Zenés időjárásjelentés, légtüneménytan – 2019. május 5.

„Nem vagyunk árvák, van édesanyánk, ki a magas mennyekből gondot visel ránk..." A csángó magyar népdal kedvességével, szeretetével köszöntünk minden édesanyát anyák napján. Ahogy a tikkadt száraz földet öntözi ma az eső, úgy van a léleknek is szüksége az anyai szeretetre, óvó, féltő vigyázásra. Nekünk magyaroknak különösen sokat jelent a Boldogságos Szűz figyelme, irántunk való különös szeretete. Szent István királyunk nem véletlenül ajánlotta fel az országot Máriának, s azóta valljuk, hogy Mária országa vagyunk. Mindszenty József írta: „Ha Magyarország megtalálja Nagyasszonyát, akkor életet talál.”

Nem vajunk árvák, van édesanyánk… – szól a dal moldvai fiatalok előadásában:

Nem vajunk árvák, van édesanyánk,
Ki a magas mennyekből gondot visel ránk.
Fehér rózsaszál, mennyből leszálltál,
Csíksomlyói templomban kivirágoztál.

Eljöttek az özvegyek, a szegény árvák.
Töröld el könnyeiket édes Szűzanyánk

Ha nincs kenyér keresünk, jöjjetek ide.
Szűzanyánk oltárára boruljatok le.

 

Ne is menjünk most távolabb Csíksomlyótól, Tengernek csillaga dalt énekli a csíksomlyói kegytemplom kórusa, kántor Bíró János (Paulus Diaconus Himnusza a tenger csillagához, Babits Mihály fordítása:

 

Oltalmad alá futunk – egy másik máriás ének a csíksomlyói kegytemplom kórusától:

Oltalmad alá futunk, Istennek szent Anyja, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején, hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, mindenkor dicsőséges és áldott Szűz!

Asszonyunk, közbenjárónk és szószólónk, engeszteld meg értünk szent Fiadat, ajánlj minket szent Fiadnak, mutass be minket szent Fiadnak! Ámen.

A legrégibb (3-4. sz.) ismert Mária-ének és -imádság, a Decius (Kr.u. 249-52) vagy a Valerianus (Kr.u. 253-260) féle keresztényüldözés idején keletkezett, valószínűleg Egyiptomban.

 

A csíksomlyói máriás lelkületről szóló Ferenczes István: Ave Mundi Domina című versét előadja Albert Csilla:

„Csodálatos fonala a magyar történelemnek a Mária tisztelet. Ahogy a Duna kiemelkedik vízhálózatunkból, úgy emelkedik ki szélességével és mélységével a Mária tisztelet a történelmünket átjáró sok egyéb szellemi, lelki folyamatból.”

Mindszenty József

Mátraverebély-Szentkút, a hazai Mária tisztelet egyik otthona, onnan szól az Ó Mária, Isten anyja című ének:

 

A Boldogasszony anyánk, régi himnuszunkat újraértelmezte a XX. század vége felé  Csengey Dénes és  Cseh Tamás

Boldogasszony anyánk,
égi nagy pátrónánk,
nagy ínségben lévén,
így szólít meg hazánk:
Magyarországról, édes hazánkról,
ne feledkezzél meg szegény magyarokról!

Hordoztuk zászlónkat,
nem volt rajta áldás,
földhöz lapultunkban
ingünk csürhejárás.
Térdeplő helyben nem volt nyugvásunk,
Az Úr édesgetésére jó szót sosem találtunk.

Makacs vérben méreg,
makacs szívben sólyom,
egy megmérgezett sólyom
kirepül ajtómon,
minden hajnalban utána nézek,
te kegyedre bízom, mutass neki fészket!

Én meg öledbe fúrt arccal,
káromkodó kedvben,
utoljára mondom,
utolsó percemben,
hogy Magyarországról, romlott hazánkról,
ne feledkezzél meg szegény magyarokról!

 

Boldogasszony anyánk – énekli Lovász Irén a Szent István Bazilikában 2007-ben:

„… arra akarjuk rávezetni a nemzetet: nem csak anyag, föld, test, vér van a mi életünkben, hanem van édesanyai szeretet az Isten trónjánál és itt lent a családi házakban. Ez az édesanyai szeretetet hatoljon be mezőre, műhelybe, hivatalba és lépjen a gyűlölet, a bosszú, a csattogó fogak helyébe.”

Mindszenty József

Nyitóképünk: Kolozsvári-Donkó Rebeka – Nagyboldogasszony

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Hazám, hazám...
Esélyes, hogy északi szomszédunknak női elnöke lesz
Függetlenné válhat Skócia a Brexit miatt