Vajon milyen előnyökkel vagy veszélyekkel jár majd ez a felhasználóknak? És hogy állnak a Librához a banki szektorok? Fenyegetés-e számukra az új kriptovaluta, vagy akár jól is járhatnak vele? A Libráról Keleti Arthur kibertitok jövőkutatót, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítóját kérdeztük.

– A Facebook a Libra bevezetését első körben az alacsony értékű tranzakciók megkönnyítésére alapozza. Az, hogy mit jelent pontosan az alacsony érték, még nem teljesen világos. Az interneten és a mobilvilágban érezhetően megnőtt az igény az olyan fizetési módokra, melyek például az alacsony értékű vásárlások esetében másodpercek alatt lezajló, kényelmes fizetést, pénzkezelést tesznek lehetővé. A pénz és informatikai világ találkozásában nem véletlenül jelentek meg a FinTech cégek (pl. Revolut), melyek éppen az ilyen vásárlások élményét javítják, kiváltva a nehézkesebb és lassabb banki alkalmazásokat és pénzkezelést – mondta Keleti Arthur a Vasárnap.hu-nak.

A szakértő szerint a Facebook ebbe a térbe hozna be egy saját kripto fizetési eszközt, amellyel viszont a saját és partnerei platformjain, rendszereiben nagyon kényelmes és szupergyors fizetést tudnának biztosítani, tisztán elektronikus fizetőeszközben számolva.

Keleti Arthur kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója.

Arra a kérdésünkre, hogy ez milyen veszélyekkel járhat a felhasználókra nézve, azt válaszolta: „Veszélye ennek az, hogy noha a Libra hátterében létező valuták is állnak (jelenleg USD, JPY, EUR, GBP), mégis a Facebook maga nem a monetáris rendszer része, nem központi bank. Viszont 2 milliárd aktív felhasználóval és 90 millió vállalkozással a rendszereiben komolyan befolyásolhatja akár egyes országok pénzpolitikáját is, mivel gyakorlatilag kiváltja az általuk használt fizetőeszközöket”.

További kérdéseket vet fel a Facebook adatkezelési politikája is, amely Keleti Arthur szerint – a Cambridge Analytica és több más botrány kapcsán – ma nem ragyog valami fényesen.

hirdetés

– Adatvédelmi szakértők és politikusok is megkérdőjelezik, hogy a Libra bevezetésével a Facebook-hoz kerülő érzékeny személyes és pénzügyi adatokat a Facebook hogyan fogja majd felhasználni, kezelni és megvédeni. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy miként valósítja meg a Libra technológiailag a GDPR alkalmazásában azt a követelményt, hogy a felhasználókat nyomtalanul tudnia kell törölni a rendszernek, ha azt a felhasználó maga kéri. Ez ugyanis éppen az ellenkezője a technológiának, amire épül – fejtette ki a kibertitok jövőkutató.

Az általános vélemény szerint a Libra kiemelkedik a már használatban lévő kriptodevizák sorából. De vajon mitől számít különlegesnek a Facebook új kripto fizetési eszköze?

– Valójában a Libra nem is a hagyományos értelemben vett kripto. Ennek oka, hogy mögötte a Calibra nevű, száz százalékban Facebook tulajdonú magáncég áll, amelynek első embere a PayPal volt elnöke. Vagyis nem egy független, szabad platform, hanem a tulajdonosok által meghatározott rendszerben működik, és ezzel egyben központosított is, valamint könnyen cenzúrázható vagy hangolható. Ezek mind nem jellemzőek a legtöbb kriptovalutára.” – válaszolta Keleti Arthur, majd hozzátette: éppen ez a központi irányítás adhat mögé egyfajta rendszert, stabilitást és legfőképpen már az indulás pillanatában is, 2020-tól nagyon sok rendszerben használható alkalmazásokat, lehetőségeket. Ilyesmit még ebben formában senki sem csinált, tehát akár elsülhet jól is.

Felmerül a kérdés, hogy vajon milyen hatással lesz a Libra a meglévő pénzügyi rendszer működésére és stabilitására. A szakértő szerint Európa nem szereti különösebben az ötletet, és a francia pénzügyminiszter nem tartja alkalmasnak és jónak arra, hogy kiváltsa a valódi fizetőeszközöket. A német európai képviselők között is felmerült annak a lehetősége, hogy a Calibra-ból egyfajta árnyékbank születhet, ezért komolyan kell szabályozni. De természetesen vannak, akiknek kifejezetten tetszik az ötlet, például az angol Bank of England-nek.

– Az USA-ban Maxine Waters republikánus képviselő javasolta, hogy a Facebook addig állítsa meg a fejlesztést, amíg az Amerikai Kongresszus nem kap elég információt ahhoz, hogy kitalálja mit kezdjen vele. A monetáris politika meghatározói globálisan aggódnak, de ezt tették a FinTech alkalmazások megjelenésekor is, ahogy a bankok sem voltak túl lelkesek és most sem azok. De ez érhető is, hiszen az új és ismeretlen rendszer felboríthat stabilan működő pénzügyi szisztémákat – fejtette ki.

Ezek alapján vajon ellensége lesz-e a bankszektornak a Libra?

– Én inkább úgy fogalmaznék, hogy lehet ellensége. Nem meglepő, hogy a kezdeti partnerek sorában nem nagyon találhatóak klasszikus bankok, sokkal inkább modern, fürge és innovatív szervezetek, mint például az Uber, a Lyft vagy a kripto alapú fizetőeszközök tárolására alkalmas Coinbase. A bankoknak már több FinTech cég is feladta a leckét, de ők „csak” a működésükben rejlő hibákat próbálták orvosolni, eközben nyilván profitot szívtak el tőlük. A Libra viszont teljesen ki is válthat fizetőeszközöket, és ez komolyabb probléma is lehet a bankrendszernek – válaszolta a szakértő.

Kiemelte, a szabályozók és a politika is aggódhat, mert a Facebook szerint csak az USA-ban az emigránsok 25 milliárd dollárt vesztenek évente a globális pénzintézeteknek befizetett banki költségeken. Ha ennek csak egy részét a Facebook áttereli Librára, az komoly profitot jelenthet a vállalatnak, és egyben nehezebben követhetővé teszi a pénzek mozgását, amely okozhat akár politikai vagy biztonsági problémákat is.

– Végül egy figyelmeztetés a kiberbiztonsági oldalról: a Libra még nem „kapható”, tehát senki ne dőljön be azoknak a szép számmal már megjelent Libra-árusoknak, akik korai előnyöket vagy akár már most magát a kripto fizetőeszközt ajánlják. Szinte a bejelentés napjától árulnak már ilyen hamis lehetőségeket, többet között magán a Facebook-on is kamu oldalakat létrehozva. Ezek ellen a szakértők és a Facebook is küzd, de mi is legyünk résen! – figyelmeztet Keleti Arthur.