúlyozó szerep, amit korábban a Monarchia betöltött az egységesülő Németországgal és Oroszországgal szemben, arra már nem volt szükség a 20. században. A britek és főleg a franciák úgy gondolták, hogy ezt a funkciót betölthetik kisállamok szövetségével is. A korábban más államokban élő népeknek pedig túlzottan is nagy volt az étvágya, melyben senki sem korlátozta őket. Máséból könnyű volt kielégíteni bizonyos kívánságokat és álmokat…

Fontos kérdés azonban, hogy a békediktátum döntéshozói – akik megrajzolták az új határokat és eldöntötték Európa jövőjét – mennyire kaptak valós vagy hamis információkat például az emigráns cseh politikusoktól. 1916-ban a Román Királyságnak is odaígérték egész Erdélyt és más tájakat a Magyar Királyság területéből, feltéve, ha átállnak a Hármas szövetség oldaláról…

Ha ilyen ígéreteket nem kapnak a románok, akkor nem valószínű, hogy belépnek a háborúba és megtámadják az Osztrák-Magyar Monarchiát.

– A konferencián tehát számos, a békediktátummal kapcsolatos előadás hallható lesz?

– Igen, egy kétnapos programról van szó, ahol a békediktátum előírásairól, a nemzetiségi kérdésről, a kulturális ügyekről, illetve egy-egy kiemelkedő személyiség bemutatásáról is szó lesz. Nagyon sok téma van, az ember igen nehezen tud válogatni a kiváló munkatársak és előadások közül. Lesznek előadóink, akik az elcsatolt területről érkeznek és az ottani, legújabb kutatási eredményeikről számolnak be. Így egy igen érdekes, új információkat is bemutató rendezvényről lesz szó. Trianon meghatározó szerepet játszik a magyarság múltjában és jelenében; meghatározott mindent, ami 1920 után következett. Egy ilyen konferenciának, a szakmaisága mellett, ezt a közvélemény felé is közvetíteni kell.

Az érdeklődőknek azt tudom javasolni, hogy nézzék meg a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár honlapját, ahol elérhető a konferencia teljes programja.

A konferencia online is elérhető lesz!

 

Tóth Gábor

Szakály Sándor a Vasárnapnak: Trianon ellenére is együvé tartozunk!

Egyházellenes francia szabadkőművesek? – történésszel értelmezzük a kérdést