Színtelen, megannyi nehézséggel teli jövőképet vetítenek elénk a kutatók

A jövőkutatók szerint elnéptelenedő falvak várnak ránk néhány évtized múlva. A Környezeti jövőkutatás – Magyarország 2050 projekt az élőlények sokféleségének csökkenését, élőhelyek eltűnését, az inváziós fajok egyre nagyobb térhódítását valószínűsíti.

„A jövőkutatás nem azt jelenti, hogy a hasunkra ütünk, bemondunk valamit, majd csak megvalósul abból egy-két ötlet. Autógyárak, informatikai cégek komoly szakembereket alkalmaznak azzal a céllal, hogy kifejlesszék az évtizedek múlva nagy számban, jelentős haszonnal eladható termékeket. A vásárlók majdani igényeit kitalálókon múlik a cég sikeressége.” – kezdi cikkét Ötvös Zoltán a Magyar Nemzetben.

Az Ökológiai Kutatóközpont, Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője, Báldi András kezdeményezésére közel harminc hazai kutató, öt éven át dolgozott azon, hogy felvázolják Magyarország jövőjét 2050-ben. Az elkészült anyag  napokon belül kikerül a nyomdából, amiben több állítást, víziót fogalmaztak meg arról, hogy három évtizeddel később milyen viszonyok között élnek majd a Kárpát-medence lakói – írja a szerző.

Ugyan ennek a jövőképnek vannak pozitív elemei – mint a technológia előrehaladása – de összességében negatív a kép: fokozódik az urbanizáció, a vidék lassan elsorvad, elnéptelenedik. Eltűnnek a tanyák, a kistelepülések.

„A természeti környezet is nagymértékben átalakul. A biológiai sokféleség akár kilencvenszázalékos csökkenését valószínűsítik a kötet szerzői. Azaz a ma ismert tíz növény és állat közül kilenc után hiába kajtatunk 2050-ben. Feleslegesen keressük majd a ma még a réteken százával-ezrével található szöcskéket, sáskákat, vadméheket. Harminc év múlva az ország például a mai Hollandiához fog hasonlítani: amit nem építettek be, ott ültetvények és zöld sivatagnak beillő legelők váltják egymást. A zöld sivatagon azt értem, hogy csak egyféle növény zöldell a végeláthatatlan agrársivatagban. Hatalmas önvezető traktorok járnak fel-alá, mélyszántanak 60 kilométer/órás sebességgel” – sorolja a lehetséges jövő mozaikjait Báldi András, az MTA doktora, a vácrátóti Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet tudományos tanácsadója.

Ebben a jövőképben a génmódosított növények is teret kapnak, amelyek egyre nagyobb veszélyt jelentenek az őshonos élővilágra. A klímaváltozás nyomán terjedő élőlények miatt új betegségek és járványok jelenhetnek meg.

„A világ egyik legdrasztikusabban terjedő faja, a tigrisszúnyog (vagy ázsiai zebraszúnyog) pár éve hazánkban is felbukkant. A tigrisszúnyog dinamikus európai terjedését látva a hazai ökológusok a lehető legalaposabban szeretnék ismerni e lény hazai elterjedését. Eddig több mint ötszáz észlelés érkezett, amely alapján a tigrisszúnyog az ország 21 különböző pontján – Budapest környékén, Miskolc közelében – volt beazonosítható. Ez a szúnyogfaj elvileg képes a nyugat-nílusi lázként ismert betegség vírusának terjesztésére. Ezzel a képességével eddig nem élt Magyarországon, de bármikor változhat a helyzet.” – írja.

Az élővilág körülöttünk megváltozik, színtelenné válik. Egyre inkább elszakadunk a természettől, e folyamat járulékos következményeként növekszik majd a depresszióra való hajlam.

„A káros tendenciák megelőzése nyilvánvalóan mindenkinek elemi érdeke.” Báldi András szerint jelentésük alapján a különböző területeken megkezdődhet a kutatási tervek készítése, „illetve a döntéshozók meggyőzése, felkészítése”.

„A fő cél, hogy a pozitív jövőképek esélyét erősítsük, ahol a veszélyt azonosították, ott felkészüljünk a káros hatások minimalizálására”. – idézi a kutatócsoport vezetőjének szavait a cikk szerzője.

A teljes írás itt olvasható.

Fotó: pixabay.com