A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitó rendezvényén szerdán Budapesten a jegybank elnöke és a pénzügyminiszter is hangsúlyozta, hogy Magyarországnak versenyképességi fordulatra van szüksége ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedési pályája, az uniós átlagot meghaladó növekedési ráta a jövőben is fennmaradjon.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke elmondta: Magyarországnak a felzárkózást kell a középpontba állítania 2019-2030 között, amihez versenyképességi fordulatra van szükség.
A dinamikus gazdaságot, befolyásos és egységes nemzeti kamarát címmel megrendezett évnyitó rendezvényen a jegybank elnöke kiemelte:
két út áll az ország előtt, az egyik a felzárkózást segítő strukturális reformokkal megvalósított, fenntartható növekedési pálya, a másik a beragadás a közepes jövedelmű országok csoportjába.
Emlékeztetett arra, hogy 2010 óta Magyarország 12 makrogazdasági fordulatot hajtott végre, melyek közül a legjelentősebb a fiskális, a monetáris és a munkaerőpiaci fordulat volt. Ezek megalapozták, hogy napjainkra az Európai Uniót jóval meghaladó, 4-5 százalékos bővülési ütemet produkál a magyar gazdaság.
Matolcsy György kiemelte, ehhez elengedhetetlen volt az, hogy 2013-tól a jegybank akkor kinevezett új vezetése stratégiai szövetségben együttműködjön a kormánnyal, a bankokkal és az üzleti szférával, mert ezzel sikerült elérni, hogy Magyarország az Európai Unió növekedési motorjává váljon.
hirdetésA jegybank elnöke szerint Magyarországnak a következő években a folyamatos reformokkal támogatott felzárkózási pályát kell választania, ennek megvalósításával el lehet érni, hogy az osztrák életszínvonal és átlagos fejlettség 80-85 százalékát elérje Magyarország 2030-ra.
A rendezvényen Varga Mihály pénzminiszter szintén azt hangsúlyozta, hogy az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést kell elérnie Magyarországnak a következő években is, ehhez növelni kell az ország versenyképességét, a vállalkozások termelékenységét.
A növekedést Magyarország makrogazdasági egyensúlyának megőrzése mellett kell megvalósítani. Ehhez az államadósságot tovább kell csökkenteni, 2022-re a GDP 60 százaléka alá – tette hozzá.
Varga Mihály rámutatott, Magyarország már gyakorlatilag közel van a teljes foglalkoztatottsághoz, az országban 4,5 millióan dolgoznak, miközben 2010-ben még csak 3,7 millió foglalkoztatott volt az országban.
A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a 2016-ban kötött hat évre szóló bérmegállapodás pontjait évről évre teljesítik, ennek révén a dolgozók bérei folyamatosan emelkednek, miközben a vállalkozók közterhei csökkennek. Megemlítette, hogy az Európai Unióban Magyarország az első helyen áll a társasági adó mértékét nézve, és harmadik helyezett a személyi jövedelemadót tekintve, és már több mint 300 ezer vállalkozás választotta a a kisvállalkozók tételes adózását (kata).
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egyebek közt arról beszélt, hogy a magyar vállalkozások várakozásai kedvezőek, a jövőre nézve optimisták és bizakodóak.
A kamara elnöke szerint fel kell készülni a megtorpanás nélküli növekedésre, és ehhez a termelékenységet javítani kell, illetve tompítani a magyar gazdaság függőségét magyar tulajdonú vállalkozások erősítésével, a mesterséges intelligencia területe pedig kitörési pontot jelentene az ország számára.
Parragh László elmondta, a kamara több területen is segíti a vállalkozásokat, példaként említette, hogy országos vállalkozói mentor programot működtet, a modern vállalkozások programban 14 900 céget támogatnak a digitalizációban.
(MTI)
