A budapesti „Fehér Ház” titkai

Ha meghallják azt a nevet, hogy Fehér Ház, százból kilencvenkilencen az Egyesült Államok elnökének Washingtoni rezidenciájára gondolnak először. Kevesen tudják, de a magyar főváros is rendelkezik egy Fehér Házzal, amely kevésbé olyan szép és jó emlékű számunkra, mint az amerikaiak számára a tengerentúli névrokon.

 

A XIX. század végén a Rudolf tér (ma Jászai Mari tér) északi és déli oldala még beépítetlen, ugyanakkor a közelben épülő Országház és a Margit híd miatt kifejezetten drága telekterület volt. Miután az északra és a délre eső terület a Palatinus Építő Rt. tulajdonába került (amely a monarchia legnagyobb építési vállalkozói közé tartozó Grünwald és Schiffer cége volt), 1911-ben tágas és világos, polgári lakásokat építettek a panorámás telkekre, amelyekben központi porszívó, és a fürdőszobáiban margitszigeti termálvíz volt. Az északi oldal 3 háztömbje (a mai Palatinus Házak) szecessziós, míg a déli oldal egyetlen tömbje (a későbbi Képviselői Irodaház vagy Országgyűlés hivatala, azaz a „Fehér Ház”) modern-eklektikus stílusban épült meg.

A luxus bérház Jászai Mari tér felőli oldala 1935-ben. Jól láthatóak a műteremlakások hatalmas üvegablakai. (Fotó: Fortepan)

A Rudolf tér déli oldalán lévő luxus bérháznak 4 db liftje volt, amelyekből az épület két oldalán elhelyezkedő, hatalmas üvegablakokkal ellátott műteremlakások közvetlenül elérhetőek voltak. A központi fűtés és porszívó mellett, minden lakás rendelkezett telefon bekötéssel (ami abban az időben egyedinek számított), illetve a lakásokból a szemét ürítésre alkalmas – sűrített levegővel működő – csőrendszer vezetett a pincébe. A portaszolgálat és a boy szolgálat hotelbéli kiszolgálást nyújtott a bérlőknek. A lakók, a ház nyújtotta elképesztő kényelmet azonban csak rövid ideig élvezhették.

A bérház Személynök (ma Balassi Bálint) utcai oldala 1937-ben. (Fotó: Fortepan)

Budapest második világháborús ostroma véget vetett az idillnek: maga a ház több légibomba, illetve tüzérségi találatot kapott, amelynek következtében a tető és a legfelsőbb szint födémszerkezete beomlott, az összes ablak betört, és a ház külső díszítése is megrongálódott. Az ostrom utáni anarchikus hetekben fosztogatók és a vörös hadsereg katonái rabolták el a megmaradt ingóságokat. A felsőbb szintek pusztulása ellenére a többi emelet megmenekült és a ház statikailag menthető állapotban vészelte át az ostromot.

Az ostrom után készült fényképen jól látható, hogy az épület menthető állapotban vészelte át a háborút. (Fotó: forum.index.hu)

Eredeti formájában történő helyreállítását a „kékcédulás” választással hatalomra jutott kommunisták akadályozták meg. Az új vezetés a panorámás telken a Belügyminisztérium épületét akarta felépíteni, mivel az Úri utcában lévő épület Horthysta múltja nem tette lehetővé az épület további használatát. A régi bérház bontását és a modernista „szocreál” stílusú irodaház építését megbízható funkcionáriusként maga Kádár János irányította, aki 1948-ban került a Belügyminisztérium élére.

A szinte épen megmaradt bérház Olimpiai park felőli oldalát bontják. (Fotó: Fortepan)

Kádárt azonban hamarosan leváltották, és a hatalmát egyre növelő Péter Gábor vetett szemet az épületre. Miután az ÁVH-nak – gazdasági okokból – mégsem kezdtek új székházat építeni, 1950 végén a terrorszervezet központi szervei költöztek be az Andrássy út 60-ból és a környező házakból a Duna-parti ingatlanba. Az ÁVH által alkalmazott „totális elhárítás” mértékét jelzi, hogy az épületben lévő nyilvántartási osztályokon több mint egymillió személyről vezettek adatokat, miközben az ország lakossága ekkor alig haladta meg a kilencmillió főt. Az épület pincéjében parafa borítású cellákat alakítottak ki, hogy a kényszervallatások nem kívánt hangjait tompítsák. A később a Magyar Szocialista Munkáspárt székházaként működő épület vallató szobáit és cellarendszerét a rendszerváltás után tárták fel.

A modernista Képviselői Irodaház elnagyolt, puritán tömbje napjainkban. (Fotó: Kjetil Balog)

A pesti köznyelv „Fehér Ház” névre keresztelte az épületet az azt borító fehér mészkő panelek után, amely antagonisztikus ellentétben van a ház múltjával. A rendszerváltás után – a rossz emlékű múlt ellenére – az Országgyűlés Hivatala kapta meg és ez lett az országgyűlési képviselők második otthona. Magyarország kormánya 2020 első felében, az állampárti múlttal való szakítás jegyében, a Kossuth téren nemrég felépült Szabad György irodaházba költözteti az Országgyűlés Hivatalát. Csak reménykedni tudunk abban, hogy a Jászai Mari téri épület hamarosan egy városképbe illő külsővel épül újjá.

Fecske Gábor László