A magyarság egyik legszebb ünnepnapját követő mai napon kezdetben többnyire erősen felhős időre számíthatunk hosszabb-rövidebb napos időszakokkal, majd délnyugat felől fokozatosan felszakadozik, csökken a felhőzet. Délután főként a Győr-Szeged vonal széles sávjában fordulhat elő eső, záporeső, majd fokozatosan megszűnik a csapadék, és éjszaka legfeljebb az északkeleti tájakon lehet kisebb eső.
Épp tegnap emlékeztünk meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első napjáról. E 171 évvel ezelőtti esős nap után dalok százai születtek, amelyekkel az ajkukon mentek elődeink hősiesen harcba, csatába, halálba… Később aztán eljöttek azok a boldogtalan idők, amikor tiltott volt ezeket a nótákat még dúdolni is.
A hálás utókor azonban majd’ kétszáz esztendeje nem feledi ezeket az énekeket, számos formában, alakban továbbélnek, újrafogalmazódnak, és most ezekből gyűjtöttünk ki tizenötöt. A hosszabb dalszövegekből ezúttal most az általunk legszebbnek tartott költői sorokat igyekeztünk csak felidézni.
***
1. Felszántom a császár udvarát
Nyissunk Dan Budai szépséges basszusgitár-szólójával:
hirdetésFölszántom a császár udvarát,
belévetem hazám búbaját,
hadd tudja meg császár fölsége,
mi terem a magyar szívébe’.
Bánat terem abban, búvetés,
a magyar élete szenvedés,
áldd meg, Isten, császár fölségét,
ne sanyargassa magyar népét.
2. Katona vagyok én
E dal így szól freejazz-ben Bojan Assenov Quartet előadásában
Megpendült harangom, pallérozott kardom,
Nem szabad énnékem az ágyban meghalnom,
Áldozom éltemet az ország javára,
Forgatom fegyverem vitézek módjára.
3. Süvegemen nemzetiszín rózsa
Arany János 1848. áprilisában írt versét Fűri Rajmund ekképpen énekli:
Olyan marsra lábam se billentem,
Hogy azt bántsam, aki nem bánt engem:
De a szabadságért, ha egy íznyi,
Talpon állok mindhalálig víni.
4. Ezernyolcszáznegyvennyolcba
Fábián Éva énekel:
Azt is tudom, nem én kezdtem,
tudom, nem is én végeztem,
most is halnak és születnek,
nem lesz a vége az életnek.
5. Most szép lenni katonának
Az ismert dalt Szőnyi Erzsébet átiratában, Altsach Gergely vezényletében a Kicsinyek Kórusa énekli:
Gyere pajtás katonának,
téged tesznek kapitánynak.
Pár esztendő nem a világ,
éljen a magyar szabadság,
éljen, éljen a nemzet!
6. Kecskemét is kiállítja
A Máj Blues Five kortárs zenekar így énekli Balogh Gyula és Páli Attila átiratában a régi nótát:
A Kodály Zoltán Toborzójaként is ismert dallamot a kecskeméti városháza harangjátéka így szólaltatja meg:
Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját,
Csárda előtt ki is tűzi veres zászlaját.
Gyertek ide fiatalok, tessék beállni,
Nyolc esztendő nem a világ, lehet próbálni.
7. Huszárgyerek, huszárgyerek
Sajátos feldolgozásban a Role formáció így adja elő a közkedvelt éneket:
A Békés Banda pedig így húzza:
Szép a huszár, szép a huszár, felül a lovára.
Arany mente a hátára, kard az oldalára.
Virágcsokor a csákóján, úgy megy a csatába,
Ne sírj rózsám, megtérek még a szabad hazába.
8. Huszárosan vágatom a hajamat
A gyerekember, Balla Péter Kallós Zoltán születésnapi gálaműsorán a Kolozsvári Magyar Opera színpadán énekel:
Gyenge vagy még kisangyalom a lóra.
Táncol a ló, te meg leesel róla.
Majd, ha egyszer én ülök sej-haj a nyeregbe,
Táncolhat velem a csillagos égbe!
9. Esik az eső, ázik a heveder
A Szélkiáltó együttes énekli e dalt – a videó bár másik korba helyezi át a történelmi helyszínt és időt, de tán épp ezzel igazolja a magyar katona hazáért való helytállásának időtlenségét:
Esik az eső, ázik a heveder,
Gyönge lábamat szorítja a kengyel.
Bársony lekötés húzza a lovamat,
Nehéz karabély nyomja a vállamat.
Jött egy kapitány piros pej paripán,
Kardja megvillan a jobbik oldalán.
Kardja megvillan az ágyú eldurran,
Szép piros vére a földre kiloccsan.
10. Kossuth lova megérdemli a zabot
Haraszti Julcsi és Haraszti Marcsi, az ország későbbi kedvenc ikrei, e felvételen még ötévesen énekelnek egy viszonylag kevésbé ismert Kossuth nótát:
Citerával és történelmi távlatokban helyezett képekkel így hangzik ugyanez:
Kossuth lova megérdemli a zabot
Kétszer kerülte meg Magyarországot
Ha még egyszer körülkerülte volna
Magyarország ilyen gyászba nem volna
Kossuth Lajos ha felvettél huszárnak
Lovat is adj hogy én gyalog ne járjak
Adj jó lovat lóra való szerszámot
Hogy kerüljem körül Magyarországot
11. Föl föl vitézek
A Szentegyházi Gyermekfilharmónia énekel:
Föl föl látjátok lobogómat
Indulj utának robogó had
Zeng dörg az ágyú csattog a kard
Ez lelkesíti csatára a magyart!
12. Bécs várában sír a német
Sajnos ezen az alábbi felvételen nem tudjuk, ki énekel, de köszönet érte!
Bécs várában sír a német, jaj!
Bécs várában könnyen éri baj!
Bús a német, mert a Lajtán hetek óta
Áthallik a Kossuth nóta.
13. Gábor Áron rézágyúja
Gábor Áron székely közbirtokos az 1848. november 12-i sepsiszentgyörgyi gyűlésen tett felajánlásának megfelelően kézdivásárhelyi műhelyében a szabadságharc folyamán 93 vas- és rézágyút öntött. A sikerrel alkalmazott ágyúiról híressé vált Gábor Áron őrnagy és erdélyi tüzérségi főparancsnok 1849. július 2-án az uzoni csatában 35 évesen hősi halált halt. Neki állít emléket a trombitautánzó székely verbunkot követő dal az Egyszólam és Kalamajka előadásában:
Véres a föld, magyar huszár vére folyik rajta,
Csak még egyszer gondolj vissza szép magyar hazádra!
Anyám, te jó lélek, találkozom-e még véled?
Holnapután messzi földre, hosszú útra kélek.
Hozzá kell tennünk, hogy a dallam elemzése alapján a kutatók a dal keletkezését jóval a szabadságharc utánra, a 20. század elejére teszik. Annyi biztos, hogy először Mathia Károly jegyezte fel, akinek 1941-ben Csíkszentdomokoson egy 12 éves fiú énekelte el. Mindazonáltal nem érdemes engednünk a hagyományból, hogy e szép nótánk is, szellemében mindenképpen, a szabadságharc idején keletkezett. Gábor Áron emlékére készült ez az alábbi videó:
14. Garibaldi csárdás kiskalapja
A Csík Zenekar kalocsai katonadalokat gyűjtött csokorba, ennek a végén van ez a valóban szívpezsdítő katonaénekünk:
Ezernyolcszázhatvankettedikben
felment Garibaldi egy nagy hegyre,
onnan nézte szép Magyarországot,
hogy harcolnak a magyar huszárok.
15. Kossuth nóta
A végére hagytuk a legismertebbet… Sokan mondják, hogy ki a magyar vitát az tudja a legbiztosabban eldönteni, ha valakinek elkezdik a „kiskece lányomat”, és ha az illető folytatni tudja, akkor őt magyarnak kell tekinteni, még akkor is, ha esetleg semmi mást sem tud magyarul. Megkockáztatom, hogy tán így lehet ez a Kossuth nótával is! Négy változatban is megmutatjuk.
Az első Balogh Márton férfias előadásában:
Balogh Kálmán és Méta népzenei átdolgozásában:
Kiss Kata Zenekar így mutatja be:
… és a Kossuth nóta Pál István Szalonna prímás és muzsikusainak felvezetésével egy sokunk számára emlékezetes történelmi pillanatban, egy nagy baráti közösség együttnótázásában kelnek új életre a régi szavak:
Kossuth Lajos azt üzente:
Elfogyott a regimentje.
Ha még egyszer azt üzeni:
Mindnyájunknak el kell menni!
Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!
Esik eső karikára,
Kossuth Lajos kalapjára.
Valahány csepp esik rája,
Annyi áldás szálljon rája!
Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!
Megállj császár, Ferenc József,
Ér még pálfordulás téged!
Villog Kossuth fényes kardja,
Őrt áll a magyar angyala.
Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!
Leiningen gróf, Damjanich János,
Kiss, Poeltenberg, Lahner, Lázár Vilmos,
Aulich, Knézich, Nagysándor, Schweidel,
Török, Dessewffy, gróf Vécsey.
Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!?
