A nagyböjt utolsó hetén a szír főváros keresztény negyedeinek lakossága már izgatottan várta az egyház legfontosabb ünnepét a Húsvétot. A cserkészek heteken át készülődtek, hogy a legjobb tudásuk szerint vonuljanak fel Damaszkusz utcáin. Nyolc évnyi háború után az emberek örömmámorban úsznak mivel szabadon ünnepelhették Jézus Krisztus feltámadását.
Éveken át szenvedett Damaszkusz városa az iszlamista csoportok rakétatámadásaitól. A világ legrégebb óta lakott fővárosának keresztény negyedeire naponta akár száz aknavető gránát és rakéta is becsapódott. Az emberek alig mertek a munkahelyükre menni, az ünnepek sivárak és szomorúak voltak.
Idén áprilisban viszont már más a helyzet. Tavaly nyár óta a főváros környékén felszámolták a terrorista állásokat, így a karácsony után már a húsvétot is szabadon ünnepelhették a damaszkusziak.
Hatalmas készülődés volt az egész városban
Nagy ünneplésre számított mindenki, mivel nem csak a háborúnak lett vége, de idén csak egy hét eltérés van a katolikus és az ortodox húsvét között, vagyis a katolikusok húsvétján az ortodoxok a virágvasárnapot ünneplik.
A fővárosban számtalan templom áll, és minden felekezetnek van cserkészcsapata, akik között egészséges rivalizálás is tapasztalható. A fiatalok között felvetődött a kérdés, vajon kié lesz a legszebb körmenet. Melyik felvonulást fogják a legtöbben követni? Melyik templom lesz a legdíszesebb?
hirdetésEnnek megfelelően nagy volt az igyekezet. Az iskola után délutánonként a fiatalok a templomok udvaraiban gyűltek össze. Kisebb csapatokra oszlottak, az alsó tagozatos kiscserkészek fonalból és fából készítettek kis kereszteket. A felső tagozatosok a templomot és annak udvarának díszítését vállalták magukra. Az gimnazisták a cserkészvezetőkkel együtt a nagyböjt utolsó hetén mindennap gyakorolták a körmeneteken előadott dob és rézfúvós indulókat.
Tömeg a görögkatolikus székesegyház előtt. A szerző felvétele.
Az előkészületek ismeretében az emberek izgatottan várták az ünnepet. Az édesanyák helyi szokás szerint szép, új ünneplő ruhákat vásároltak a gyerekeiknek, a férfiakra az ünnepi étkezésekhez szükséges alapanyagok bevásárlása jutott. Így telt el a nagyböjt utolsó három napja és virradt a nap nagycsütörtökre.
A hét templom
Nagycsütörtök a kereszténység egyik legfontosabb napja. Az utolsó vacsorán alapította meg Jézus az oltáriszentséget és a papságot, ennek jegyében áldotta meg az apostolokat. Majd a római katonák elhurcolták a Megváltót.
Ezen a napon Damaszkusz templomaiban délután hatkor elkezdődnek a misék, amik egészen éjfélig tartanak. Ez a nap az imádkozás napja. A hívők felekezetük szerinti templomban gyűlnek össze, ahol közösen imádkoznak.
A világon egyedülálló módon Damaszkuszban van meg az a szokás, hogy a hívők felekezeti hovatartozás nélkül hét templomba mennek el és mondanak el egy-egy imát. A templomból kimenet cserkészlányok kis szentképeket osztogatnak, a hívők ebből gyűjtenek össze hetet, majd a kabátjukra tűzik őket.
A damaszkuszi keresztények többsége a hét templom körbejárását a kyrillosi görögkatolikus vagy a fatimai szír katolikus templomba kezdi, majd a Szent Tamás kapuja irányába mentek, hogy végigjárják az óvárost.
Imádság a kyrillosi görögkatolikus templomban:
Az Egyenes úthoz vezető emelkedő első utcájában található a damaszkuszi Örmény Katolikus Püspökség. Az udvar fáklyákkal és lámpásokkal van kivilágítva, az örmény népirtásra emlékeztető szobor tövében mécseseket és virágokat helyeznek el. A templomban ilyenkor örmény nyelvű misét tartanak, amin a püspök is részt vesz. Tovább haladva a Keleti kapu felé, a következő utcán jobbra a Káld Katolikus Egyház templomába térnek be az emberek. A hívők az oltár előtt térden állva imádkoznak majd Szent Rita szobra előtt fohászkodnak és gyújtanak meg egy-egy gyertyát.
A negyedik állomás a Szent Antalról elnevezett maronita templom. Az oltár mögött szerzetesek énekelnek keleti egyházi rítusú siratódalokat. A betérő emberek Szent Charbel szobra előtt imádkoznak. Az egész Közel-Keleten nagy tiszteletben tartott szent szerzetesnek már Magyarországon is van kápolnája, amelyet a maronita egyházfő tavaly augusztusban Erdő Péter bíborossal együtt szentelt fel Budapesten.
Az ötödik templom a római katolikus, az itteni szokás szerint “latinnak” titulált ferencesek temploma. A modern egyházi dalokat már messziről lehet hallani.
Damaszkusz egyik római katolikus temploma:
A bejárat előtt kétméteres “JESUS” felirat előtt fényképezkednek a betérők. A kis utcákon tovább haladva az evangélikus és református templomok következnek, ezt követően sokan továbbhaladnak az Egyenes út irányába, amelyen több tíz templom található.
Az ünneplő tömeg végül a Melkita Görögkatolikus Székesegyház előtt gyűlik össze, ahol körmenettel zárják a nagycsütörtöki napot.
A siratás és várakozás napja
Nagypénteken Damaszkusz templomai kora reggel megnyitnak, a keresztények Jézus szenvedésének enyhítéséért imádkoznak. A szertartás idén egészen délután három óráig tartott. Hat órakor megkondultak a harangok, jelezvén, hogy a Megváltó meghalt. Az utcákon sétálva minden üzletből szomorú egyházi dalok szóltak.
Este nyolc órakor a város összes katolikus templomából egyszerre indultak el a fáklyás körmenetek. A görögkatolikus egyház menete az Egyenes útról dél felé fordult, Tamás Kapuja irányába. A menet elején Jézus keresztútját felelevenítve egy férfi vitte a vállán a keresztet, mögötte sorakoztak fel a zászlós, majd a dobos és rézfúvós cserkészek.
A görögkatolikusok legnagyobb körmenete a Zeitun utcában lévő székesegyházból indult:
A római katolikusok ellenkező irányba, a Keleti kapu felé haladtak és Szent Ananiás háza felé vonultak. A körmenet elején zászlókkal vonultak, majd a megfeszített Jézus szobrát vitték. A körmenetet vezető papság betért a templommá átalakított Szent Ananiás udvarába és térden állva imádkoztak. A körmenet az óváros kis utcáin ment tovább, megállva a többi egyház templomai előtt.
A két legnagyobb körmenet után a többi egyház körmenetei járták végig Damaszkusz keresztény negyedeit.
Nagyszombat a várakozás napja, amikor a keresztény ember Jézus sírjánál időzik és elmélkedik. Reggel tízkor a hívők ismét misén vettek részt, aminek keretében lebontották a templomban felállított három keresztet és jelképesen eltemették a Megváltót. Szombaton csend honolt mindenhol. Az emberek többsége Damaszkuszban ilyenkor egész nap otthon marad és családjával tölti el a napot.
A feltámadás és az öröm napja
Vasárnap reggel kilenckor megkondulnak a harangok, jelezvén az örömhírt; Jézus Krisztus feltámadását. Az emberek a legszebb ruhájukban az ünnepi misére igyekeznek. Ilyenkor útközben sok ismerőssel lehet találkozni, akinek minden esetben „Jézus feltámadt!” mondattal köszönnek, amire örömmel érkezik a válasz: „Valóban feltámadt!”.
A mise végeztével megkezdődik a húsvéti ünnepség. A cserkészcsapatok közötti verseny döntő napja ez. Idén az úgymond nyugati húsvét napjára esett a keleti, más néven az ortodox virágvasárnap, így a megszokottnál még nagyobb utcai ünneplés és még több felvonulás körmenet volt a városba.
Így ünnepelték a virágvasárnapot a nyugati keresztények Damaszkuszban: olvassa el beszámolónkat!
Örmény katolikus cserkészek vonulása:
A Szent Kereszt ortodox templom virágvasárnapi felvonulása:
Délre véget értek a felvonulások, körmenetek, amelyeket követően természetesen minden felekezet boldogan nyugtázta, hogy az ő cserkészcsapatuk volt a legjobb. Véget ért a nagyböjt is, ennek megfelelően az asszonyok ünnepi lakomával készültek.
A hagyomány szerint délutántól a fiatalok meglátogatják idősebb rokonaikat és barátaikat, majd az éttermekbe-bárokba igyekeznek, ahol már hetekkel korábban foglaltak asztalt. A mulatság a hajnali órákig tart.
Húsvét hétfőn a damaszkuszi keresztények a közeli kolostorokba zarándokolnak el, hogy megemlékezzenek halott szeretteikről és Istenhez fohászkodjanak, az élő rokonok megsegítéséért.
Szöveg, fotók és videók: Kassab Adonis
