Nagyszabású programsorozattal készül a Nemzeti Színház a trianoni békediktátum 100. évfordulójára

Idén a trianoni békediktátum 100. évfordulójának az éve, amelyre a Nemzeti Színház külön programsorozattal készül: színdarabok mellett könyvbemutató, faültetés és fotópályázat is lesz.

Tizenhárom almafa 

A Tizenhárom almafa című színdarabot márciusban mutatják be Vidnyánszky Attila rendezésében. A korabeli dokumentumok, levéltári adatok, valamint Wass Albert Tizenhárom almafa című regényének alapján írt szövegkönyv, mint hivatkozási alap szolgál egy olyan előadás színreviteléhez, melynek célja a „nagy világrendben” állhatatosan tovább élő kis nép harcának és életre ítéltségének bemutatása. A főbb szerepekben Szarvas József, Tóth Auguszta, Bakos-Kiss Gábor, Nagy Mari és Bodrogi Gyula lesz látható.

A Wass Albert-bemutatóhoz kapcsolódva a Nemzeti Színház színművészei trianoni emlékfaként elültetnek egy őshonos, oltott almafát a színháznál,

majd egyszerre, de külön-külön elindulnak a tizenkét településre, ahol a városok/falvak képviselőivel közösen ültetnek el egy-egy almafát. A program a Tündérkert Projekt támogatásával jön létre.

A fa motívum a Nemzeti Színház új függönyében is megjelenik. Kustán Melinda textiltervező iparművész koncepciója szerint a Nemzeti Színház a nemzeti színjátszás és ezzel együtt az élő magyar kultúra jelképe, ezért az új függönynek az összetartozás élményét kell közvetítenie. A textil vezető motívuma az életfa, melynek törzsét a honfoglalás kori művészet remekei ihlették, lombozatát pedig a Kárpát-medence területén fellelhető hatvan néprajzi tájegység motívumkincsének feldolgozásai alkotják. A motívumrészek kézi hímzését az adott tájon élő, vagy onnan származó hímző asszonyok végzik.

Könyv-és filmbemutató is lesz a színdarabok mellett

Az emlékév kapcsán, a színházban Jezsó Ákos Megyek Túlra című regényével is megismerkedhetnek az érdeklődök. A regény a Trianon utáni évtizedekben játszódik, egy felvidéki család kisebbségi sorsát, kitelepítését, egymást keresését mutatva be. Két generáció közös sorsélménye ad rálátást egy szétszakított ország életére, egy ma már Budapesten élő utód visszaemlékezésein keresztül. „Csak azt tudom, hogy génjeimben emlékezem, s otthon érzem magam a Felvidéken.” – vallja az író.

Idén bemutatják Kovács István rövid játékfilmjét, amely a Trianon égisze alatt címet viseli. A számos rangos elismeréssel, a többi között Diák Oscar-díjjal is jutalmazott délvidéki származású rendező rövid játékfilmje a nemzeti fantomfájdalomról. Mit jelent ma a tükörterápia, az újraegyesítés hite és érzete, ahol a politika csupán tanulságokat szolgáltathat a mai, korszerű világlátáshoz?

Egy forgatókönyv, mely titkokat fed fel. És egy film, ami ezeket a titkokat a megválaszolhatóság igényével láthatóvá teszi.

Vidnyánszky Attila másik rendezése Zelei Miklós: Zoltán újratemetve. A színdarab a szovjet–csehszlovák, majd ugyanitt, de már az ukrán–szlovák határmentén játszódik Kisszelmencen és Nagyszelmencen, a településeket a II. világháború végén választottak szét. A darab egy lakodalommal kezdődik, amelyről a vőlegényt a Gulágra viszik, így a pár nem tud egybekelni. Míg a fiú távol van, a menyasszony meghal. A rendszerváltás idején folytatódik a történet: a fiú agglegényként öregszik meg, utolsó kívánsága, hogy egykori menyasszonya mellé temessék a határ másik oldalán, ám ez sem sikerül.

Verskoncert és fotópályázat is lesz

A bemutatók mellett egy Trianon-verskoncert is lesz Psalmus Hungaricus címen, ahol elhangoznak versek az 1920-as évekből Trianon fájdalmáról, emellett kortárs művek is helyet kapnak a Nemzeti Színház fiatal színészeinek tolmácsolásában.

A békediktátum veszteségeinek bemutatásában a fotóművészet is helyet kap a színház programsorozatában: Trianon és színház címmel hirdet fotópályázatot, és a beérkezett pályaműveket a Nemzeti Színház fotográfusa, Eöri Szabó Zsolt bírálja el.