Az online féreg a vírusnál is veszélyesebb

Most, hogy a koronavírusos megbetegedések ismételten növekvő pályára álltak, sok diák kényszerül újból online oktatásra, illetve számos munkahely ajánlja fel dolgozóinak a home office lehetőségét saját maguk, illetve idősebb rokonaik védelme érdekében. Ez az időszak kiváló lehetőséget ad a rosszindulatú online bűnözőknek arra, hogy kihasználják az online átállás következtében lankadó figyelmünket és különböző kártevőkkel megtámadják számítógépünket. Vajon mennyire ismerjük őket?

A számítógépes vírusok működése hasonlít az élővilágban megfigyelhető vírus viselkedéséhez, mely az élő sejtekbe hatol be, hogy önmaga másolatait előállíthassa. Ha számítógépes vírus kerül egy másik programba, akkor azt fertőződésnek nevezzük. A vírus csupán egyike a rosszindulatú szoftverek (malware) számos típusának. Ez megtévesztő lehet a számítógép-felhasználók számára, mivel mára lecsökkent a szűkebb értelemben vett számítógépes vírusok gyakorisága, az egyéb kártevő szoftverekhez, például a férgekhez képest, amivel sokszor összetévesztik őket.

Forrás: www.pcworld.hu

A férgek olyan programok, amelyek saját magukról küldenek másolatokat egyik eszközről a másikra egy hálózaton (e-mail) keresztül.  Sok féreg úgy lett kialakítva, hogy vonzónak tűnjön a felhasználóknak: képnek, videónak, alkalmazásnak, vagy más típusú hasznos programnak, fájlnak tüntethetik fel magukat. A megtévesztés célja, hogy a felhasználót rávegye a féreg telepítésére. Ezt követően a féreg az eszköz fizikai erőforrásait felhasználva másolatokat hoz létre saját magáról, majd elküldi ezeket más eszközöknek, amelyeket el tud érni (a férgek a névjegylista e-mail címein keresztül terjednek). Nagy mennyiségű féregmásolat küldése esetén az eszköz teljesítménye romolhat vagy a hálózati kapcsolat is megszakadhat. Egyes férgek módosíthatják a számítógépen tárolt fájlokat, más káros alkalmazásokat telepíthetnek vagy adatokat tulajdoníthatnak el.

Forrás: www.freepik.com

Az első férget 1978-ban készítette el a Xerox két kutatója. Az első, széles körben is ismertté vált féreg a Morris-féreg volt, melyet a Cornell Egyetem egyik diákja, Robert Tappan Morris hozott létre. 1988. november 2-án került ki a szabadba, és a korabeli internetre kapcsolt számítógépek közül sokat megfertőzött. Morrist az amerikai bíróság három év felfüggesztett börtönbüntetésre, közmunkára, illetve 10 000 dolláros pénzbírságra ítélte. 2010-ben fedezték fel az eddigi legkifinomultabb és legveszélyesebb programot, a Stuxnet férget, amelyet azóta is az első kiberfegyverként tartanak számon. Öt szervezetet ért támadás, amelyek közül négy Iránban tevékenykedett és nyersanyag-, illetve alkatrész-ellátással foglalkozott. Az ötödik megtámadott szervezet urándúsító centrifugákat állít elő. Az amerikai támadók azt remélték, hogy ezek a szervezetek adatokat cserélnek az ügyfeleikkel – például az urándúsító létesítményekkel – és ezáltal a malware-t el tudják juttatni a célpontokba, ahol információkat szolgáltathatnak és kárt tehetnek a rendszerben. A támadás sikeres volt, és a kiszivárgott adatokból tudta meg a világ, hogy Irán atombomba előállítására készül.

Sajnos a férgek sokkal életképesebbek, mint a vírusok. Az internet széles körű hozzáférhetősége miatt kibocsátásuk után már néhány órán – vagy akár néhány percen – belül a világon bárhol felbukkanhatnak. Az önálló és gyors replikációra való képességük más kártevő szoftvereknél lényegesen veszélyesebbé teszi őket. Amennyiben a számítógépünk féreggel fertőződött meg, ajánlatos törölni a fertőzött fájlokat, mivel azok nagy valószínűséggel tartalmazzák azt a kártékony kódot, amely reprodukálhatja magát. Mindemellett az alábbi tanácsokat kell megfogadnunk, hogy megelőzzük az online bűnözők támadásait:

  1. Tartsuk naprakészen számítógépünket és szoftvereinket!
  2. Járjunk el körültekintően, mielőtt egy-egy linkre kattintunk, vagy letöltünk valamit!
  3. Legyünk körültekintőek az e-mailben kapott mellékletek vagy képek megnyitásakor!
  4. Ne bízzunk meg az olyan előugró ablakokban, amelyek valamilyen szoftver letöltésére szólítanak fel!
  5. Korlátozzuk a fájlmegosztási tevékenységünket!
  6. Használjunk védekező szoftvert!

 

Fecske Gábor László

A szerző további cikkei itt olvashatók.